
„Sako manus hin aver, al´e manusa sam savoré."
„Minden ember más, de mindannyian emberek vagyunk."
(régi cigány mondás)
A roma holokauszt évfordulóján csendes
megemlékezést tartunk a Magyarországi Roma Parlament
épületének udvarán.
Közösen emlékezünk meg azokról
a cigányokról, akiket a nácizmus zászlaja alatt
66 évvel ezelőtt megfosztottak jogaiktól.
Időpont: 2010. július 30. 20.30
Helyszín: 1084 Budapest, Tavaszmező utca 6.
1972 óta augusztus 2-a roma holokauszt nemzetközi
emléknapja a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata
alapján, annak emlékére, hogy 1944-ben 2-áról 3-ára virradó éjjel az
auschwitz-birkenaui táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és
gyermeket mészároltak le. A második világháború idején 15 európai
országból hurcoltak el cigányokat, a meggyilkoltak számát mintegy
félmillióra becsülik, akik közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan
pedig orvosi kísérletek áldozataként végezték.
A magyarországi romák is megtapasztalták az üldöztetés minden borzalmát,
az összegyűjtéstől és összeírástól kezdve, a férfiak kényszermunkára
sorozásán át a halálmenetekig és a koncentrációs táborokba
deportálásukig, ugyanakkor a világ még mindig keveset tud róluk. Éppen
ezért fontos, hogy beszéljünk, emlékezzünk a vészkorszak cigány
áldozatairól, és ez beépüljön az emberek kollektív
holokausztemlékezetébe.
A Tavaszmező-Művészkert Civil Összefogás a francia-román Életvonat című
film szabadtéri vetítésével és csendes gyertyagyújtással teszi ezt.
Gyere, várunk, emlékezzünk együtt!
Emlékezés közben a jövőre is gondolunk. Felelősségteljes civil
tevékenységre van szükség, hogy megállítsuk, bárminemű kirekesztés
támogatást kapjon, mert a II. világháború vészkorszakához is a
diszkriminációval, kirekesztéssel vezetett az út.
A magyarországi cigány holokausztról
Az Auschwitz-Birkenau-i tábor honlapja szerint az oda deportáltak közül a
romák voltak harmadik legnépesebb csoport. 1940 és 1942 között még csak
párszázan voltak, ám 1944-től már ugrásszerűen nőtt a számuk, amikortól
egész családokat vittek a lágerbe. Mintegy 23 ezer cigányt szállítottak
ide, legtöbbet Németországból, Ausztriából és a Cseh-Morva
protektorátusból, de érkeztek nagyobb létszámú transzportok lengyel
területekről, Szlovákiából, Magyarországról és Jugoszláviából is. A
weboldal adatai alapján hozzávetőleg húszezer roma lelte halálát a
haláltáborban, közülük hat és fél ezren gázkamrákban.
Ami a magyar cigányok deportálását illeti: 1916-ban hoztak először
rendeletet a „kóborló" cigányok megrendszabályozására, teljes körű és
rendszeres nyilvántartásba vételükre, testi megjelölésükre, a renitensek
állami munkatáborba helyezésére. 1928-ban aztán belügyminiszteri
rendelet született az országos cigányrazziák megtartásáról, 1934-ben
pedig Endre László -- a zsidók haláltáborokba szállítását később
államtitkárként szervező hivatalnok -- követelte a kóbor cigányok állami
koncentrációs táborba zárását és a férfiak sterilizálását.
(Nem sokkal később Németországban az 1935--36-ban, a faji törvények
meghozatala és a Fajhigiéniai Kutatóintézet megalakítása után már
folyamatosan vittek romákat koncentrációs táborokba.) 1943-tól számos
romát hurcoltak kényszermunkára állami birtokokra, majd egy évvel később
országszerte cigány gyűjtőgettókat létesítettek. A leghírhedtebb
közülük a komáromi Csillagerőd volt, ahová a déli hadműveleti terület
kormánybiztosának 1944. október 16-ai rendeletét követően az ország
minden területéről szállítottak cigányokat, majd kiválogatva őket innen
deportálták a munkaképes férfiakat és a gyermektelen nőket a
németországi haláltáborokba.
A legnagyobb haláltáborban, Auschwitz-Birkenauban -- ahová a legtöbb
magyarországi cigány is került -- a romák számára külön családi tábort
állítottak fel azzal az indokkal, hogy „közismert: a cigányoknak nem
csak közösségi, de családi érzése is felfokozott". Mengele és kollégái
számos orvosi kísérletet hajtottak végre cigányokon. Több száz lányt
sterilizáltak, a legfiatalabb közülük nyolcéves volt.
Az Auschwitz-Birkenau-i cigány tábor felszámolására Himmler 1944 nyarán
adott parancsot. Kétezer, még munkaképes cigányt más táborokba
szállítottak, a többieket pedig, mintegy négyezer embert augusztus
másodikán a gázkamrákba terelték.
Copyright 2007. All Rights Reserved. |