|
Forrás: Hrportal.hu, Edupress
2010.04.29
A Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015) résztvevő országai, köztük Magyarország öt éve azt a célt tűzte ki, hogy az időszak végére a cigány lakosság társadalmi integrációját több területen nagyban előmozdítja. A Kurt Lewin Alapítvány azonban megállapította: még mindig kevés roma végzi el a középiskolát.
A Kurt Lewin Alapítvány a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP)
monitorozása során a hazai cigányságra, valamint az integrációt célzó
programokra vonatkozó dokumentumok, nemzetközileg kialakított kérdőív,
esettanulmányok, kedvezményezettekkel készített mélyinterjúk és
szakértők részvételével szervezett fókuszcsoportok segítségével gyűjtött
objektív és szubjektív információt. Bár a program egésze számos
fejlesztést igényel, az annak keretében megvalósuló kezdeményezések
közül több valódi eredményeket tudott felmutatni - derült ki az
esettanulmányokból. Így például a gyerekek korai fejlesztésére komplex
módon irányuló Biztos Kezdet program. Ugyanakkor a legsikeresebb
programok jelentős részének működését is veszélyezteti a pénzügyi
bizonytalanság - áll a tanulmányban.
Magyarország roma
lakosságának helyzete sokkal rosszabb, mint a nem roma csoportoké, és
ezen a területen az elmúlt években nem került sor lényegi javulásra. A
problémák között szerepel az alacsony iskolai végzettség, a tartós
munkanélküliség, a területi kirekesztés, az alapellátások igénybevétele
során megjelenő diszkrimináció.
A bevezetett kormányzati
programok célcsoportjai azonban többnyire nem kifejezetten a romák,
hanem a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok; az intézkedések
hatékonysága a romák integrációja, körülményeik javítása szempontjából a
szükséges adatok hiányában nem megfelelően ítélhető meg, nem nyomon
követhető - említi a tanulmány.
2003-as adatok alapján óvodába a
három-öt éves gyermekek közül országosan 88 százalék, a roma gyerekek
közül csak 42 százalék jár. Az óvodai jelenlét azonban a későbbi iskolai
sikerességet jelentős mértékben befolyásolja. A kutatási adatok alapján
az általános iskolát csaknem minden roma fiatal elvégzi. Az általános
iskolai oktatás során azonban erőteljes szegregáció tapasztalható, mely
több formában jelentkezhet. Jelenlegi becslések szerint a szegregált
iskolák száma 180, míg a főként roma diákok által látogatott szegregált
osztályok száma 3000-re tehető.
Az Educatio-Tárki életpálya
felmérésének 2006-2007-es adatait elemző kutatás szerint "a nyolcadik
elvégzése után a roma tanulók 9 százaléka valószínűséggel nem tanul
tovább sehol, szemben a nem roma tanulók alig egy százalékával." Ezek
szerint, bár igaz, hogy arányaiban nőtt a 20-24 éves roma fiatalok
általános iskolai végzettsége, a hasonló korú populációhoz képest
alacsonyabb mértékben és nagy részük még mindig késve fejezi be
tanulmányait. A cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában az általános
iskolát 82,5 százalék fejezte be, ugyanezen korcsoportban középiskolai
tanuló volt 1,7 százalék és elvégezte a középiskolát 5,1 százalék. A
középiskolát végzettek arányánál is kisebb az egyetemre vagy a
főiskolára járó cigány hallgatók aránya. Országosan a 18-20 évesek 40
százaléka, a roma 20-24 évesek 1,2 százaléka tanul felsőoktatási
intézményben.
Hat program indult eddig itthon
Az oktatás
területén a RIÉP keretében zajló programok célja a hátrányos helyzetű,
roma gyermekek, tanulók óvodai, iskolai sikerességét elősegíteni, az
oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítani. A RIÉP
keretében indult el a Biztos Kezdet Program, az óvodáztatási támogatás, a
tanoda program, az Útravaló Ösztöndíjprogram, valamint a Képzésbe
Ágyazott Foglalkoztatás programja.
Ronthat a helyzeten az
önkormányzat
A Kurt Levin Alapítvány által megkérdezett szakértők
véleménye szerint 2005 és 2009 között a közoktatásban növekedett az
oktatási-etnikai szegregáció. A szegregáció egy tünet, annak a tünete,
hogy a magyar közoktatás rendkívül egyenlőtlenné vált. Strukturális
reformok ugyan elindultak, ennek ellenére a romák oktatási integrációja
terén továbbra sincsen felmutatható eredmény.
A megkérdezett
szakemberek szerint a közoktatás szegregációs problémáit nem lehet
kizárólag esélyegyenlőségi, vagy deszegregációs terminológiával leírni. A
véleményekből kirajzolódik, hogy nem az önkormányzatok hozzák létre
ezeket az iskolai esélyegyenlőtlenségeket, még a szegregációt sem. Az
önkormányzat ronthat a helyzeten, de érdemben sem tud javítani, hiszen
csak addig a pontig tud deszegregálni, amíg az oktatási piacon domináns
helyzetben lévő szülői és oktatási csoportok ezt engedik. A válaszok
alapján arra következtet a tanulmány, hogy a reformlépéseket az
alapképzésnél érdemes folytatni. Illetve a szülőket is érdekeltté kell
tenni: a gyerekek mellett a felnőttek bevonódását is lehetővé kell
tenni. Ez történhet a hagyományos, de a szakképzési rendszer
strukturális hibáinak kiküszöbölésével együtt járó OKJ képzések
modernizálásával, munkaerő-piaci szolgáltató programokon keresztül, vagy
történhet az alapképzésben a gyerekeken keresztül.
Copyright 2007. All Rights Reserved.  |
