Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti:

Brüsszel, 2010. május 6., csütörtök (MTI) - Az Európai Uniónak az Európai Emberi Jogi Egyezményhez történő csatlakozását méltatta a felszólaló európai parlamenti képviselők nagy része a témáról a brüsszeli plenáris ülésen folytatott vitában.

Gál Kinga (Fidesz) - csütörtökön kiadott közleménye szerint - üdvözölte, hogy "ami évekkel ezelőtt még bevehetetlen akadálynak minősült, annak ma már a részleteiről beszélünk".
Emlékeztetett: az illetékes EP-szakbizottságban egyhangúlag elfogadott jelentésében is nyomatékosította, hogy a csatlakozás az unió polgárainak a jogaik érvényesítésére szolgáló további jogorvoslati eszközt biztosít. Nevezetesen azt a lehetőséget, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál panaszt tegyenek az Európai Unió valamely intézményének vagy az uniós jogszabályokat végrehajtó tagállamnak olyan intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban, amelyekre az egyezmény hatálya is kiterjed.
Tabajdi Csaba (MSZP) kiemelte: "Igaz ugyan, hogy az egyezményt korábban már minden uniós tagállam aláírta és átültette nemzeti jogrendszerébe, az Európai Unió csatlakozásával azonban az egyezmény előírásai, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga immár a közösség intézményeit is kötelezik működésük és jogalkotási tevékenységük során".
Kifejtette azonban azt is, hogy az egyezmény alkalmazásával kapcsolatban számos nyitott kérdés is maradt. "Felléphet-e például az Európai Unió a jövőben, ha azt tapasztalja, hogy egy tagállama megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében vagy a bíróság joggyakorlatában előírtakat? Hatékonyabban érvényesíti-e a közösség az alapvető emberi és állampolgári jogokat, s készen áll-e a határozottabb fellépésre a bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség?" - tette fel a kérdést.
"Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy az emberi és kisebbségi jogi kérdésekben az Európai Unió kettős mércét alkalmaz: határain kívül - helyesen - ezen előírások legszigorúbb betartását követeli meg, határain belül azonban kirívó jogsértésektől is hajlamos eltekinteni" - hangsúlyozta Tabajdi.
Morvai Krisztina (Jobbik) a vitában azt mondta, emberi jogokkal foglalkozó jogászként nem érti, "milyen hozzáadott értéket jelent az európai állampolgárok emberi jogi védelme szempontjából az, hogy ugyanahhoz az emberi jogi konvencióhoz csatlakozik az Európai Unió, amihez egyébként már minden egyes európai uniós tagállam csatlakozott". "Mi az újdonság (...) azon kívül, hogy valaki az európai uniós networkből kap egy jól fizető bírói állást Strasbourgban?" - tette fel a kérdést.
Az emberjogi egyezményre hivatkozott Morvai napirend előtti felszólalásában is. Arról beszélt, hogy az egyezmény egyik cikke emberi jogként határozza meg a szakszervezeti tevékenység gyakorlásához való jogot, ugyanakkor "ezzel a rendelkezéssel szöges ellentétben az elmúlt héten a magyar katonai büntetőbíróság súlyos büntetéssel sújtotta Szima Juditot, egy tízezer rendőrt tömörítő szakszervezet vezetőjét olyan tevékenységéért, amely akár laikus szemmel, akár jogászszakmai szemmel nézve kizárólag a munkavállalói érdekvédelem és a szakszervezeti tevékenység körébe esett". A magyar képviselő azt kérte, kövessék "mindnyájan végig azt, hogy az európai emberi jogi normák érvényesülésével hogy tudja ez a bátor asszony visszanyerni az igazságát, a méltóságát és a megélhetését, amit elveszített".

MTI 2010. május 6.,

Hozzászólások (0)