A kormányváltás előtt felgyorsultak az események a roma művészeti központ 20 éve alvó koncepciója körül. Számos hír jelent meg a témában, általában szelektált információkkal. Megpróbálunk rendet és rendszert teremteni az információk körül.

Az előzmények:

A roma művészeti intézmények igénye évszázados.

A Fővárosi Önkormányzat 1987-ben alapította a Romano Kher - Fővárosi Cigány Házat -ideiglenes elhelyezéssel- egy peremkerületi volt orvosi rendelő kb. 40 hasznos nm-én. A Cigány Ház elhelyezési kísérleteit a kerületek rendre elutasították, a főváros 1.5 milliárd ft-tal egy 2007. évi új zöldmezős beruházásról döntött. Később az összeget fél milliárddal csökkentette, majd az egész beruházásról lemondott. A Cigány Ház igazgatója 2000-ben az általa vezetett Roma Parlament jól megközelíthető józsefvárosi székházának irodai és közösségi tereibe (színház, kiállító terem) telepíti a szociális és jogi irodát, az ösztöndíjazást, a roma művészeti programszervezést és általában az ügyfélfogadást. A civil szervezet az infrastruktúrát ingyenesen biztosítja a fővárosi önkormányzat roma intézményének.

A kirívóan rossz megoldásoknak számtalan előzménye van. Az Országos Cigány Önkormányzat tulajdonába adott lerobbant külvárosi volt művelődési ház, a felújítása után is alkalmatlan kőbányai, országos roma művészeti központ (OCIMK) szerepét betölteni soha nem tudta, alig működött, később kétszer is felgyújtották, majd az OCÖ értékesítette. A cigányokat nem vigasztalta, hogy a kormányzat kb egymilliárd ft-ot költött el hasztalanul az alkalmatlan épületre. Az OCÖ időközben kialakított könyvtára, kiállítóterme szintén nem képesek országos kihatással a roma kulturális autonómia intézményrendszerévé válni.

A 2005-2015 közötti Roma Integráció Évtizede program első kormányzati akcióterve a 2008-2009. évi feladatokról nem tartalmazza a Roma Művészeti Központ koncepcióját, az UMFT egyes programelemeit emeli át. Az időközben létrehozott Roma Integrációs Tanács civil oldala (RIMB) a 7 legnagyobb hazai roma szervezet, a Romaversitas és az OCÖ együttesen eléri, hogy 2008. évi előkészítéssel a Központ bekerüljön az akciótervbe, azon egyéb jelentős tartalmi módosításokat is elvégez.

Az etnikai jelleg definiálatlansága miatt egyik kormányzati programnak (ÚMFT-RIÉP) sem alanya, illetve célcsoportja a cigányság. A fejlesztési források ezért a romákat nem romaként, hanem magyar állampolgárként, illetve halmozottan hátrányos helyzetűként, a szegény politika alanyaként érhetik csak el. 2008. áprilisára az ÁSZ, a Tárki, a kisebbségi ombudsman és a Roma Parlament tanulmányai bizonyítják a romák törvényszerű kimaradását a fejlesztésekből. A RIMB a Roma Parlament és a Phralipe esélykiegyenlítő, a társadalmai integrációt célzó programjavaslatait kvótával, adatkezeléssel, nyomonkövetéssel a kormányzat elé terjeszti.

A gazdasági válság, a hazai kedvezőtlen folyamatok tovább erősítik a korlátlan gyűlöletbeszéd romaellenes kirekesztő tartalmait, halálos áldozatokat is követel a romákkal szembeni fizikai erőszaksorozat. Párhuzamosan pártállástól független erőteljes ellenállás bontakozik ki az önkormányzatok részéről az OKM és az SZMM esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitikájával szemben.

Egyeztető tárgyalások kezdődnek az országos művészeti központ elhelyezéséről RIMB tagként a központ funkcióit is kidolgozó Cigány Ház igazgatójának részvételével. 2008. májusában az OKM jegyzőkönyvben fogadja el az új épület zöldmezős beruházásának koncepcióját azzal, hogy a tárca nem rendelkezik a forrásokkal, arról a kormánynak kell dönteni. A Cigány Ház igazgatója egyik lehetőségként a Gödör feletti helyszínt javasolja, az OKM államtitkára egyetért.

2008. júniusában a Józsefvárosi Önkormányzat felmondja az Amaro Drom szerkesztőségnek is helyet adó Roma Parlament és a Phralipe bérleti szerződéseit azért, mert a székházat értékesíti. A roma szervezetek körül kialakul sok civil és magántámogatóval a Tavaszmező - Művészkert civil kezdeményezés, amely roma-magyar együttműködéssel egy fővárosi kulturális központ kialakítására tesz javaslatot a műemléki védettségre felterjesztett épület megőrzésével. A kialakításra kerülő művészeti-kulturális központ a józsefvárosi és fővárosi hagyományokhoz és gyökerekhez kötődően jönne létre, szorosan együttműködve a telekszomszédos, 110 éves Műteremház-Művészkerttel, építve helytörténeti értékeire és művészeti gyűjteményeinek inspiráló gazdagságára.

http://tavaszmezo-muveszkert.bogracs.net,www.romaparlament.hu, www.amarodrom.hu

A józsefvárosi önkormányzat ingatlanfejlesztő cégén keresztül kapcsolódik a kezdeményezéshez, amelyben a roma és magyar civilek mellett építész, tájépítész, közgazdász, andragógus, kommunikáció szakos ... hallgatók működnek együtt azért, hogy 2009. júniusára az épülethasznosítás kész tervét terjeszthessék a tulajdonos önkormányzat elé.

2008. október 29-én a RIT ülésén az OKM képviselője tényként közli, hogy az országos funkciójú Roma Művészeti Központ

-       zöldmezős beruházására semmilyen lehetőség nincs,

-       nem találtak helyet, ahol a beruházás megvalósulhatna,

-       a hazai források nincsenek meg a beruházásra,

-       nem találtak uniós forrást,

-       a beruházást csak kiemelt programként lehetne uniós forrásokat lehívni,

-       erre nincs engedély,

-       a város rehabilitációs programokon belül sincs lehetőség.

A bejelentésre válaszként Zsigó Jenő (MRP) javaslatára a RIMB ismét megszavazza a zöldmezős beruházást és elutasítja az akkor még az országos központ elhelyezésére felvetett Szentkirályi úti lehetőséget. A volt iskola megtekintése után a RIMB döntését egyhangú szavazással ismét megerősíti.

(A szavazásban még részt vesz a miskolci rendőrkapitány felmentése után a kormányzati együttműködésből kilépő Horváth Aladár (RPA). Szintén megszavazta a döntést a Romaversitas képviselője is. Március elején a Romaversitas új igazgatója kilépteti a roma egyetemistákat a RIMB-ből, hivatkozással arra, hogy személy szerint nem ért egyet az etnikai adatkezeléssel, miközben a Romaversitas igazgatójaként kizárólag etnikai adatokat kezel (?).)

A RIMB március 5-én megfogalmazza és nyilvánosságra hozza követeléseit -köztük az új építésű központot- és ultimátumot intéz a kormányzathoz az együttműködés felmondásának kilátásba helyezésével. A miniszterelnök lemond, válságkormány alakul. A RIMB Van megoldás sorozatában a válságkezelő kormánynak új partnerséget ajánl, első lépésként az állami rasszizmus megszüntetéséhez.

A kormányzat a válságra adott egyik első lépésként döntött március 27-én a roma telepek felszámolására elkülönített egymilliárd ft zárolásáról. (Az elmúlt három évben 31 településen indult lakhatási program, az előző ciklusban közel ezer telep közül 9 felszámolása kezdődött el.)

Mi történt áprilisban?

1.     Utolsó ülésén (április 5.) döntött a kormány a Fővárosi Roma Művészeti Központ elhelyezésének (Szentkirályi úti volt iskolaépület) 900 millió ft-os beruházási és további 200 millió ft-os működési támogatásáról. A támogatást azzal indokolta, hogy a fővárosi központ országos funkciókat is ellát majd. A kormány a döntést a cigányok nélkül, a RIMB döntésével szemben hozta.

2.     Demszky Gábor főpolgármester és Kiss Péter volt kancelláriaminiszter április 6-án a Szentkirályi utca 7. számú megüresedett iskolaépületben tartott sajtótájékoztatón bejelentette a Fővárosi Roma Kulturális Központ augusztusi megnyitását.

3.     A józsefvárosi képviselőtestület a sajtóból értesült a fővárosi döntésről, sürgősséggel április 21-én sürgősséggel döntött arról, hogy a fővárosnak szakmai partnerséget, és a Szentkirályi úti volt iskolaépületnél alkalmasabb kerületi helyszínt ajánl a Művészeti Központ elhelyezésére. Az önkormányzat a kerülethez sok szállal kötődő cigányság intézményeihez befogadóbb környezetet, zöldmezős beruházáshoz ingatlanokat, illetve a Tavaszmező-Művészkert projekt helyszínét ajánlja, ez utóbbihoz csatolva a szomszédos ingatlant, illetve a Tavaszmező út sétáló utcává alakítását és parkosítását is. A Roma Parlament és a Phralipe közel 20 éves múltja ezen a helyszínen méltó és megfelelő előzménye lehet akár országos, akár fővárosi, akár civil roma intézménynek. Javaslatát egyeztette a kerületi CKÖ-vel és a civilekkel.

4.      A fővárosi vezetők a közgyűlés előtt néhány nappal civil egyeztetést tartottak. A Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke kb. 30 fős csoporttal jelenik meg, akik nem ismerik a Szentkirályi úti volt iskola épületét. Az elnök elmondja, hogy a jelenlévő romák, az FCÖ és 14 kerületi CKÖ támogatja a Szentkirályi úti elhelyezést, majd kíséretével távozik. A civil roma szervezetek képviselői kifejtik, hogy az épület oktatási funkción kívül más célra alkalmatlan, beláthatatlan időre kitolja az országos központ megépítését, és a főváros olyan kormányzati döntést hajt végre, amelyet a kormányzat a romák döntésével szemben hozott. Kérik, hogy a közgyűlés később tárgyalja az elhelyezést, egyeztessen a józsefvárosi ajánlatokról, illetve a VII. kerületi Eötvös úti 90 %-ban kész, 1,1 milliárd forintból felujított 4300 mn-es funkcióiban és kivitelében is alkalmas épületről.

5.     A Fővárosi Önkormányzat április 29-i közgyűlésen megszavazza a részben országos funkciókat is gyakorló Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozását a Szentkirályi utcában és 2009. december 31-i hatállyal a Romano Kher és a Napház (Khamorro) megszüntetését. Daróczi Ágnes (Phralipe-RIMB) felszólalása nyomán egyeztetési kötelezettséget vállal a beruházás megkezdése előtt a józsefvárosi és a roma civil kezdeményezésekről.

http://www.helyitema.hu/VIII.-Kerulet/A-fvaros-is-licital.html

(Néhány hírforrás a történteket a Cigány Ház jelenlegi igazgatójának érdekeltségeivel magyarázza. Zsigó Jenő, aki a Cigány Ház első és eddigi egyetlen igazgatója (1987-től), a Roma Parlament elnökeként és a RIMB tagjaként is több mint 20 éve visel felelősséget abban, hogy miként alakul a cigányság önigazgatási és intézményrendszereinek sorsa. Igazgatói megbízása azonban nem a Fővárosi Roma Művészeti Központ létrehozásától függ, -amelynek egyébként is élharcosa, funkcióinak kialakítója több mint húsz éve-, hanem az intézményvezetői megbízások pályázati rendszerétől, amelyet a művészeti központ kialakítása nem befolyásol.

A Roma Parlament sorsa sem a Művészeti Központtól függ, hanem attól, hogy a közel egy éve zajló civil közösségi együttműködéssel a roma szervezetek és a szomszédos Művészkert közös roma-magyar művészeti közösségi tereire kialakított terveit a józsefvárosi önkormányzat megvalósításra alkalmasnak ítéli e. 

Mindezeken felül Zsigó Jenő vezetésével a Romano Kher elmúlt 21 éve alatt

-       létrehozta Európa egyik legjelentősebb és a hazai legnagyobb cigány képzőművészeti közgyűjteményt (több mint 2000 műtárgy)

-       Kordokumentum gyűjteményeket alapított és kezel

-       roma szak- és szépirodalmi könyvtárat

-       filmarchívumot (dokumentum, portré és játékfilmek), fotóarchívumot

-       roma művészeti archívumot (műv. programok digitális kép-és hangfelvétele)

- irodalmi, művészeti, néprajzi, nyelvi, gyermek kiadványokat jelentet meg

- cigány gyermekeket táboroztat, szakmai, módszertani  táborokat szervez (több mint 22 ezer gyermek és felnőtt részvételével)

- cigány fiatalokat ösztöndíjaz, és tehetséggondozást végez (évente kb. 4-500 fiatal)

- fővárosi szintű művészeti eseményeket szervez (Romajális, Ösztöndíjasok Összművészeti Gálája, Budapest Cigány Fesztivál, Óriásplakát kiállítás, )

- interdiszciplináris roma kutatásban vett részt (Kisebbségek kisebbsége tanulmánykötet Új Mandátum Kiadó 2005.) 

- Valamennyi európai meghatározó nyelvet, a környező országok nyelvét, valamennyi magyarországi cigány nyelvet és dialektust tartalmazó Európai Cigány Szótárt készített elő nemzetközi együttműködésben és jelentet meg 2009-ben.

- Megteremtette a cigánysággal foglalkozó közigazgatási szakember professzionalitását, a fizikai, kisegítő munkakörök kivételével valamennyi munkatársa elsőfokú végzettségű.

- a főváros közigazgatási rendszerében -a funkcióiban kisebb volumenű Napház vezetőjét kivéve- egyedül rendelkezik roma intézményvezetői munkatapasztalatokkal.

További információk: www. romanokher.hu)

A Roma Művészeti Központ koncepciójának története (1987- 2009)

A kormány a 1129/2006. (XII. 25.) Korm. határozat elfogadásával döntött a Roma Integrációs Tanács létrehozásáról. A RIT ügyrendje szerint a Kormány döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület.

E feladatkörében

a) véleményt nyilvánít a romák társadalmi integrációját érintő szabályozási és intézkedési javaslatokról, illetőleg a hazai és nemzetközi jelentésekről, tájékoztatókról és beszámolókról;

b) közreműködik a romák társadalmi helyzetének javítására irányuló kormányzati stratégia kialakításában, a hazai, illetve nemzetközi támogatással megvalósuló programok, cselekvési tervek kidolgozásában, a tárgyban készült jelentések, beszámolók elkészítésében;

c) a romák társadalmi esélyegyenlőségének megvalósítását elősegítő jogszabály-módosításokat, egyéb kormányzati döntéseket, új programokat kezdeményez.

A Roma Irányító és Monitoring Bizottság (RIMB) létrehozására a Roma Integráció Évtizede program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat VII.4. pontja értelmében kerül sor.

A RIMB a RIT roma civil oldala 2008. júniusától működik, tagjai a nagy roma civil gyűjtőszervezetek -Civil Ernyő, Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ), Magyarországi Cigányok Országos Fóruma (MCF), PHRALIPE Független Cigány Szervezet, Magyarországi Roma Parlament, Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség-, a Romaversitas Alapítvány és az Országos Cigány Önkormányzat.

A RIMB a Roma Integráció Évtizede Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatban, valamint az 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozatban foglalt feladatokhoz, programokhoz kapcsolódóan:

• az ágazati minisztériumok társadalmi egyeztetési rendszerein keresztül, valamint az államigazgatási egyeztetések során véleményt nyilvánít a hátrányos helyzetűek, romák társadalmi integrációját érintő jogszabály-tervezetekről;
• az egyes minisztériumokkal előzetesen egyeztetett módon és keretek között véleményezi a költségvetési támogatással megvalósuló, a romák társadalmi integrációját érintő programok-, valamint pályázati kiírások tervezeteit;
• a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel előzetesen egyeztetett módon és keretek között véleményt nyilvánít az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak akcióterveiről, valamint a kapcsolódó pályázati kiírások tervezetiről;

• feladatainak ellátása érdekében jogosult az ágazati minisztériumoktól, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől információt, tájékoztatást kérni, egyeztetéseket kezdeményezni;
• javaslatot dolgoz ki az 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat VII. 5. pontjában előirányzott monitoring rendszer működésére, módszertanára vonatkozóan, melyet beterjeszt a RIT elé.

Magyarországon 1993 óta a kisebbségi törvény biztosítja a kisebbségek kulturális identitásának gyakorlásához fűződő jogát, a romák tekintetében azonban a kulturális autonómia intézményrendszere ma sem áll e jog gyakorlásához a közösség rendelkezésére.

A kormány a 2005-2015 közötti Roma Integráció Évtizede Program első két éves intézkedési tervét 2008-2009. évre vonatkozóan készítette el. A kormányhatározattal elfogadott intézkedési terv az UMFT-ből emelt át programelemeket és forrásokat, első változatban számos olyat, amely nem célozza a roma közösséget, legfeljebb a célcsoportjában vélhetően lesznek romák. Az intézkedési terv első változata nem tartalmazta a roma művészeti központ tervét. Néhány szétszabdalt részintézményt tervezett (pl.a Bárka befogadja a roma színházat.... A második Pécsre tervezte a művészeti központot, de nem a hazai, hanem az európai romák számára (Pécs Kulturális Főváros 2010 program keretén belül ki kell dolgozni az Európai Roma Kulturális Központ létrehozásának szakmai koncepcióját), ezeket a terveket azonban a RIMB -elsősorban a Roma Parlament részletes elemzése és javaslata szerint- elutasította és kigyomlálta a tervezetből a nem romákat célzó programelemeket is.

A 1105/2007. (XII. 27.) Korm. Határozattal végül a 2008-2009. évi akciótervbe bekerül a Roma Művészeti Központ így:

„A hazai és az európai cigány kultúra méltó bemutatása érdekében elő kell készíteni a művészeti és hagyományápoló csoportok, alkotóműhelyek helyszínének biztosítására, képzések, színházi programok, hangversenyek, ünnepi műsorok, koncertek lebonyolítására, konferenciák befogadására, múzeum és kutatóközpont, valamint szakmai műhely kialakítására alkalmas, állami felelősségvállalással működő országos roma kulturális központ létesítését és finanszírozását.

Felelős: oktatási és kulturális miniszter és a  Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Határidő: 2008. december 31. Forrás: az éves központi költségvetés OKM fejezete

A Fővárosi Cigány Házat (Romano Kher) 1987-ben alapította a Fővárosi Közgyűlés és ideiglenesen a XV. Kerületben a város peremén egy volt orvosi rendelő kb. 60 nm hasznos alapterületén helyezte el. A főváros vezetői az intézmény és a roma közösség felől folyamatosan érkező igények alapján az elmúlt 20 évben néhányszor megpróbálták elhelyezni az intézményt, azonban az elhelyezést soha nem oldották meg. A Romano Kher szociális irodáját és művészeti programjait 2000-től együttműködési megállapodással a Magyarországi Roma Parlament fogadta be térítés nélkül.

A Roma Parlament Tavaszmező úti székházában:

- a Romano Kher fennállása óta folyamatosan gyarapított, mára több mint 2000 db-os (raktárban álló) 

  roma  képzőművészeti közgyűjteménye állandó kiállítóhelyhez jutott a Balázs János Galériában,

- 400-500 főnyi budapesti roma fiatal ösztöníjazását látja el a szervezet közösségi terein havonta,

- Szociális és Jogi Irodája budapesti ügyfelek számára nyújt segítő és munkaerőpiaci szolgáltatásokat

  rendszeresen,

- a Harlem Színpadon művészeti ösztöndíjasoknak és kortárs roma művészeknek szervez rendszeres

   koncerteket, biztosítva ezzel a roma művészet és művészek állandó jelenlétét a fővárosi 

   programkínálatban,

- bekapcsolódik az Amaro Drom roma lapon keresztül a romák felé irányuló és a romákkal

  kapcsolatos rendszeres információszolgáltatásba.

- szakmai programokat szervez, tanácskozások, képzések (pl. Táboroztatók Fóruma, Roma 

  Érzékenyítő Tréningek, Roma Akadémia sorozat ...)

A Fővárosi Cigány Ház (ig. Zsigó Jenő) több változatban is elkészíti és a szakmai programjában minden évben a fenntartó Fővárosi Önkormányzat elé terjeszti a Fővárosi Roma Művészeti központ tervét. Az Önkormányzat, szembesülve a cigány intézmény elhelyezése során a kerületek ellenállásával, Zsigó Jenő intézményvezető javaslatára a fejlesztési tervében új, zöldmezős beruházás mellett döntött, amihez 1,5 milliárd forintot irányoz elő 2007-re, majd ezt az összeget először az intézmény megkérdezése és tájékoztatása nélkül 500 millióra csökkenti, utóbb törli a beruházást a fejlesztési tervéből. 2004-ben hagyja értékesíteni a Romano Kher használatában álló balatonszemesi gyermeküdülőt is, ahol az intézmény a nyolcvanas évek elejétől rendszeresen táboroztat gyermekeket, művészeti alkotó és egyéb táborokat szervez, majd a Romano Kher dolgozói és a romák tüntetése nyomán rendelkezésre bocsátja a fonyódi, évek óta használaton kívül álló volt gyermeknevelő intézetet. A Romano Kher önállóan bonyolítja az épület rekonstrukcióját, ahhoz külső forrásból pénzt szerez, két év alatt az üdülőt felújítja és 3˝csillagos színvonalon használatbavételi engedélyt szerez. Az üdülő 2008-ban már fogadhatná a gyermekeket, működési költséget azonban a főváros nem állapít meg, a gyermekek 2008-ban nem tudják használatba venni. 2008-ban a főváros, mint nem kötelező feladatát, megpróbálja megszüntetni az intézményt, ez a szándék azonban meghiúsul, az intézmény a szociálpolitikai ágazatból átkerül az oktatási ágazatba, oktatási funkcióit megerősítve készíti el 2009. évi szakmai tervét, amelyet most áprilisban fogad el várhatóan mind az oktatási, mind a kisebbségi bizottság és a közgyűlés is. Az oktatási funkciók gyakorlásához a Romano Kher számára sokkal megfelelőbb a Szentkirályi úti volt iskola, minta a XV. Kerületi városszéli orvosi rendelő, ezért annak tervét Zsigó Jenő -aki 1980 óta a városperemi intézmény igazgatója- a Fővárosi Cigány Önkormányzatban támogatja, miközben a testület egyhangúan elutasítja azt, hogy ott országos roma művészeti központ jöjjön létre.

2008. májusában Zsigó Jenő az OM egyeztetésén vesz részt, az Arató Gergely államtitkár és Borovszky Tímea es.egy igazgató részvételével zajló megbeszélésen jegyzőkönyv rögzíti, hogy Zsigó Jenő Romano Kher igazgató javaslatára az általa előterjesztett funkciókkal a résztvevők egyetértenek abban, hogy az országos központ zöldmezős beruházással jöjjön létre és megvalósulásában, helyszínében és kivitelében egyaránt a romák és kultúrájuk értékességét, presztízsét prezentálja. 

Az OM munkatársa a RIT 2008. szeptemberi ülésén számol be az intézkedési terv végrehajtásáról, de előterjesztésében a művészeti központ nem szerepel.

A RIT 2008. október 29-i ülésén Zsigó Jenő kérdést intéz a RIT tagjaihoz a művészeti központtal kapcsolatban. Rauh Edit tájékoztatja a résztvevőket, hogy a MEH döntésének megfelelően a főváros és az OM egyezet az ügyben.

Borovszky Tímea OM esélyegyenlőségi igazgató tájékoztatja a RIT tagjait, hogy a szakmai koncepció elkészítésébe bevonták a civileket (Zsigó Jenő 2008. május), ami után a Főv. Önk. felajánlotta a Szentkirályi utcában található épületet, és az épület alkalmassági vizsgálata jelenleg is zajlik.

Tájékoztat, hogy

-       a zöldmezős beruházásra semmi lehetőség nincs,

-       nem találtak olyan helyet, ahol ez a beruházás megvalósulhatna,

-       illetve a források nincsenek meg erre a beruházásra.

-       Tájékoztat, hogy nem találtak uniós forrást,

-       a beruházás mértéke miatt csak kiemelt programként lehetne uniós forrásokat lehívni,

-       erre nincs engedély.

-       A város rehabilitációs programokon belül sincs lehetőség.

Az október 29-i ülésen a  Szentkirályi úti épületet a 9 tagú RIMB-ből 6 szervezet elutasítja, hozzájuk kapcsolódik a későbbi helyszíni szemle után az OCÖ és az MCF is, a Romaversitas a szavazáson nincs jelent. Kérésre Kullman Ádám, az NFGM képviseletében kijelenti, hogy a tárcához tartozik az uniós források tervezése, nem zárja ki, hogy van lehetőség Úniós források igénybevételére.

Később a Fővárosi Cigány Önkormányzat is elutasító határozatot hoz a Szentkirályi úti épületre vonatkozóan.

A RIMB 2009. március 5-én Van megoldás címmel ultimátumot intéz a kormányhoz, amelyben előrevetíti, hogy ha a roma közösség fizikai fenyegetettségének megszüntetéséhez, az európai uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz, a közösség társadalmi integrációjához nem történnek meg haladéktalanul a legalapvetőbb és legszükségesebb lépések (etnikai adatkezelés, előnyben részesítés,  pozitív intézkedések, művészi központ, ...stb), felmondja az együttműködést, kilép a Roma Integrációs Tanácsból és civil eszközökkel folytatja a párbeszéd helyett a munkáját.

A RIMB megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy a RIT és a RIMB döntésével szemben, azt figyelmen kívül hagyva a kormányzat 2009. április 3-i utolsó ülésén a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve titokban a Szentkirályi úti ingatlanba helyezi fővárosinak nevezve a roma művészeti központ funkcióit és lemond annak önálló, megfelelő színvonalú megvalósításáról. Kiderül, hogy a főváros a kerületi önkormányzattal sem egyeztetett.

A Magyarországi Roma Parlament álláspontja:

-       az Országos Roma Művészeti Központ elhelyezésére a Szentkirályi úti épület alkalmatlan,

-       azt a RIMB döntésének megfelelően és a korábbi tárcaegyeztetések szerint zöldmezős beruházásként kell megvalósítani,

-       a beruházásokat eu-s forrásból, illetve kiemelt UMFT projektként kell megvalósítani, lehetőleg (a Tavaszmező úti példa mintájára) közösségi tervezéssel, széles körű társadalmi nyilvánossággal,

-       a Szentkirályi úti épület alkalmas a Fővárosi Cigány Ház oktatási, képzési funkcióinak elhelyezésére, de nem alkalmas fővárosi roma művészeti központ céljára,

-       a Tavaszmező úti épület az érintett Roma Parlament és Phralipe, valamint a partner szakértők szerint kiválthatja, a Szentkirályi úti helyszínt, a közösségi tervezés (Roma Parlament, Phralipe, Józsefvárosi Önkormányzat, csatlakozó civilek, egyetemisták, pártoló tagok...stb) során kialakult elképzelések és az eltelt 20 évben gyakorolt funkciók szerint a helyszín jóval alkalmasabb a fővárosi roma művészeti központ funkciók ellátására, 

-       a Roma Parlament és a Phralipe közel 20 éves múltja ezen a helyszínen méltó és megfelelő előzménye lehet a fővárosi roma intézménynek.

Magyarországi Roma Parlament

Hozzászólások (0)