|
Online felhasználók |
|
Jelenleg 9 vendég online |
|
|
Roma Kortárs Művészeti Szimpózium |
|
2009. November 18. |
Roma Kortárs Művészeti Szimpózium
Műcsarnok
2009. november 23.
14. 00 - 18. 00
A szimpózium a magyarországi roma és nem roma művészek, a művészettel
hivatásszerűen foglalkozók és a kulturális intézmények közötti
eszmecserét igyekszik elősegíteni. Egyben kísérlet a magyarországi
roma kortárs művészet legkorszerűbb paradigmáinak áttekintésére és
megvitatására.
Az előadások a magyarországi kulturális mechanizmusoknak a kisebbségi
reprezentációk befogadásában és kirekesztésében játszott szerepére
koncentrálnak. Vizsgálják, hogyan tárja fel a roma művészet a
kulturális és etnikai különbségek valóságát, a kolonializmus hatását
és a sztereotípiák makacs kitartásának okait.
14.00 Zsigó Jenő: Bevezető
a Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház-Romano Kher igazgatója
14.10 Junghaus Timea: Roma közgyűjtemények Magyarországon
A magyarországi cigány képzőművészet több mint négy évtizedes múltra
tekint vissza. Az ország hét közgyűjteménye őriz jelentős roma
művészeti anyagot. Ezek az intézmények összesen több mint kétezer
műtárgyat vásároltak fel 1979 és 2009 között, ennek ellenére a roma
vizuális művészet a mai napig nem tanulmányozható állandó (vagy
rendszeres időszaki) kiállítás keretében. Az előadás a Fővárosi
Önkormányzat Cigány Ház-Romano Kher, a Magyarországi Roma Parlament, a
Néprajzi Múzeum, a Kecskeméti Naiv Múzeum a Magyar Művelődési Intézet,
valamint a Nógrádi Történeti Múzeum roma gyűjteményének rövid
történetét és gyűjtési koncepcióját analizálja.
Az előadásra reflektál: Daróczi Ágnes
14.30 Hock Bea: Roma festő homogén művészeti közegben: Omara
Sugár János: OMARA, vetített film
Omara hivatalos megnevezése amatőr roma művész, holott festészete
radikalitásával, narrációjának erejével a magyar kortárs festészet
fontos alkotója lehetne. Persze ehhez a kortárs közegnek kéne
árnyaltabban gondolkodnia önmagáról. Oláh Mara kék képei az évek során
az őt ért sérelmekről, a szegénységről, a hétköznapok
diszkriminációiról szólnak. Nem fikció, ezek az átélt megalázó
helyzetek, a tehetetlen düh festészetében tör fel. Eszköztelenségében
kezd el festeni, és nem okvetlenül egy elképzelt szép kép ideája
vezeti, sokkal inkább a megjelenítés mágikus ereje. Ezért
létfontosságú számára a narráció, a tartalomcentrikusság itt a
kimondás felszabadulását jelenti.
Az előadásra reflektál: Szász Anna, Daróczi Ágnes, Zsigó Jenő
15.30 Kovács Éva Judit: Fekete test, fehér test
Az előadás egy gondolatkísérlet, melyre az adott alapot, hogy a kremsi
(Ausztria) Kunsthalléban többedmagammal részt vehettem egy viszonylag
jelentős méretű (800 m2 alapterületű) kiállítás összeállításában,
melynek témája a modern festőművészet "cigányábrázolása" volt. A közel
egyéves intenzív kutatómunka során, melynek keretében több ezer
festményt és fotót tanulmányoztam, számos korabeli regényt, verset,
újságcikket és memoárt olvastam el, olyan összefüggésekre lettem
figyelmes, melyek talán érdeklődésre tarthatnak számot a képek
archeológiájára és a megfigyelő lehetőségeire érzékeny olvasónak. Sem
művészettörténész, sem "romakutató" nem vagyok. Így megközelítésem
fogalmilag a vizuális tudományok iránt érdeklődő szociológus
szempontjait tükrözi. Előadásomban két tézist mutatok be 1.) miképp
szexualizálódik és feminizálódik a "fekete" test az európai
modernitásban, azaz miképp vetíti ki a "fehér" társadalom saját vágyát
és rossz közérzetét a "fekete" női testre; 2.) A közép-európai
társadalmak létrehozzák a maguk saját "feketeségét" "vad" csoportokon
és individuumokon, távoli és közeli kolóniáikon keresztül. A
modernitás közép-európai panoptikus rezsimjében a "cigányok" lesznek
a "pendant"-jai Nyugat-Európa afrikai és ázsiai "primitívjeinek"."
Az előadásra reflektál: Hock Bea, Junghaus Timea
16.30 Szuhay Péter: Hagyományok konstruálása a magyarországi roma
képzőművészetben: Labanczné Milák Brigitta példája
A Néprajzi Múzeum 1998-as Romák Közép- és Kelet-Európában című
nemzetközi kiállítása világosan és pontosan kettéválasztotta a
cigányokról formált többségi képet és a saját kultúra önképét. A
néprajzi kiállítást közrefogta a többség cigányokról
alkotott "művészi" cigányképe és a roma művészek saját önképük
kivetítésekénti romaképe. Így van ez még akkor is, ha a roma művészek
nem tudják minden esetben kivonni magukat a többségi témaválasztás és
megformálás akárcsak sztereotip alkotásainak hatása alól. Akik még a
kezdetek kezdetén fogtak ecsetét és vásznat, azok jobbára még csak
saját önmegvalósításuk tudattalan szándékával dolgoztak, a nyolcvanas
évek végén indult generáció tagjainál azonban már gyakran érzékelhető
a "programfestészet". Náluk figyelhető meg, hogy időnként vizuális
előképeket követnek, melyek egyszerre származhatnak a festészetből és
a fotók sokkal könnyebben megszerezhető élményvilágából. Merőben új
jelenségnek tekinthető azonban az, amikor több alkotó szinte egyszerre
és egy időben már nemcsak, hogy közös témát dolgoz fel, hanem azt
majdnem azonos módon is ábrázolja. A előadás két példát, a koldus és a
bádogos "feldolgozását" idézi, de alapvetően Milák Brigitta Ősiség
törvénye című képének létrejöttét és jelentésrétegeit elemzi.
Az előadásra reflektál: Hock Bea, Junghaus Timea, Zsigó Jenő
17.30 Szász Anna: "Bús donna barna balkonon..."
"Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon", ám "ki gépen száll
fölébe annak térkép a táj". Mondatok, melyek megszűnnek "csak"
mondatok lenni mikor is a nemzeti fantázia ügyeletes pókja kiemeli
őket a mindennapok törékeny valóságából és tudatos, fájdalmas és
hosszú munkával beleszövi őket a halhatatlannak vélt, közös
élményvilágba. És egy közösség, mely léte értelmezésének kulcsát, a
jelen kihívásaira adható válaszokat, illetve jövőképe formálását
a "nyelvben" találja meg. Ahogy azt Cseh Tamás is énekli, "A hatvanas
években, fellazult tételben fogalmazódott meg a világ. Kafkában,
Sartre-ban és távoli bölcsekben csodálta meg önnönmagát."
Az előadás az otthonosság hálóját azonban egy új paradigma
lefektetésében véli megtalálni, mely a kortárs vizuális kultúra. Ez
nem csak a közösség számára lenne értékes, hanem a kulturális
másságból fakadó etnikai összeütközések feloldásának kulcsát is
magában hordozhatja. Az előadás fő állítása, mely aztán kifejtésre
kerül, tehát az, hogy a kortárs roma vizuális kultúra megfelelő
reprezentálása révén a társadalom egy befogadóbb modell irányába
mozdítható el.
Az előadásra reflektál: Junghaus Timea, Kovács Éva Judit, Szuhay Péter
***
Daróczi Ágnes
kisebbségkutató, a magyarországi roma kulturális mozgalom vezéralakja.
Nevéhez fűződik - kurátora és a katalógus szerkesztője - az
autodidakta cigány képzőművészek 1979-ben, a kőbányai Pataky István
Művelődési Központban megrendezett első kiállítása, melyet 1989-ben a
Néprajzi Múzeumban szervezett II. Országos Kiállítás, majd a 2000-ben,
a Pataky Művelődési Központban megrendezett III. Országos Kiállítás
követett.
Hock Bea
a Közép-Európai Egyetem Gender Studies tanszékén szerzett doktori
diplomát, disszertációjában a kortárs nőművészet jelenségét tárgyalta.
2003-2006 között a Praesens - Közép-európai kortárs művészeti magazin
szerkesztője volt. A vizuális kultúra, gender és irodalom témakörét
érintő kritikái és tanulmányai mellett 2005-ben jelent meg Nemtan és
pablikart: Lehetséges értelmezési szempontok az utóbbi másfél évtized
két művészeti irányzatához című könyve (Budapest: Praesens könyvek 2).
Fontosabb kurátori munkái: El-Hassa Róza: R. a túlnépesedésről
álmodik/gondolkodik (Műcsarnok, 2006); 1/4 magyar (nemzetközi
csoportos kiállítás, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros/Liget
galéria, 2007, Zólyom Franciskával), Agents & Provocateurs -
Illetékesség és provokáció (nemzetközi csoportos kiállítás, Kortárs
Művészeti Intézet, Dunaújváros, 2009, Zólyom Franciskával).
Kovács Éva Judit
szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos
főmunkatársa, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének
habilitált egyetemi docense. Kutatásaiban egyfelől az etnicitás, az
etnikai együttélés, a társadalmi emlékezet empirikus megjelenési
formáit, másfelől az ezeket szabályozó társadalmi konvenciókat,
normákat, ideológiákat, diskurzusokat vizsgálja.
Junghaus Timea
művészettörténész, Az ELTE művészettörténet szakán diplomázott 2004-
ben. Jelenleg az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Film-
Média és Kultúraelméleti Programján végzi doktori tanulmányait. Számos
magyarországi és nemzetközi kortárs roma művészeti kiállítás kurátora
2003 óta. Szerkesztője és társszerzője (Székely Katalin, kurátorral
együtt) a 2005-ben megjelent Meet your Neighbours-Contemporary Roma
Art from Europe című kiadványnak. 2007-ben a Velencei Biennále Első
Roma Pavilonjának képzőművészeti kurátora volt.
Sugár János
tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végezte
1979 és 1984 között Vigh Tamás tanítványaként. 1980-1986 között
aktívan részt vett az Erdély Miklós vezette Indigó csoport munkájában.
1984 óta kiállító művész, számos hazai és nemzetközi kiállítás
részvevője. 1985-tôl a Balázs Béla Stúdió tagja, majd 1990 és 95
között vezetőségi tagja. 1990-ben a 8. Nemzetközi Kisplasztikai
Biennálé (Műcsarnok, Budapest) nagydíját kapja. 1992-ben a kasseli
Documenta IX résztvevője. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia
tanszékének egyik alapítója és tanára 1990 óta.
http://www.icols.org/pages/JSugar/JSugar.html
http://www.ligetgaleria.c3.hu/311.html
Szász Anna
szociológus, az MTA Szociológia Intézetének fiatal kutatója.
Tanulmányait a CEU "Nacionalizmus" szakán majd a University College
London "Culture, Identity and Power" szakán végezte. Kutatásaiban
vizsgálja a társadalmi osztály és etnicitás struktúraformáló hatásait,
a nemzetállami berendezkedés hatalmi viszonyrendszerét és az abból
fakadó ellenállást.
Szuhay Péter
antropológus, szociológus, 1980 óta a Néprajzi Múzeum muzeológusa. Az
1980-as évek vége felé kezdett intenzíven foglalkozni a magyarországi
cigányság történetével, kultúrájával. 1995 és 2001 között a Soros
Alapítvány támogatásával és ösztöndíjasainak közreműködésével, mint a
Roma Múzeumot előkészítő munkacsoport vezetője gyűjtemény létrehozásán
fáradozott. Több kiállítás és dokumentumfilm munkálataiban vett részt,
melynek összegzése a 2006-ban Fleck Gáborral, Fátyol Tivadarral és
Kőszegi Edittel készített a Roma kultúra virtuális háza interaktív DVD-
Rom.
Zsigó Jenő
Szociológus, a roma közélet egyik vezető és meghatározó alakja.
A Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház- Romano Kher igazgatója, az 1991-
ben alapított Roma Parlament alapítója és vezetője, az Amaro Drom roma
lap kiadója és Ando Drom együttes alapítója és vezetője. Számos
kiállítás, kiadvány, kulturális esemény és fesztivál köthető a
nevéhez, többek között a I., II Budapest Cigány Fesztivál, a Fővárosi
Önkormányzat Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményének és a Roma
Parlament állandó kiállításnak a létrehozása, a Cigány Ház roma
képzőművész alkotótáborainak szervezése az elmúlt 20 évben, valamint
1998-ban a Roma Parlament Képtára képzőművészeti album és a 2006-ban
Cigány Ház - Romano Kher Képtára 1. CD-Rom megjelentetése.
További információ: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher
(1151 Énekes u. 10/b.
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
)
Fris E. Kata: 06 70 316 6587, 06 70 429 6351
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
;
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Copyright 2007. All Rights Reserved.  |
|
