Az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos szakmai dokumentumok

Összeállította: Magyarországi Roma Parlament Civil Szolgáltató Iroda
Készült a RIT és a RIMB szakértői számára 2008.

I. A romák helyzetére vonatkozó elemzések a kormányzati dokumentumokban

1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (kivonat):
„Olyan fejlesztéseket támogatunk, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetű rétegek, mindenekelőtt a romák kirekesztettségét, és biztosítják e csoportok egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. Ahhoz, hogy a fejlesztések ténylegesen eljussanak a romákhoz, a hozzáférést segítő célprogramokat, eljárásokat, hálózatokat kell működtetni. Előtérbe kell helyezni azokat a támogatási formákat, amelyek nem általános pályázati úton valósulnak meg. Hatékony koordinációs és monitoring rendszerre van szükség, amely összehangolja e fejlesztéseket, indikátorokat dolgoz ki, és külön vizsgálja a romák részvételét a fejlesztésekben."

2. Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló (2005. február - 2007. február) (kivonat)
Az ÚMFT helyzetértékelése megállapítja, hogy a hazai cigány népesség foglalkoztatottsága, átlagos iskolázottsága, életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota lényegesen rosszabb a társadalom egészénél. Az elmúlt évek romákra vonatkozó foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatai együttesen arra utalnak, hogy kialakulóban van egy olyan szegénységben élő réteg, mely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti.
Az elmúlt évtizedben a romák és a nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt, és hasonlóvá vált a harminc évvel ezelőtti állapotokhoz. A 2003-ban felmért cigány lakások 6 százaléka telepen, 2 százaléka a településtől távol, de nem telepen, 42 százaléka a település szélén, 22 százaléka a település belsejében, de kizárólag vagy túlnyomórészt cigány környezetben található.
Az oktatás területén nőtt a cigányok és nem cigányok közötti különbség. Ugyanakkor megváltozott a szegregáció mértéke és megnyilvánulási formái: az iskolán belüli szegregáció felől az iskolák közötti elkülönítés irányába tolódott el a folyamat.
A cigányok munkaerő-piaci helyzete a statisztikai felmérések alapján az elmúlt 15 évben nem javult. A 15 és 74 év közötti cigány népesség alig negyede foglalkoztatott. A cigány háztartások 82 százalékának jövedelme nem éri el a KSH által kiszámított létminimumot, és ebből a családok alapvető szükséglete csak részben biztosítható. A lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik a cigány háztartások 56 százaléka, e családok táplálkozása sem kielégítő.

II. Roma integrációval kapcsolatos szakpolitikákat elemző és ellenőrző vizsgálatok, tanulmányok ajánlásokkal

1. TÁRKI 2007. Az UMFT operatív programjainak ex-ante átvilágítása (kivonat)

• A romák helyzete számos tényező együttes és egymásra való hatásával magyarázható, azonban ennek kezelésére hivatott komplex programot nem találtak az operatív programokban és olyan is csak néhány akad, amelyik felismeri a romák hátrányos helyzetének többdimenziós jellegét.
• Az operatív programok beindulása előtt szükség van célzott adatfelvételekre, hogy a programok lezárása után a kezdeti állapotot rögzítő adatok birtokában lehessen értékelni a fejlesztéspolitika eredményeit. A kiinduló állapotot bemutató adatok ismerete nélkül a legjobban kitalált indikátor sem több egy közönséges adatnál.
Az idézett értékelések azt mutatják, hogy a nemzeti fejlesztési tervek, illetve az ezek alapján kidolgozott operatív programok önmagukban nem voltak alkalmasak arra, hogy a cigányság felemelkedését szolgáló intézkedéseket, a hozzájuk rendelt támogatásokat és az elvárt eredményeket rendszerbe foglalják. Ennek egyik legfontosabb szakmai oka továbbra is az, hogy a programok céljaikban tartalmazzák a cigányság felemelkedésének kiemelt támogatását, azonban a támogatások célzottságának növeléséhez, illetve a célba érés méréséhez szükséges objektív indikátorokat - a korábban említett adatfelvételei tilalmakra való hivatkozással - általában nem alkalmaznak.

2. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Fejlesztési és Módszertani Intézet

A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértékéről és hatékonyságáról Összegző, helyzetfeltáró tanulmány, 2008. május Részlet.
Az eddigi kormányok romapolitikáinak közös jellemzője, hogy a végrehajtás koordinálására tárcaközi bizottságokat hoztak létre. Ezeknek ugyanakkor jelentősebb közigazgatási hatáskört nem adtak. Következésképpen az érintett minisztériumokra nem tudtak erős nyomást gyakorolni, ha azok a feladataikat nem, vagy késedelmesen teljesítették, illetve a tervezettnél kisebb forrást használtak fel a roma integráció céljára. Politikai szándék sem látszott az erőteljes nyomásgyakorlásra, a feladatok maradéktalan végrehajtásának megkövetelésére.

A romákra vonatkozó adatok gyűjtésének tilalma, a célcsoport meghatározásának bizonytalanságai lehetetlenné tették mérhető teljesítménykövetelmények rögzítését, és ezekre épített monitoring rendszer létrehozását. A számszerű adatok, indikátorok hiánya nem ad valódi értékelésre lehetőséget.

Akkor érdemes roma-célú programot indítani, ha a romák részvétele a programban legalább közelítő pontossággal megállapítható, és a program teljes időtartama alatt nyomon követhető, azaz a program monitoringjához az indikátorok és az egyéb feltételek megteremthetőek.
Az Állami Számvevőszék javaslatai
• mielőbb meg kell teremteni annak feltételét, hogy a romákról helyzetük felmérése és javítása érdekében hivatalosan adatokat lehessen gyűjteni az európai adatvédelmi normák figyelembevételével;
• elvi döntést szükséges hozni arról, hogy milyen esetekben célszerű a költségvetési támogatások, a felzárkóztató programok célcsoportjaként kifejezetten a cigányságot, vagy annak egyes csoportjait nevesíteni. Ilyen programok esetén meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a cigányság részvétele a programban megbízhatóan mérhető és nyomon követhető legyen;
• olyan tervezési és beszámolási rendszert kell létrehozni, amely - az előző pontban foglaltak figyelembe vételével - nevesíti és nyomon követhetővé teszi a cigányság helyzetének javítására fordított közpénzeket, azok útját és hasznosulását;
• a kormányzati intézkedéscsomagok tervezésének, végrehajtásának és monitoringjának hatékony koordinációja érdekében
- a tárcaközi koordinációt olyan testületre célszerű bízni, amely tényleges döntési jogkörrel is rendelkezik,
- a több tárcát érintő programok megvalósításakor célszerű projektmenedzsmentet alkalmazni,
- meg kell teremteni a programok folyamatos monitoringjának a módszertani és az intézményi feltételeit;
• a pályázati és pályázathasznosítási kompetenciák fejlesztésével, technikai segítségnyújtással esélyegyenlőséget kell biztosítani a cigányságnak a pályázati forrásokért folyó versenyben.
Az etnikai célú adatgyűjtés tilalma a roma integrációt szolgáló pénzek eredményes felhasználásának egyik legkomolyabb akadályát képezi. Magyarországon 1994 óta semmiféle országos reprezentativitású rendszeres adatgyűjtés nem folyt a roma népesség helyzetéről. Az elmúlt tíz év egyetlen magyar kormányzata sem tartotta fontosnak, hogy rendszeres információk gyűjtésével bizonyosodjon meg a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség helyzetében bekövetkezett változásokról. A hazai statisztikai adatgyűjtés rendszerének továbbra sem része az, hogy miként, milyen rendszerességgel, milyen pénzügyi forrásokból, mely szervezeteknek kell a hazai cigányság helyzetéről adatokat gyűjteni. Erre még tervek sem állnak rendelkezésre. Az a tény, hogy a támogatások mértékét nem lehet még közelítő pontossággal sem megállapítani nem csak a támogatási rendszer átláthatóságát rontja, hanem ilyen körülmények között nincs valódi tervezés és lehetetlen a szigorú számonkérés.

3. A kisebbségi országgyűlési biztos 2005. évi jelentése:

„A dominánsnak mondható álláspont szerint, az etnikai adatok gyűjtése és kezelése elengedhetetlenül szükséges, mind kisebbségvédelmi, mind esélyegyenlőségi szempontból, a valóban hatékony és adekvát kisebbségvédelmi rendszerek, illetve antidiszkriminációs politikák és jogintézmények kidolgozása és megvalósítása megfelelő adatbázisok létrehozása nélkül elképzelhetetlen."

4. Rasszizmus és az Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 2007. évi magyarországi jelentése.
Az ECRI jelentésében támogatta az etnikai alapú adatgyűjtést. Az ECRI meggyőződése, hogy az etnikai alapú adatgyűjtés és az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala véghez vihető az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, feltéve, hogy bizonyos követelmények teljesülnek. Az ECRI hangsúlyozza, hogy az ilyen adatok nagyon hasznosak a diszkrimináció azonosításához és a diszkrimináció elleni küzdelemhez.

5. Kivonat a kormány beszámolójából, amelyet a kisebbségek 2005.-2007. évi helyzetéről készített és terjesztett elfogadásra az országgyűlés elé
A Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015) nemzetközi együttműködés a romák társadalmi integrációja és kirekesztésének megszüntetése érdekében. A hazai hosszú távú Stratégiai terv és kétéves intézkedési tervek biztosítják, hogy a romákat érintő kormányzati intézkedések egy hosszú távú, egymásra épülő intézkedési csomagon keresztül valósuljanak meg. Az intézkedések hatásait előre meghatározott indikátorok ellenőrzik. A kormányzati programban előírt független pénzügyi és szakmai monitoring bizottság által működtetett egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszer feladata nyomon követni a kormányzati intézkedések végrehajtását, a ráfordított erőforrások hatékonyságát.

III. EU-s szabályozás és gyakorlat

1. Az Európai Parlament a Tanács a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK Irányelvének 8. §-a meghatározza, hogy a tagállamok mely esetben nem tilthatják meg az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok feldolgozását. Ezek közül kiemelést érdemel:
- az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához, kivéve, ha a tagállam joga úgy rendelkezik, hogy a tilalom alól nem engedhető kivétel az érintett hozzájárulásával sem;
- az adatfeldolgozás az adatkezelő kötelezettségei és meghatározott jogai gyakorlása érdekében szükséges a foglalkoztatási jogszabályok területén, amennyiben a megfelelő biztosítékokról rendelkező nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik;
- az adatfeldolgozás olyan adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett egyértelműen nyilvánosságra hozott, vagy amelyek jogi követelések megállapításához, gyakorlásához vagy védelméhez szükségesek.

2. Az állam adatgyűjtési kötelezettsége az etnikai hovatartozásra vonatkozólag és nemek szerint elkülönítve:

Az ERRC kontra Görögország és az ERRC kontra Olaszország kollektív panaszok ügyében hozott döntéseiben a Szociális Jogok Európai Bizottsága kimondta, hogy amennyiben általánosan elfogadott megítélés szerint egy adott csoport elleni diszkrimináció vagy ennek lehetősége áll fenn, az államnak kötelessége a személyes adatok védelmének biztosítása és az ezzel kapcsolatos visszaélések kizárása mellett adatgyűjtést végezni, ide értve az etnikai hovatartozás és más szempontok alapján diszeggregált adatokat. Az ilyen adatok alapvető fontosságúak a szociális felzárkóztatást megvalósító, racionális politika kialakításához.

3. A Szociális Jogok Európai Bizottsága hangsúlyozta, hogy "pozitív intézkedésre van szükség a romák társadalomba történő integrációja érdekében, és nyomatékosította, hogy közvetett diszkriminációt eredményezhet, ha nem történnek megfelelő lépések annak biztosítására, hogy az elvben mindenki számára rendelkezésre álló jogokat valóban mindenki gyakorolhassa. Az államot terheli a felelősség a hivatalos politikák megvalósításáért, és azért, nehogy a szóban forgó politika megvalósítása a romák további diszkriminációját, a társadalom peremére szorulását eredményezzék.
(Az ERRC kontra Görögország, ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panasz)

IV. A Magyarországi Roma Parlament javaslatai a kisebbségi adatkezeléshez és jogosultságkövetéshez (Összegző rövidítéssel.)

- 1. Etnikai adatkezelés a jelenlegi jogszabályi keretek között

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 7 § (1)-(2) alapján „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (2) bekezdése („Különleges adat akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul...") lehetővé teszi az ilyen adatok kezelését.
A romákhoz romaként jutó fejlesztési forrásokhoz etnikai adatkezeléssel, az identitásról, származásról kiállított önkéntes nyilatkozat alapján a jelenlegi jogi keretek között is hozzá lehet jutni. A nyilatkozatok a roma közösséghez tartozásról szólnak, ellenőrzésük biztosítására több lehetőség kínálkozik.
- Lehetőség van azok ellenjegyzésére roma civil szervezetek, ckö-k részéről.
- Ugyanennek a körnek lehet ellentmondási joggyakorolást biztosítani.
- Lehetséges eljárás az is, ha a pályázati tartalmak ellenőrzésénél a romák
jogosultságkövetésére a monitoring az önkéntes nyilatkozatok ellenőrzésénél
szakértőként bevonja a roma civil szervezeteket, illetve ckö-ket.

Az adatkezelés és a nyomon követés a fejlesztési források igénybevétele esetén is megegyezhet a roma ösztöndíjak esetében alkalmazott rendszerrel. Mindenki, aki UMFT fejlesztési programot valósít meg és azokba bevonja a romákat, vagy aki számára kötelező a fejlesztésre vonatkozó előírás szerint a romák bevonása, köteles az itt leírt módon bizonyítani a romák részvételét és nyomon követhetővé tenni azt amellett, hogy vonatkoznak rá az adatvédelmi jogszabályok, nem élhet vissza a tudomására jutott adatokkal, azokat köteles rendeltetésszerűen és célzottan kezelni .... Stb.

Ebben az esetben a fejlesztők feladata és érdeke a romák elérése, hozzájutásuk biztosítása és a hatékonyság eredményessé és ellenőrizhetővé tétele. Míg a legtöbb védett csoport esetében objektív módon látható az ok, (nők, munkanélküliek, fogyaték...), a romák esetében a védettséget a származásról adott önkéntes nyilatkozat dokumentálja.

Ez a módszer a roma származáshoz nem negatív sztereotípiákat társít, hanem pozitív lehetőséget, a roma származás alapján juthatnak fejlesztők és romák egyaránt közös előnyökhöz. A megoldásnak ezért társadalmi tudatformáló hatása is van, fokozza a többségi és kisebbségi interakciókat, a kohéziót.

Ehhez a megoldáshoz a közigazgatási rendszernek "csak" a kisebbségi törvénnyel lehetővé tett identitás vállalás jogának gyakorlását kell biztosítania az adatkezelés rendszerének (digitális, statisztikai) kialakításával.

- 2. Integráció és esélyegyenlőség s fejlesztéspolitikán keresztül

A cigányság komplex hátrányainak felszámolását a fejlesztéspolitika egészében kvótarendszernek kell garantálnia. Valamennyi fejlesztési forrás felhasználásához -különösen a munkahelyteremtő, az oktatást fejlesztő és képzéseket megvalósító, lakhatási körülményeket modernizáló közösségi fejlesztések során- előnyben kell részesíteni megfelelő feltételek esetén a roma identitású állampolgárokat a célcsoportokban mindaddig, amíg hozzájutásuk aránya (vagy résztvevőként, vagy a fejlesztés eredményéből részesülőként) el nem éri a 10 %-ot. A kisebbségi törvény alapján és az adatvédelemről szóló törvény szerint működtetett etnikai adatkezelő rendszer rögzítse a roma jogosultságokat és mérje az eredményességet. A RIÉP végrehajtásához kapcsolódóan évente tekintse át a RIMB az eredményeket és kezdeményezze a fejlesztéspolitikai rendszerek átalakítását, módosítását az integráció hatékonysága érdekében, amennyiben ez szükséges. A folyamatot kísérő társadalmi kommunikációs tartalmakat a roma közösségeknek kell meghatározniuk. A hatékonyságmérést a kiindulási állapotokat rögzítő célzott adatfelvételnek kell megelőznie, vagy olyan becsült adatsornak, amelynek realitását és legitimációját a roma közösségek és kutatók egyetértően megállapítják.

- 3. A RIMB, a kisebbségi ombudsman és a kormányzat szakértőinek

részvételével alakuljon etnikai adatkezeléssel kapcsolatos előkészítő munkacsoport, a kormányzat pályázati eljárásban tegye lehetővé, hogy szakmai műhelyek a témában ajánlásokat, javaslatokat, programokat, jogszabálytervezetek készíthessenek. (A MAT (87/XII.18.) számú „Roma Nyomonkövetés" program (2007.) tapasztalatainak felhasználásával.)

V. A Magyarországi Roma Parlament kezdeményezése a Roma Integrációs Tanács felé

• a RIT kormányzati döntés előkészítő hatáskörében eljárva, a roma közösség társadalmi integrációjáért fennálló felelőssége alapján haladéktalanul tűzze napirendre az etnikai adatkezelés és jogosultságkövetés témakörét és hozzon határozatot,
A Magyarországi Roma Parlament a döntéshozatal előkészítéséhez a fenti szakmai anyagot állította össze a RIT tagjainak informálásához.

Egy működő példa

A Roma Parlament roma munkaerő-piaci programja (OFA tám.) mintaprogram, amelyben az ügyfelek cigány származásuk alapján jutnak szolgáltatásokhoz. Az OFA pályázata ugyan roma munkaerőpiaci szolgáltatásokat támogat, de nem vizsgálja, hogy azokat valóban romák kapják-e. A Roma Parlament mintaprogramja garantálja a romák hozzájutását a romáknak szóló pozitív intézkedésekhez, lehetővé teszi a jogosultság nyomon követését és a roma program roma szempontú hatékonyságmérését. Dokumentációs rendszere tartalmazza az etnikai származás kinyilatkozását. (A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (2): „Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul... .

Az etnikai származás vállalásának és kinyilvánításának jogát a romák számára a kisebbségi törvény biztosítja, azonban 1993. óta az állami statisztikai és közigazgatási rendszer azonban egyetlen szegmenségben sem biztosítja e jog gyakorlásának lehetőségét. („Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga" A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2)).

Az állami és önkormányzati szakpolitikai vakság, amely nem „látja" a cigányságot, mint statisztikai diszkrimináció, az állami diszkrimináció kirekesztést eredményező egyik formája, amelyet a hazai jogrendszer, az uniós alapjogok és nemzetközi egyezmények egyaránt tiltanak.

Az állami újraelosztó rendszer az ország legnagyobb ellátó- és nyilvántartó rendszere, amely statisztikai adatokat gyűjt. Jelenleg ez a rendszer nem biztosítja az etnikai identitás vállalásához és kinyilvánításához fűződő jog törvényes gyakorlását.

Amennyiben a közigazgatási ellátó rendszer jogszerűvé válik azzal, hogy biztosítja a származás kinyilvánítására irányuló jog gyakorlását, valamint az így keletkezett különleges adatok jogszerű kezelését,
- megteremtődik a roma jogosultságkövetés, láthatóvá válnak a romák,
- szociológia érvényes adatok generálódnak a becsült adatok helyére a foglalkoztatás területén elszenvedett hátrányokról,
- tervezhetővé és irányíthatóvá válnak a források,
- lehetővé válik a hatékonyság mérése és nyilvánvalóvá válnak a szabályozási és programkorrigációs igények
- felismerhetővé válik az adatok elemzésével a nyílt és rejtett diszkrimináció, valamint a nem szándékolt diszkriminációs mechanizmusok is, azaz az adatbázis önmagában egy jelzőrendszer.

A szolgáltató rendszerben nyerhető tényadatok a roma társadalom integrációjában önmagában tervezhetővé és ellenőrizhetővé teszik azoknak a forrásoknak a felhasználását, amelyekkel mind a Roma Integráció Évtizede Programban, mind az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok és vállalások szerint a közpolitika és igazgatás a romák társadalmi integrációját garantálja, hiszen a romákat valóban elérő, sikeres munkaerő-piaci fejlesztések alapvetően hatnak ki a népcsoport jövedelmi, oktatási, egészségügyi és lakhatási helyzetére is.

Zsigó Jenő Elnök

dr. Pánczél Márta
Civil Szolgáltató Iroda

Magyarországi Roma Parlament
www.romaparlament.hu

Hozzászólások (0)