Az új szabályozáshoz a cigányságot körülvevő hamis negatív mítoszokat felelevenítő rendkívül káros társadalmi üzenet kapcsolódik azzal, hogy a cigányság munkakerülését, túltámogatottságát hirdető és büntető ún. monoki modell nyilvánosságra kerülése indította el. Bevezetéséhez ezért egyidejűleg határozott, egyértelmű kormányzati kommunikáció szükséges arról, hogy a szabályozás nem a monoki modell mellett, hanem ellene jött létre.

I. Általános megállapítások:
1. A szabályozás szándékával, azzal, hogy a szociális problémákat a szociális ellátó rendszer, a foglalkoztatási problémákat a munkaügyi ellátó rendszer kezelje, egyetértünk. A profiltisztítás fontos, a munkanélküliségre adott jelenlegi szociálpolitikai válaszok kezelni nem, csak fenntartani tudják a munkanélküliséget.

2. Meggyőződésünk, hogy a munkavégzés nélküli rendszeres jövedelmet és ahhoz kapcsolódó automatikus egyéb ellátásokat jelentő rendszeres szociális segélyezett státuszt jellemzően nem a romák szerezték meg az elmúlt időszakban. Feltételezhetjük, hogy a célcsoport cc.200 ezer fős tömegéből kb. 100. ezer fő munkaerő-piaci esélyeit bővíteni kívánó programban sem a romák összlétszáma, sem az aránya nem magas a romák munkanélküliségéhez képest, de a rendszer alkalmas arra, hogy profiltisztítást követően abba a roma jogosultak bekerüljenek.

3. Az elmúlt időszakban számos tanulmány, állami ellenőrzési tény és megállapítás erősítette meg a Mo-i Roma Parlament azon állítását, hogy a roma közösség hátrányainak kezelésére, kirekesztettségük megszüntetésére irányuló szakpolitikák törvényszerűen hatékonytalanok, mert megfelelő adatbázisok nélkül nem tervezhetőek és nem ellenőrizhetőek.

4. A magyarországi előítéletes környezet és a roma képviseletek alulreprezentáltsága a döntéshozatalokban vezetett oda (többek között), hogy a közigazgatási adatbázisok nem teszik lehetővé az állampolgárok számára a származásuk kinyilvánítására vonatkozó törvényben biztosított jogok gyakorlását.

5. Az állami és önkormányzati szakpolitikai vakság, amely nem látja a cigányságot, mint statisztikai diszkrimináció, az állami diszkrimináció kirekesztést eredményező egyik formája, amelyet a hazai jogrendszer, az uniós alapjogok és nemzetközi egyezmények egyaránt tiltanak.

6. A Szociális Jogok Európai Bizottságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai szerint, ha egy adott csoporttal szemben diszkrimináció, illetve ennek a lehetősége fennáll, állami kötelezettség (az önkormányzatok tekintetében is) az adatvédelem biztosításával az etnikai adatokról is adatgyűjtést végezni a szociális felzárkóztatást megvalósító racionális politika kialakításához, illetve azoknak a közvetett diszkriminációs mechanizmusoknak a kiküszöböléséhez, amelyek akkor is bekövetkezhetnek, ha a szakpolitikákat nem diszkriminációs szándék motiválja.

II. Konkrét észrevételek, javaslatok

1. Cigány Marshall terv
A Magyarországi Roma Parlament az uniós csatlakozási tárgyalások során javasolta, hogy a kormány a cigányság társadalmi hátrányainak kezelésére külön, célzottan igényeljen Marhall terv szintű fejlesztési csomagot, amely mind nagyságrendjében, mind célzottságában képes a cigányság társadalmi integrációjára, azaz a lakhatási, foglalkoztatottsági, jövedelmi, iskolázottsági és egészségügyi állapotukban a többségi társadaloméval azonos arányok elérésére. Az akkori EU-s álláspont -ami szerint a kisebbségi ügy nemzeti ügy- ezt nem tette lehetővé.
Tekintettel arra, hogy az Európai Roma Stratégia 2008. január 31-től a romák társadalmi integrációját európai követelménnyé és feladattá teszi, kezdeményezzük
- a Marshall terv szintű fejlesztési csomag ismételt igénylését az Unió roma integrációs elkülönített forráskeretéből, továbbá
- a már rendelkezésre álló hazai és uniós fejlesztési források átcsoportosítását, azok felosztásának és felhasználásának újraszabályozását úgy, hogy mindkét intézkedés célzottan kezelje a célcsoportként definiált roma közösség integrációs hátrányait,
- kezdeményezünk kormányzati szintű tárgyalásokat uniós országokkal azért, hogy pozitív intézkedésekkel ösztönözze nemzeti munkaerőpiacának megnyitását célzottan romák számára a roma integráció európai szintű előmozdításaként,
- kezdeményezünk kormányzati kommunikációt arról, hogy a nemzetközi munkaerőpiacokon így munkát vállaló romák az eddigi közbeszéddel szemben nem hazaárulók, hanem az uniós foglalkoztatáspolitikai esélyegyenlőségi rendszer szolgáltatásait veszik igénybe.

2. Forrás és eszköz (infrastruktúra) biztosítása az Út a munkához programban.
Az önkormányzatok, mint közfoglalkoztatók a humán kapacitásbővülés (közfoglalkoztatási alkalmazott) mellett jussanak célzottan, vagy pályázati forrásokon keresztül a foglalkoztatás bővülését eredményező eszközökhöz, infrastruktúrához az ÖNHIKI-s, HH-s kistérségekben és településeken garantáltan, egyébként szükségletszempontok alapján és hatékonysági garanciák mellett.

3. A cigányság hozzájutásának garanciális szabályai épüljenek be a programba.
- A közfoglalkoztatási tervek készítése során az önkormányzatok számára a szabályozás tegye ellenőrizhetően kötelezővé a roma képviseletek (civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok) bevonását döntéshozói jogkörrel (szavazati, egyetértési jogok).
- A szabályozás tegye kötelezővé a települések közfoglalkoztatási és az antiszegregációs, a települési esélyegyenlőségi, illetve a települési közoktatási esélyegyenlőségi terveink megfelelését, összhangját.
- A szabályozás a közfoglalkoztatási asszisztensek alkalmazásánál részesítse előnybe pozitív intézkedéssel a roma származást, alkalmazási feltételként írjon elő közfoglalkoztatás szervezéséhez érvényes tudást garantáló képzettséget (ahol nincs, finanszírozott képzési rendszerben tegye elérhetővé a megszerzését), az alkalmazásnál biztosítson a roma képviseletek számára javaslattételi, illetve egyetértési jogot.
- A közfoglalkoztatási asszisztensek és a fenntartók, valamint a helyi társadalmi környezet számára tegye kötelezővé érzékenyítő tréningek elvégzését. (Pl. Roma érzékenyítő tréning - Mo-i Roma Parlament önálló tananyagfejlesztése) A roma társadalmi integráció önálló szakma olyan professzionális tudásanyaggal, amely a kanonizált tudásanyagnak nem része, ezért a szakterületen egészen a szakpolitikai szintekig jelenleg szükségszerűen képzetlen „szak"emberek dolgoznak.

4. A közfoglalkoztatási és szociális adatbázis tartalmazzon az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatot.
- A származás kinyilvánítására vonatkozó tájékoztatás terjedjen ki annak a tudatosítására, hogy az önkéntes és írásos adatszolgáltatáshoz pozitív előny kapcsolódik.
- Az adatok rögzítésével mérhetővé válik a romák hozzájutása, lehetővé válik a jogosultságkövetés.
- Felismerhetővé válik az adatok elemzésével a nyílt és rejtett diszkrimináció, valamint a nem szándékolt diszkriminációs mechanizmusok is, azaz az adatbázis önmagában egy jelzőrendszer.
- Láthatóvá válnak a szabályozási korrekciós igények mind a hatékonysági mutatók, mind a roma jogosultságkövetési mutatók révén.
- A nyomonkövetés teszi lehetővé a helyi önkormányzatokban megerősödött és nyilvánossá tett koncepciók kiszűrését, amelyek populista és kirekesztő tartalmak mellett a cigányság túltámogatottságának, bűnözésének, munkakerülésének és nevelhetetlenségének önhibás mítoszát gerjesztik újra és tartják fenn.

5. A nyomon követés az egyetlen garanciája annak, hogy a programban szabályozott szankciók ne váljanak a roma származású munkanélküliek kirekesztésének eszközévé, a közigazgatási tisztségviselők és alkalmazottak előítéletes szándékainak végrehajtási eszközévé.

6. Pozitív intézkedések kötelezettsége a diszkriminációval szemben.
A tagországok számára kötelező Európai Szociális Charta alapján a romák társadalmi integrációja érdekében állami kötelezettség és felelősség pozitív intézkedések bevezetése és alkalmazása, mert közvetett diszkriminációt eredményezhet, ha nem biztosítja konkrét pozitív intézkedés, hogy az elvben mindenki számára rendelkezésre álló jogokat valóban mindenki gyakorolhassa.
A szabály alapján kötelezővé kell tenni az önkormányzatok számára a helyi közfoglalkoztatási tervekben azoknak a pozitív intézkedéseknek a megalkotását érvényesülésük garanciáival, amelyek helyben biztosítják a romák foglakoztatási hátrányainak kompenzálását.

7. Az intézkedések bevezetését egészítse ki olyan társadalmi kommunikáció, amely modern kommunikációs eszközökkel oldja a pontos és érthető tartalmi információk mellett a romákkal szembeni előítéleteket. A kommunikációs tartalmak és módszerek hatékonyságát roma és nem roma civilekből álló munkacsoport segítse.

Budapest, 2008.09.30.

Zsigó Jenő
Elnök
Magyarországi Roma Parlament

Hozzászólások (0)