I. Általános megállapítások

A 2007-2013 időszakra szóló ÚMFT helyzetértékelése megállapítja: „az elmúlt évek romákra vonatkozó foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatai együttesen arra utalnak, hogy kialakult egy olyan szegénységben élő réteg, mely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti."

-         Az elmúlt tíz évben a romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt.

-         Az oktatás területén nőtt a cigányok és nem cigányok közötti különbség.

-         A cigányok munkaerő-piaci helyzete az elmúlt 15 évben nem javult.

-         A 15 és 74 év közötti cigány népesség alig 25 %-a foglalkoztatott.

-         A cigány háztartások 82 %-ának jövedelme nem éri el a KSH létminimumot.

-         Az alsó jövedelmi tizedben van a cigány háztartások 56 %-a, ahol a táplálkozása sem kielégítő.

A romák jelentős része az ország gazdasági, infrastrukturális és foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben él. Az UMFT és a RIÉP a fejlesztéspolitikán keresztül célozza a romák társadalmi integrációját.

Az elmúlt időszakban számtalan tanulmány, szakmai anyag és publikáció jelent meg arról, hogy a roma közösség összetett hátrányainak kezelésére, kirekesztettségük megszüntetésére, esélyegyenlőségük, a fejlesztési programokban való részvételük biztosítására irányuló szakpolitikák törvényszerűen hatékonytalanok, mert megfelelő adatbázisok nélkül nem tervezhetőek és nem ellenőrizhetőek (ÁSZ, TÁRKI, Eötvös Int.)

1994 óta egyetlen magyar kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy rendszeres információk gyűjtésével bizonyosodjon meg a legnagyobb lélekszámú hazai cigány kisebbség helyzetében bekövetkezett változásokról.  Az adatvédelmi törvénnyel a cigányság statisztikai diszkrimináció áldozatává vált, azzal a súlyos következménnyel, amely a társadalmi hátrányainak kezeléséhez szükséges adatbázisok lehetőségétől megfosztotta, ugyanakkor a diszkriminációs mechanizmusoktól nem védte meg.

A roma jelleg definiálatlansága a jelenlegi rendszerben kódolja a fejlesztéspolitika sikertelenségét a romák társadalmi integrációjában, ami a fejlesztések következményeként javuló többségi társadalmi szociológiai mutatók miatt akkor is a romák kirekesztését és további leszakadását jelenti, ha közben a romák társadalmi helyzete nem változik.

Az UMFT-ben előírt, a romák társadalmi integrációját szolgáló jogi kötelezettségek (átfogó, stratégiai megközelítés, komplex társadalom és gazdaságpolitikai beavatkozások, monitoring ...) törvényszerűen megvalósíthatatlanok, mert a szakpolitikák adatbázisok nélkül nem  működőképesek, a definiálatlan csoport nem válhat célcsoporttá, törvényszerűen elérhetetlen.

Az általános horizontális szempontok önmagukban nem szolgálják a roma integrációt, ha azokhoz nem társulnak pozitív intézkedések, előnyben részesítés, illetve hozzájutást segítő mechanizmusok. Ugyancsak nem lesz eredményes a romák társadalmi integrációja, ha az esélyegyenlőségi szempontból védett csoportok közül az egyik választható a roma közösség, illetve annak tagja. A romák definiálatlansága miatt a választás akkor sem esne rájuk, ha nem lenne jelentős -cselekvő- faji előítéletesség a többségi társadalomban.

A fentieken túl az eddigi roma politika és fejlesztéspolitika megváltoztatására kötelezik a szakpolitikákat az emberi jogok védelmének azon alábbi normái, melyeket európai jogi fórumok és az ENSZ szervei határoztak meg az elmúlt években romák emberi jogainak megsértésével kapcsolatos esetekben hozott ítéleteik során.

1. A diszkrimináció orvoslására tett pozitív intézkedések

A Szociális Jogok Európai Bizottsága megállapította, hogy "pozitív intézkedésre van szükség az olyan etnikai kisebbségeknek a társadalomba történő integrációja érdekében, mint a romák". Nyomatékosította, hogy közvetett diszkriminációt eredményezhet, ha nem történnek megfelelő lépések annak biztosítására, hogy az elvben mindenki számára rendelkezésre álló jogokat valóban mindenki gyakorolhassa. Amennyiben egy állam nem tesz konkrét intézkedéseket a romák speciális helyzetének előmozdítása érdekében, megszegi az Európai Szociális Chartában az államok számára előírt kötelezettségeket. (ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panasz)

2. Az állam felelőssége a hivatalos politika végrehajtása tekintetében

Az ügyében hozott döntésében a Szociális Jogok Európai Bizottsága megállapította, hogy az államot terheli a felelősség a hivatalos politikák megvalósításáért, függetlenül attól, hogy a decentralizált rendszer miatt bizonyos funkciók ellátása helyi, regionális ill. egyéb hatóságok, szervek feladata. Legalább ennyire lényeges, hogy a kormányzatok gondoskodjanak arról, nehogy a szóban forgó politika megvalósítása a romák további diszkriminációját, a társadalom peremére szorulását eredményezzék. Az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával foglalkozó Bizottságának Szlovákia ellen 2005-ben hozott döntése egyértelműen kimondja, hogy a romák elmaradott körülmények közé kényszerítését célzó, vagy ilyen jellegű súlyos diszkriminációt eredményező politikai intézkedések nemzetközi jogszabályokat sértenek.  (ERRC kontra Görögország kollektív panasz)

3. Az állam adatgyűjtési kötelezettsége az etnikai hovatartozásra vonatkozólag

A Szociális Jogok Európai Bizottsága kimondta, hogy ha általánosan elfogadott megítélés szerint egy adott csoport elleni diszkrimináció vagy ennek lehetősége áll fenn, az államnak kötelessége a személyes adatok védelmének biztosítása és az ezzel kapcsolatos visszaélések kizárása mellett adatgyűjtést végezni, ide értve az etnikai hovatartozás és más szempontok alapján diszeggregált adatokat. Az ilyen adatok alapvető fontosságúak a szociális felzárkóztatást megvalósító, racionális politika kialakításához. (ERRC kontra Görögorsz., ERRC kontra Olaszorsz. kollektív panaszok)

4. A romák speciális kisegítő iskolákban történő elkülönítése sérti az emberi jogokkal kapcsolatos törvényi előírásokat

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a ügyben hozott precedensértékű ítéletében úgy rendelkezett, hogy a romák kisegítő iskolákban történő elkülönítéséhez vezető általános, semleges megfogalmazású politikai lépéseknek a romák hátrányos megkülönböztetését eredményező hatása a diszkrimináció egyik formája. Az ítélet megerősítette a közvetett diszkrimináció azon doktrínáját, miszerint a kormány a jogszabályok és politikák megalkotásakor olyankor is vétkes lehet közvetett diszkriminációban, ha az általa megalkotott törvények ill. meghozott intézkedések a törvényhozó erre irányuló szándéka nélkül okoznak esélyegyenlőtlenséget, diszkriminációt. Az ezt követő ügyben a Bíróság ugyanígy nyomatékosította, hogy minden államnak a roma gyerekek képességeinek felmérésére alkalmas, megfelelő rendszert kell bevezetnie annak érdekében, hogy biztosítható legyen a diszkriminációtól mentes elbánás az oktatásban. (D.H. és mások kontra Cseh Közt.(2007), Sampanis kontra Görögország)

5. Alternatív lakhatási lehetőség biztosítása nélkül történő erőszakos kilakoltatás sérti az emberi jogokkal kapcsolatos törvényi előírásokat

A Szociális Jogok Európai Bizottsága elmarasztalja a romák megfelelő védelem hiányában, megfelelő egyéb lakhatási lehetőség biztosítása nélkül történő, erőszakos kilakoltatásának gyakorlatát. A Bizottság megerősítette, hogy nem igazolhatók az egyes egyének vagy egyének csoportja ellen foganatosított szankciók abban az esetben, ha az állam nem biztosította a törvény által garantált jogokhoz való hozzáférést. Az állam felelős a diszkriminációért, mikor nem veszi figyelembe, hogy a roma családok esetében a lakhatáshoz kapcsolódó jogok bizonytalanabb volta miatt nagyobb a kilakoltatás veszélye. (ERRC kontra Görögország (2005), ERRC kontra Olaszország (2005) és az ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panaszok)

6. Az állam aktív szerepe a súlyos faji megkülönböztetések kivizsgálásában

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében kimondta, hogy amennyiben az állam nem vizsgálja ki a súlyosan diszkriminatív elbánásra és fajgyűlölet szította támadásokra vonatkozó állításokat, ez a diszkrimináció tilalmába ütközhet, továbbá normákat állított fel a hatóságok számára abban a tekintetben, hogy tevőlegesen kivizsgálják a rasszista indíttatású erőszakos cselekményeket. Azóta a Bíróság több ítéletében is marasztalt el államokat rasszista indíttatású erőszakos cselekmények ügyében ill. a bűnösök megfelelő büntetésének elmulasztása miatt, ahol a felelős állami tisztségviselő (Stoica kontra Románia) vagy harmadik fél (Šečič kontra Horvátország) volt az elkövető. Nachova kontra Bulgária (2005)

A fenti ítéletek során meghatározott emberi jogi normák alkotóelemei az emberi jogokat szabályozó nemzetközi törvényeknek, és kötelezőek az EU és az Európa Tanács tagállamaira nézve.

Az etnikai adatkezelésre a jelenlegi jogszabályi keretek között is van mód. A romákhoz romaként jutó fejlesztési forrásokhoz a származásról kiállított önkéntes nyilatkozat alapján lehet hozzájutni. A nyilatkozatok a roma közösséghez tartozásról szólnak, ellenőrzésük biztosítására több lehetőség kínálkozik (roma civil szervezetek, ckö-k ellenjegyzése, ugyanennek a körnek ellentmondási jog biztosítása, a monitoring az önkéntes nyilatkozatok ellenőrzésénél szakértőként bevonja a roma civil szervezeteket, illetve ckö-ket...)

Az adatkezelés és a nyomon követés megegyezik a roma ösztöndíjak esetében alkalmazott rendszerrel. Mindenki, aki UMFT fejlesztési programot valósít meg és azokba bevonja a romákat, vagy aki számára kötelező a fejlesztésre vonatkozó előírás szerint a romák bevonása, köteles az itt leírt módon bizonyítani a romák részvételét és nyomon követhetővé tenni azt amellett, hogy vonatkoznak rá az adatvédelmi jogszabályok, nem élhet vissza a tudomására jutott adatokkal, azokat köteles rendeltetésszerűen és célzottan kezelni .... Stb.

Ebben az esetben a fejlesztők feladata és érdeke a romák elérése, hozzájutásuk biztosítása és a hatékonyság eredményessé és ellenőrizhetővé tétele. Míg a legtöbb védett csoport esetében objektív módon látható az ok, (nők, munkanélküliek, fogyaték...), a romák esetében a védettséget a származásról adott önkéntes nyilatkozat dokumentálja.

Ez a módszer a roma származáshoz nem negatív sztereotípiákat társít, hanem pozitív lehetőséget, a roma származás alapján juthatnak fejlesztők és romák egyaránt közös előnyökhöz. A megoldásnak ezért társadalmi tudatformáló hatása is van, fokozza a többségi és kisebbségi interakciókat.

A Mo-i Roma Parlament javasolja, hogy a RIMB szakértőinek, a kisebbségi ombudsman és a kormányzat szakértőinek részvételével alakuljon kisebbségi adatkezeléssel kapcsolatos jogszabály előkészítő munkacsoport, a kormányzat pályázati eljárásban tegye lehetővé, hogy szakmai műhelyek a témában ajánlásokat, javaslatokat, programokat, jogszabálytervezetek készíthessenek.

2. Összefoglaló észrevételek

-     A magyar alkotmány a cigány kisebbséget államalkotó tényezőnek tekinti, a kisebbségi törvény egyéni és kollektív kisebbségi jogokat biztosít a közösség számára. Ezzel szemben a kormányzati szakpolitikák és a fejlesztéspolitika színvaksága miatt a közösség diszkriminálódik, kimarad a fejlesztésekből, a szakpolitikák és fejlesztések nem érik el, mert a népcsoport definiálatlansága miatt azoknak nem jogalanya, nem célcsoportja, és a társadalmi különbségekben keletkezett hátrányai, valamint a rasszjegyei miatt generálódó -cselekvő- fajgyűlölettel szemben nincs hatékony törvényi és társadalmi védettsége. Kezdeményezzük az alkotmánybíróság állásfoglalásának beszerzését arról, hogy alkotmányellenes e a szakpolitikai és fejlesztéspolitikai „vakság" gyakorlata a cigány kisebbség államalkotó tényező jellegével szemben.

-     A szakpolitikák és a fejlesztéspolitika a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) kategóriákban kezeli a cigányság integrációját. Ez a megoldás:

- egyrészt kiiktatja a cigánysággal kapcsolatos állami intézkedéshozatal rendszeréből azt a tényt, hogy az egyetlen magyarországi népcsoport, amelyet fajgyűlölet vesz körül,

- a fajgyűlölet jelenségét nem kezeli, arra nem ad válaszokat, annak tényét döntéshozatalainál nem látja, letagadja,

- azon felül megerősíti a cigányság túltámogatottságának évszázados mítoszát azzal, hogy a cigányság integrációjára fordított állami akaratként és forrásként tünteti fel - a jelen beszámolóban is- a hátrányos és halmozottan hátrányos népcsoport felzárkóztatására irányuló intézkedéseket és forrásokat,

- ezzel a szakpolitikai magatartással a központi igazgatási rendszer diszkriminálja a cigányságot, ami törvényellenes és az európai jogrendszer szerint is tilos,

- továbbá bele kényszeríti, és tartósan benne tartja a népcsoportot -magas halandósági arányokkal, iskolázatlansággal, jövedelemnélküliséggel, éhezéssel ...- a társadalmi javakon kívüli, társadalom alatti állapotában,

- a cigányság problémái nem azonosak a HH és HHH problémákkal, az ide sorolással azok leszűkítésével a problématömeg lényegi elemei meg sem neveződnek.

-     A jogi szabályozás a RIT testületét a Kormány döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő hatáskörrel hozta létre. A beszámolóban megjelenő szakpolitikák nem veszik figyelembe a RIT és RIMB hatáskörét. Egyeztetéseket, konzultációt nem folytatnak a testületekkel, a testületi üléseken döntési kompetenciákkal nem rendelkező képviselőik vesznek részt, néhány egyeztetés részese az OCÖ, de a civil oldal az együttműködésből tökéletesen kimarad, hatáskörét gyakorolni nem tudja. Ez a magatartás egyrészt jogszabálysértő, másrészt ebben a látszatkonstrukcióban a Roma Parlament nem hajlandó résztvenni.

-     Az előbbi megállapítás alóli egyetlen kivételként az OKM egyeztető tárgyalásokat tartott a RIT tagjaival (Horváth Aladár, Balogh József, Kolompár Orbán Bogdán János, Zsigó Jenő) az Országos Cigány Művészeti Központról. A megbeszéléseken a RIT tagjainak kinyilvánított egységes álláspontja Bp. frekventált helyszínén, új építésű és tervezésű, a feladatnak megfelelő komplex funkciókkal rendelkező új beruházással felépített OCIMK-ról szólt. Az elképzeléssel az OKM-et képviselő Arató Gergely államtitkár és dr. Borovszky Tímea igazgató egyetértettek, a találkozóról és annak tartalmáról jegyzőkönyv készült. A RIT álláspontja jelenleg is változatlan és egységes, a koncepció semmilyen módosításához nem járul hozzá.

-     A beszámolóban több fejlesztéspolitikai terület próbálkozik a roma közösség elérését és fejlesztését azzal hatékonnyá tenni, esetleg csak saját tevékenységét legitimálni, hogy külön szervezeti egységet (Roma Programtámogató Iroda, roma térségfejlesztők, koordinátorok, ...) hoz létre, vagy együttműködési megállapodásokat köt (pl. Roma Produkciós Iroda). Nyomatékosan kérjük, hogy minden esetben legyen kötelező az alkalmazott szakembereknek részt venni olyan képzésen (kifejlesztett tananyaga a Roma Parlamentnek van), amelyben elsajátíthatja azt a professzionális tudást, ami a romákra vonatkozó szakpolitikákhoz és fejlesztéspolitikákhoz elengedhetetlen, és amely tudás a kanonizált tudásanyagban nem szerezhető meg, és a roma származás is önmagában kevés hozzá.

- A beszámolókból és a gyakorlatból is kiderül, hogy a szakpolitikák a romákkal kapcsolatos intézkedéseikben döntésképtelenek, a hazai eljárások a romák elérésében elégtelenek, a hazai forrás kevés. Két megoldás mutatkozik:

- hazai politikai döntéssel történjen átcsoportosítás saját hatáskörben az eu-s forrásokból etnikai alapú integrációs fejlesztésekre, definiált, látható célcsoporttal, problémakezeléssel, jogosultságkövetéssel és indikátorokkal,

- a fejlesztési szakpolitikát irányító miniszter vezetésével és cigány értelmiségi szakemberek közreműködésével alakuljon munkacsoport, amely abból a tényből kiindulva, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitika diszkriminatív és növeli a cigányság hátrányait -modellé válva eu-s szinten is-,  tárgyalásokat kezdeményez az Európai Unióval olyan átcsoportosításról, amely új operatív programban célzott fejlesztéspolitikai intézkedésekkel eredményezi a komplex problémáival együtt láthatóvá tett cigányság társadalmi integrációját,

- a megoldás megszünteti azt a diszkriminációt is, amely a hazai ágazati szemléletű igazgatási rendszerből adódik, (az ágazati besorolások nem tartalmaznak etnikai jelleg alapján besorolási elnevezést, kódot, a cigány szervezetek és intézmények kimaradnak olyan forrásokból, amelyek művelődési, szociális .... besorolású szervezetek, intézmények számára vannak meghirdetve akkor is, ha egyébként ilyen típusú feladat ellátási helyként működnek) és lehetővé teszi továbbá olyan hazai és külföldi nagy fejlesztési programok számára a cigányok láthatóságát és eredményességének mérését, mint a Közkics Program, vagy a Norvég Alap. 

Meglátásainkkal és javaslatainkkal egyidejűleg szándékozzuk előmozdítani a cigányság társadalmi integrációjának és az erre irányuló szakpolitikák sikerességét a társadalmi kohézió, az összetartó társadalom érdekében. Emlékeztetőül rendelkezésre bocsátjuk erre irányuló korábbi Roma Parlament javaslatokat. (Közkincs Program kritikája, Mo-i Roma Parlament javaslata a RIÉP 2008-2009. intézkedési tervéhez. További információk Roma Akadémia sorozat Amaro Drom 2005.-2007.)

3. A Magyarországi Roma Parlament konkrét észrevételei és javaslatai a beszámoló rendszerét követve kék szín jelöléssel

J E L E N T É S

A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre vonatkozó kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozatban foglalt feladatok 2008. évi időarányos végrehajtásáról

Vezetői összefoglaló

A Kormány 2007. december 19-én fogadta el az 1105/2007 Korm. határozatot a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről. A Korm. határozat által megfogalmazott első kétéves intézkedési terv, a 2008-2009. évekre jelöli ki a romák társadalmi integrációjának megteremtése érdekében szükséges lépéseket; az oktatás, a foglalkoztatás (beleértve a vállalkozásfejlesztést is), a lakhatás, az egészségügy, az egyenlő bánásmód érvényesítése, valamint a kultúra, média és sport területén.

Az ágazati minisztériumok 2008. első félévében végzett, fent említett jogszabályok alapján előírt, roma integrációt segítő programjairól, intézkedéseiről az alábbiakban adunk számot.

Az oktatás területén folytatódtak a korábbi években megkezdett, a hátrányos helyzetű, roma gyermekek, tanulók óvodai iskolai sikerességét elősegítő, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosító, ezáltal a társadalmi integráció támogatását elősegítő intézkedések. Az esélyteremtés, hátránykompenzálás figyelembevételével zajlott az oktatási tárca kodifikációs tevékenysége, mind az alapnormákat meghatározó törvénymódosítások, végrehajtási rendeletek, mind az eljárásrendi jogszabályok tekintetében. A források felhasználásának tervezése során nemcsak a költségvetési törvény szerinti hazai forrásokat lehatároló eljárásrendi-igénylési rendeletek megalkotásakor, de az uniós források felhasználása során is elsőrendű prioritás az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika érvényesítése.

A foglalkoztatás területén a munkaügyi szervezet szolgáltatásai, munkaerő-piaci, felnőttképzési programjai folyamatosan zajlanak a 2008. év során is. A TÁMOP 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért elnevezésű program ez év áprilisában minden régióban elindult. A Közmunkaprogramok szervezése szintén folyamatos. Folytatódnak az általános iskola elvégzésére, és a szakképesítés megszerzésére irányuló munkaerő-piaci, felnőttképzési programok is.

 Az egészségügy területén az egészségkutatás, iskolai egészségfejlesztés, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségi állapotának javítását célzó programok, jó gyakorlatok leírásában történtek fontos intézkedések. Folytatódtak a népegészségügyi szűrővizsgálatok, a szív- és érrendszeri szűréseken való tudatos részvétel fokozását a szűrővizsgálati program kommunikációjának erősítésével kívánják elérni. Az egészség, mint fejlesztéspolitikai horizontális szempont, másrészről a Társadalmi Megújulás Operatív Program egészséget érintő fejlesztéseinek bemutatására regionális tájékoztató sorozat megtartására került sor a Regionális Fejlesztési Tanácsok bevonásával.

A lakhatás területén 2008-ban is folytatódik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők szociális és integrációs programja".

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Operatív Programjaiban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlősége horizontális szempontként jelenik meg. Az esélyegyenlőség-elvű, illetve az antiszegregációs támogatáspolitika érvényre jutását szolgálja többek között az ÚMVP keretei között létrehozott Roma Integrációs Program Iroda tevékenysége, vagy az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként kötelezően kidolgozandó anti-szegregációs terv, illetve a TÁMOP közoktatás-fejlesztési intézkedéseihez kapcsolódó esélyegyenlőségi tervek kidolgozása és megvalósítása.

Nemzetközi események

A Roma Integráció Évtized Program elnökségét 2007. július 1-től 2008. június 30-ig, egy éven át Magyarország látta el. Az Évtized Program soros elnökeként új országokat hívtunk meg a programba, kommunikációs kampányt kezdeményeztünk, ajánlást fogalmaztunk meg az Évtized Programban résztvevő országok számára az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika alkalmazásával kapcsolatban. Emellett lépéseket tettünk egy Európai Roma Stratégia kidolgozása érdekében.

Egészségügyi Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

1. A Kormányhatározat IV./1. pontjához:

Legalább húsz - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyikében lévő - település és legalább kétezer hátrányos helyzetű személy bevonásával programokat kell indítani a népegészségügyi (emlő- és méhnyakrák) szűréseken való részvétel ösztönzésére, mobil szűrőállomások igénybevételére, különös tekintettel a szegregált lakókörnyezetben élőkre.

A feladat két TÁMOP konstrukció, a TÁMOP 6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok" egyfordulós nyílt pályázat; és a 6.1.3. „Szűrőprogramok országos kommunikációja" kiemelt projekt keretei között kerül megvalósításra.

A 6.1.2. konstrukcióval kapcsolatban előkészítő munka folyik. A pályázat-előkészítő munkacsoport várhatóan július közepe és augusztus vége között végzi a munkáját. Ezután kerül sor az útmutató társadalmi egyeztetésére, majd további kiegészítésére és véglegesítésére. A pályázatok meghirdetését a tárca 2008. október elejére tervezi, ahol kiemelt fókuszként jelennek meg a leghátrányosabb kistérségekben élők. A program megvalósítása elindul július 31-ig.-(Ez a mondat az eddigi tartalmak alapján értelmezhetetlen) A TÁMOP 6.1.3. kiemelt projekt lakossági szintű kommunikációs tevékenységének megjelenése 2008. negyedik negyedévben várható.

2. A Kormányhatározat IV./2. pontjához:

Legalább húsz - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyikében lévő - település és legalább kétezer hátrányos helyzetű személy bevonásával életminőség-javító, egészségfejlesztő programokat kell indítani, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű településeken, illetve a szegregált lakókörnyezetben élőkre.

A feladat a TÁMOP 6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok" egyfordulós nyílt pályázat keretei között kerül megvalósításra. A 6.1.2. konstrukcióval kapcsoltban erőteljes előkészítő munka folyik. A pályázat-előkészítő munkacsoport várhatóan július közepe és augusztus vége között végzi a munkáját. Utána kerül az útmutató társadalmi egyeztetésre, majd további kiegészítésre és véglegesítésre. A pályázatok meghirdetését a tárca 2008. október elején tervezi, ahol kiemelt fókuszként jelennek meg a leghátrányosabb kistérségekben élők. A program megvalósítása elindul július 31-ig. (Ez a mondat az eddigi tartalmak alapján értelmezhetetlen)

3. A Kormányhatározat IV./3. pontjához:

Támogatni kell a kistérségi települési egészségtervek elkészítését és azok megvalósulását, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, halmozottan hátrányos helyzetű településekre. A programokkal el kell érni a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségben élő lakosság legalább negyven százalékát.

A feladat a TÁMOP 6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok" egyfordulós nyílt pályázat keretei között, a leghátrányosabb kistérségek részére elkülönített komponens keretei között kerül megvalósításra. A 6.1.2. konstrukcióval kapcsoltban erőteljes előkészítő munka folyik. A pályázat-előkészítő munkacsoport várhatóan július közepe és augusztus vége között végzi a munkáját. Utána kerül az útmutató társadalmi egyeztetésre, majd további kiegészítésre és véglegesítésre. A pályázatok meghirdetését a tárca 2008. október elején tervezi, ahol kiemelt fókuszként jelennek meg a leghátrányosabb kistérségekben élők. A program megvalósítása elindul július 31-ig. (Ez a mondat az eddigi tartalmak alapján értelmezhetetlen).

4. A Kormányhatározat IV./4. pontjához:

A halmozottan hátrányos helyzetű településeken, kistérségekben, illetve a szegregált lakókörnyezetben élők életviteli, egészség-megőrzési kompetenciáinak fejlesztésére legalább tíz, hátrányos helyzetű csoportot képviselő civil szervezet bevonásával programokat kell indítani.

A feladat a TÁMOP 6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok" egyfordulós nyílt pályázat keretei között, a leghátrányosabb kistérségek részére elkülönített komponens keretei között kerül megvalósításra. A 6.1.2. konstrukcióval kapcsoltban erőteljes előkészítő munka folyik. A pályázat-előkészítő munkacsoport várhatóan július közepe és augusztus vége között végzi a munkáját. Utána kerül az útmutató társadalmi egyeztetésre, majd további kiegészítésre és véglegesítésre. A pályázatok meghirdetését a tárca 2008. október elején tervezi, ahol kiemelt fókuszként jelennek meg a leghátrányosabb kistérségekben élők. A program megvalósítása elindul július 31-ig. (Ez a mondat az eddigi tartalmak alapján értelmezhetetlen).

1-4. pont alatti feladatokhoz:

-          Határidő a programindításra júl. 31. volt, a megvalósítás az előkészítésnél tart.

-          Nem mond semmit arról, milyen garanciák szolgálják a hátrányos helyzetű személyek és a szegregált lakókörnyezetben élők hozzájutását, továbbá hogy találja meg a program a romákat és a romák a programokat - mi a konkrét tartalma a „kiemelt fókusz" kifejezésnek?

-          A PEMCS-ben van e roma szempontból hiteles (vagy bármilyen) szakértő, roma esetleg civilek ...?

5. A Kormányhatározat IV./5. pontjához:

A 0-7 éves korú gyerekek fejlődésének komplex felméréséhez állapotfelmérő adatlapokat, eljárási és ellátási protokollokat - köztük nyelvi és megértési nehézségekkel küzdők szüleit segítő kiadványt - kell kidolgozni a korai felismerés és a segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére.

Az ezt a célt szolgáló kiemelt projekt az augusztusi projektcsatornába kerül benyújtásra. A döntést követően (várható időpontja október) lehet megkezdeni a pályázat-előkészítő tevékenységeket. Várhatóan december végére véglegesítésre kerül a tervezési felhívás, és a tervezett határidőre megindulhatnak a konkrét fejlesztési tevékenységek.

-          A kiemelt projekt PEMCS-ben van e roma szempontból hiteles (vagy bármilyen) szakértő, illetve olyan szakember, akinek a roma gyermekek fogyatékossá minősítése a szakterülete, elkerülendő az ott elkövetett hibák (a minősítő folyamat a fehér középosztály gyermekeinek átlagos tudásbázisán mérte a roma gyermekeket) bekövetkezett súlyos kirekesztő mechanizmusait?

6. A Kormányhatározat IV./6. pontjához:

Az egészségügy területén foglalkoztatás-ösztönző programokat kell indítani, amelyek támogatják a roma származásúak alkalmazását a hiányszakmákban. A romák arányának ezekben a szakmákban átlagosan el kell érnie a 3-5%-ot.

A TÁMOP 6.2.4. B-komponens „Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára" című konstrukció, mely automatikus pályázatként kerül kiírásra, jelenleg a társadalmi egyeztetésre bocsátás fázisában van. Az intézmények első körben várhatóan 2008. augusztusától-október végéig folyamatosan beadhatják pályázataikat. Mivel a támogatás egyik feltétele, hogy az Irányító Hatóság által megadott esélyegyenlőségi szempontok közül (Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése; Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése; Akadálymentesítés előrehaladása; Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása, Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása) legalább egyet teljesíteni kell, ezért várhatóan 2009. végére, amennyiben az intézményekben alkalmazott munkaerő önként nyilatkozik nemzetiségi hovatartozásáról, lesznek részleges és megközelítő adatok a fenti arányokra vonatkozóan is. A Kormányhatározat előkészítő tevékenysége során azonban tárcánk folyamatosan jelezte, hogy erre az arányra törekedni fogunk, de a teljesítésének számos egyéb, az EÜM-től független feltétele van. 

- Semmi akadálya annak, hogy a pályázatokat a romák kötelező alkalmazását előíró feltételekkel írják ki, annak sem, hogy romák alkalmazását jelentős + pontokkal ösztönözzék, erre számos aktuális pályázat kiírási gyakorlat működik az UMFT-ben. (Pl. ha 10 % körüli a munkanélküliség, akkor 10 % munkanélküli kötelező foglalkoztatása a foglalkoztatást ösztönző pályázatokban, ahol van roma lakosság, ott a romák arányának megfelelő foglalkoztatásuk ...stb.)

- Kizárólag az EÜM-től függ, használja e ezt a számára kötelező eredmény elérése érdekében alkalmas biztosítékot.

- A roma származáshoz rendelt előny garancia arra, hogy a program a roma célcsoportot elérje, és arra, hogy romaként vegyék igénybe, származásuk kinyilvánításával az előnyt (a rasszjegyek miatt egyébként sem érdekük és nem is racionális eltitkolni az eltitkolhatalant, az csak a többségi társ. teljesíthetetlen elvárása).

- A roma származáshoz rendelt előny garantálja azt is, hogy az összes pályázó nem választ automatikusan más csoportot az előnyben részesíthetők közül, amelyhez a szociális távolság skálán közelebb van. Kutatásokból tudjuk, hogy a skálán mért legnagyobb távolságot a romák felé produkálja a magyar lakosság.)

7. A Kormányhatározat IV./7. pontjához:

A népegészségügyi szervezett szűréseken részt egyáltalán nem vevő vagy csak nagyon alacsony részvételi hajlandóságot mutató célcsoportok megszólítására, a szűréseken való részvétel ösztönzésére támogatni kell legalább húsz - a leghátrányosabb helyzetű kistérségek valamelyikében lévő - település véleményformálóinak (cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői, roma társadalmi szervezetek), döntéshozóinak és az egészségügyi alapellátás dolgozóinak bevonását az országos kommunikációs kampány részeként megvalósuló ún. érzékenyítő tréningekbe.

E a feladat teljesítése a TÁMOP 6.1.3. „Szűrőprogramok országos kommunikációja" című kiemelt projekt keretei között várható. Az érzékenyítő tréningek szervezése során külön figyelemmel leszünk arra, hogy a leghátrányosabb kistérségek véleményformálói és egészségügyi szakemberei jelentős hányadát képviseljék az érzékenyítő tréningen részt vevőknek. A tréningek 2008. negyedik negyedévétől kezdődnek, és 2009 során folyamatosan valósulnak meg.

- A programindítás határideje márc.31. volt, a feladat teljesítése jelentősen csúszik.

- általánosságban nem értelmezhető a véleményformálók bevonására irányuló szándék,

- a tréningek kiválasztásánál, a trénerek kiválasztásánál milyen garanciák és feltételek szolgálták azt a célt, hogy  azok tartalmilag és módszertanilag is a feleljenek a romákat jelentős számban tartalmazó célcsoport igényeire,

- mit és milyen módszert jelent konkrétan a külön figyelemmel leszünk- megfogalmazás,

- javasoljuk a „Roma érzékenyítő tréning" (Mo-i Roma Parlament) módszertanát és tartalmát,  amennyiben a romákat képviselő szakember, civil szervezet ... nem vett részt a program előkészítésébe.

8. A Kormányhatározat IV./8. pontjához:

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása érdekében az egészségügyi alapellátás (háziorvosi szolgálatok) területén ösztönző, támogató programokkal csökkenteni kell a tartósan betöltetlen körzetek számát.

A Regionális Operatív Programok jelentős pályázati forrásokat (A-komponens: „Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása" összesen 3,8 milliárd forint) biztosítottak 2007-2008-ban az alapellátás infrastrukturális és szolgáltatási hátterének a fejlesztésére. Ezen túl a tárca dolgozik azon az ösztönző rendszeren, amelynek célja a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számának a csökkentése. Az ösztönző rendszer teljes kidolgozására és elindítására várhatóan 2009. elején kerül sor. Jelenleg a TÁMOP 6.2.4. A-komponens, mely kiemelt projektként a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok számának csökkentését a szakorvosok háziorvossá történő átképzésének támogatásával, illetőleg az önkormányzatok és az orvosok ösztönző rendszerének a kidolgozásával kívánta elérni, a fent említett várható központi ösztönző rendszer kialakítása miatt tartalmilag módosulhat. Erről a következő fél évben dönt az egészségügyi miniszter.

A programindítás határideje 2008.június 30. volt.

9. A Kormányhatározat IV./9. pontjához:

Az egészségügyi szakellátás területi egyenlőtlenségeinek javítása - a 20 km-en és/vagy 25 percen belül elérhető járóbeteg-szakellátó központok megvalósulása - érdekében támogatni kell a járóbeteg-szakellátást azokban a kistérségekben, ahol jelenleg nincs közfinanszírozott szakellátás, illetve ahol a kistérség lakossága az esetlegesen meglévő szórvány közfinanszírozott ellátások mennyisége és szakmai összetétele alapján nem tekinthető ellátottnak.

Ennek a célnak a megvalósításához a TIOP 2.1.2."Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése", valamint a TIOP 2.1.3."Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése" című konstrukciók járulnak hozzá elsősorban. A kistérségek mindkét pályázatra 2008. február 29-ig adhatták be pályázataikat. A TIOP 2.1.2-re beérkező 24 pályázatból 9 a 33 leghátrányosabb kistérségben (27%), és 7 hátrányos helyzetű kistérségben (50%) található. Azaz összességében a 47 hátrányos helyzetű kistérség 34%-ában, ott, ahol eddig nem volt közfinanszírozott szakellátás, új járóbeteg-szakellátó központ kerül felépítésre, és jelentősen javul a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés várhatóan 2010-től. A TIOP 2.1.3-ra, azaz a már meglévő szakellátó-központok fejlesztésére beadott pályázatok 37,5%-a szintén a 47 hátrányos helyzetű kistérségben található.       

- Nem derül ki, hogy a hivatkozott pályázati programok kifejezetten erre a két célra kerültek kiírásra, vagy csupán pályázhattak az ellátatlan kistérségek is. A feladat teljesítése ettől a kitételtől függ.

- Nem derül ki, mi lesz azokkal az ellátatlan célcsoportokkal, akiket nem érnek el sikeres pályázatok. Róluk lemondunk? Szegregálja őket az a körülmény, hogy nem pályázott az érdekükben senki, vagy nem jól pályázott, aki pályázott?

10. A Kormányhatározat IV./10. pontjához:

Programot kell indítani az 5-7 éves roma, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szenzomotoros érettségi állapotfelmérésére, a kiszűrt gyermekek fejlesztésére és a velük foglalkozó pedagógusok képzésére.

A megvalósításra vonatkozó projektterv elkészült. Tartalmát tekintve öt hónapon át, hat új asszisztens, hat már működő csoportban 2008/09-es tanév második félévében hetente kétszer csoportos fejlesztés megvalósítását segíti, a tréner szakmai instrukciói alapján. Az új trénereket az első tanévben képzik ki, melyet a képzési záróvizsga és képzési tanúsítvány bemutatása követ. A terápiás-és kontrollcsoportok felállítása során 260 új gyermek dokumentált vizsgálata történik meg. A támogatási szerződés megkötése folyamatban van.

- A leírtakból nem állapítható meg a feladat megvalósítása, a határidő a programok indítására 2008. június volt.

- Hol tart a roma és hhh-s gyermekek állapotfelmérése, hogyan érik el őket, hogyan választották ki a felmérőket ... ?

- A trénerek honnan szereznek roma gyermekekkel kapcsolatos tudást, hogyan adják át az erre képzetlen pedagógusoknak ..., a kiválasztásnál a szempontrendszer tartalmazta e azt a tényt, hogy roma és hhh-s gyerekekről van szó ...?

- Amennyiben a roma gyermekekkel kapcsolatos tudás nincs jelen sem szakértői, sem civil szervezeti szinten az előkészítésben, felhívom a figyelmet a Roma érzékenyítő tréning (Mo-i Roma Parlament) tudásanyagára és módszertanára. (Elkerülendő a fogyatékossá minősítés során elkövetett súlyos szegregációs következménnyel járó hozzá nem értés és tudáshiány a célcsoportról.)

11. A Kormányhatározat VII./1. pontjához:

A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy és a kultúra területén megfogalmazott feladatok megvalósítása során érvényesítsék a horizontális és esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika szempontjait, és ehhez készítsenek esélyegyenlőségi útmutatót.

A közoktatás valamint a városfejlesztés (Regionális Operatív Programok vonatkozó intézkedései) területeihez az anti-szegregációs útmutatók elkészültek, a végrehajtás során a szempontokat érvényesítik. A foglalkoztatás, egészségügy és a kultúra területein az esélyegyenlőség-elvű szempontrendszer összeállítása elkezdődött, munkacsoportban folyik az előkészületi munka.

Miért nem vonják be a RIT és a RIÉP szakértőit? Romákkal kapcsolatos érvényes tudás ma a kanonizált tudásrendszerben nem szerezhető, ha pedig ez a tudás kimarad a támogatáspolitika szempontrendszeréből, az automatikusan a romák szegregációjához vezet.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

1. A Kormányhatározat III./7. pontjához:

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül, az ország vidéki területein, az előzetesen elismert helyi akciócsoportok által készítendő Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozása során konzultációs lehetőségét kell biztosítani az Országos Cigány Önkormányzatnak, illetőleg a helyi cigány kisebbségi önkormányzatoknak.

A LEADER program 2007. augusztusában kezdődött. 2007. év őszén az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szakállamtitkára megállapodtak azokban a feladatokban, amelyek megvalósításával a FVM hatékonyan támogatni tudja a Roma Integráció Évtizede Programot.

Az ütemezés szerint 2008 őszéig az előkészítés és a tervezés zajlik, ezért megvalósult konkrét roma programokról most még nem lehet számot adni. A tervezés menete maga is folyamatos és nem negyedéves ill. féléves szakaszokból áll. További sajátosság az is, hogy a programban részt vevő, vagy ahhoz csatlakozó közösségek sem egy időben kezdik meg a munkát. A tervezés lezárása után az Irányító Hatóság dönt arról, hogy mely közösségek folytathatják LEADER közösségként és melyek Helyi Vidékfejlesztési Közösségként tevékenységüket. Ez a döntés 2008 őszén várható. Azok a közösségek, amelyek LEADER-ként folytatják a vidékfejlesztési munkát, ennek lebonyolítására - a már megalakult közösségek tagjaiból - létrehoznak egy non-profit jogi személyiségű lebonyolító szervezetet.

A LEADER közösségek regisztrációja a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) közreműködésével 2007. szeptember 1-én indult meg. Az első szakasz 20 napig tartott, mely idő alatt mintegy 85 roma szervezet (települési cigány kisebbségi önkormányzat vagy beazonosítható roma civil szervezet) csatlakozott alapító tagként az egyes közösségekhez. A második szakasz 2007. október 10-én zárult le.

2007 szeptemberére a vidéki jogosult települések által alkotott térségekben 105 regisztrált helyi közösség jött létre, amelyekből 96 kezdhette meg a LEADER helyi vidékfejlesztési stratégia tervezését. A több mint 12 ezer regisztrált tag közül (önkormányzati, civil, vállalkozói szektor szereplői) mintegy 140-150 CKÖ, és kb. ugyanennyi - a neve alapján roma - civil szervezet csatlakozott a közösségekhez.

A Roma Integrációs Programiroda - a pénzügyi lehetőségeit kihasználva - 14 szakértő-mentor segítségével megkezdte munkáját abban a 44 közösségben, ahol a romák aránya és a térség hátrányos helyzete azt leginkább indokolta. A mentorok pályáztatása 2007. októberében megtörtént. A kiválasztott mentorok felkészültségét jelzi, hogy többségük a korábbi években már több kormányzati roma integrációs programban is dolgozott.

A RIPI regisztrációs időszakban végzett munkája ellenére a kiemelt helyi közösségek között 4 olyan is van (Felső-Tisza Völgye, Hajdúk Helyi Közössége, Közép-Nyírségért és Rétközért, Hortobágy), amelyekben nincs beazonosítható regisztrált roma szervezet annak ellenére, hogy ezt a közösség által lefedett területen élő romák becsült aránya, és a közösség által lefedett kistérségek besorolása indokolná.

- És akkor most mi lesz, kinek a feladata, felelőssége, ...stb?

- Ez a beszámoló a besz.időszak előtti eseményeket írja le.

2. A Kormányhatározat III./8. pontjához

Meg kell vizsgálni modellszerű (roma) mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásának lehetőségét három - az Észak-Magyarországi, az Észak-alföldi, valamint a Dél-alföldi - régióban.

A feladat megvalósítása akkor kezdődik, ha a LEADER akciócsoportok jogi személyiségű szervezetei megalakultak, létrejöttek a lebonyolító non-profit szervezetek és megkezdték a munkát. A szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt csak ezt követően van lehetőség arra, hogy az érintett szervezetek döntsenek arról, mely szervezeti rendszerhez kapcsolódnak, és abban milyen formában vesznek részt.

A feladat megvalósítása 2008 őszén kezdődhet el, 2008 decemberében az OCÖ-val egyeztetett módon megszülethet egy tanulmány, mely az ÚMVP-n belül a termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozásának és működésének támogatását célzó intézkedés tapasztalatai is bemutatásra kerülnek.

Nem derül ki semmiből a korm. határozatban, hogy ezt a LEADER program keretében kell elvégezni. Miért ragaszkodunk hozzá? Kérjük, hogy a tanulmány egyeztetéséhez a RIT tagjainak és szakértőinek is biztosítsanak konzultációs lehetőséget.

Jogszabályalkotás, módosítás

A beszámolási időszakban jogszabályalkotás ill. módosítás nem volt napirenden.

A témához kapcsolódó hatályos jogszabály egyrészt az „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet, valamint az „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján előzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet.

Az FVM az előzetesen elismert helyi akciócsoportok által készítendő helyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozását szabályozó rendelet alkotásakor törekedett arra, hogy az Országos Cigány Önkormányzatnak, a megyei és a helyi szintű cigány kisebbségi önkormányzatoknak a tervezés során lehetősége legyen nem csak konzultációra, hanem javaslatok tételére is. A 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 5. §-a megteremti a lehetőséget az OCÖ és a különböző szintű CKÖ-k mellett a civil szervezetek számára is, hogy a HVS kidolgozása folyamán a konzultációs lehetőséggel éljenek, javaslataikkal hozzájáruljanak a roma integráció támogatásához, érvényesíthessék a roma közösségek érdekeit. A roma szervezetek részvételének lehetőségét a rendelet (4) bekezdése tartalmazza, mely szerint a tervezést koordináló csoport üléseire egy esélyegyenlőségi célokért tevékenykedő civil szervezet egy képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni.

Az OCÖ nem civil szervezet, elsősorban a cigányság kulturális autonómiája tekintetében rendelkezik közfunkciókkal. Javasoljuk, hogy a (4) bek. szerint a RIT jelölhessen ki a tervezést koordináló munkacsoportba szakértőt.

Az esélyegyenlőség biztosítása a tervezést koordináló csoport feladatai között is szerepel. A (12) bekezdés c) pontja szerint a tervezést koordináló csoport feladata többek között az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által meghatározásra kerülő fejlesztési intézkedések megvalósíthatóságának, valamint az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesülésének vizsgálata, javaslatok készítése. A RIPI ezen kívül a tervezési útmutatóhoz és a HVS értékeléshez is írt szakmai javaslatokat az esélyegyenlőség erősítése, a roma integráció elősegítése témájában.

Kérnénk a RIPI szakmai javaslatait a RIT szakértői számára, és információkat a RIPI-ről, milyen szakmai szempontok alapján milyen módszerrel és milyen struktúrában kerültek a tagjai kiválasztásra.

Szakmapolitikai intézkedések

A RIPI munkatársai a HVI-k 2007. decemberi központi képzésein a roma integrációs szempontokról, feladatokról előadást tartottak az irodavezetők számára. Az irodavezetők regionális koordinátori értekezletein rendszeresen megvitatásra kerültek a roma integrációhoz kapcsolódó feladatok is.

Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Nyugat-Dunántúl egyes előzetesen elismert helyi közösségeiben 2007 decembere és 2008 júniusa között - a tervezés időtartama alatt - a roma szervezetek, a HVI-k és a közösségek munkáját 12 helyi szakértő - mentor segítette. Feladatuk volt becsatlakoztatni a négy hónapos tervezési folyamatba a roma közösségeket, azok elképzeléseit és a roma integráció szempontjait. Ennek érdekében tanácsokat adtak, egyeztetéseket folytattak a roma szervezetekkel, információkat szolgáltattak a roma közösségek, a HVI-k és a Tervezést koordináló munkacsoport számára, valamint helyi fórumokat szerveztek.

A mentorok kiemelt feladata volt a közösség területén élő cigány szervezetek, kisebbségi önkormányzatok bevonása a LEADER tervezésbe. Ennek során a mentorok 2008. június végéig a 44 közösségben mintegy 220 helyi cigány kisebbségi önkormányzatot kapcsoltak be a LEADER tervezésbe. A helyi CKÖ-k mintegy 300 javaslatot, projektötletet fogalmaztak meg a helyi közösség vidékfejlesztési tervéhez kapcsolódóan.

A tervezés befejezése után és a közösségek LEADER helyi akciócsoporttá történő alakulását követően a fentiek összefoglalásaképpen a RIPI elkészíti részletes beszámolóját, amelyet eljuttatunk a Roma Integrációs Tanács és az OCÖ részére.

A RIPI munkatársai a tervezés ideje alatt - meghívásoknak eleget téve - több megbeszélésen, tájékoztatón vettek részt, amelyek során ismertették azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki, helyi roma szervezetek és közösségek számára a LEADER Programban, az ÚMVP vidékfejlesztési intézkedéseiben megnyílhatnak.

A találkozókon összesen mintegy 450-500 szervezet és magánszemély vett részt.

A RIPI a találkozók, és egyéb konzultációs lehetőségek (telefon, e-mail stb.) által, a hozzá érkezett megkeresések alapján, több megyei CKÖ vezető, OCÖ alelnök részére adott tájékoztatást a vidékfejlesztési lehetőségekről.  

A RIPI a fenti feladatok ellátására 2008. június 15-ig 14 millió Ft-ot fordított.

Kik a helyi mentorok, milyen módszer szerint és kritériumok lapján történt a kiválasztásuk? Az információszolgáltatás mennyisége kiderül, de a tartalma és a minősége nem, ennek megítéléséhez szükséges a RIPI tagjainak, a mentoroknak a kiválasztási mechanizmusaira rátekinteni. (Most csak a szolgáltatást látjuk, a hatékonyságot nem tudjuk mérni, ezért azt a szolgáltatók minősége alapján vélelmezhetjük, arra a szolgáltatók minőségéből következtethetünk.)

Statisztika, kiadvány, tanulmány

A LEADER-re vonatkozó statisztika és záró tanulmány készítésére a LEADER közösségek jóváhagyása után, várhatóan 2008 őszét követően kerül sor. Ezt a tárca elvégzi és az 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat alapján a Roma Integrációs Tanács előtt beszámol.

A tervezés kezdetére a mentorok számára a korábbi hazai és külföldi LEADER tapasztalatok alapján elkészült egy BEST PRACTICE gyűjtemény, mely a legjobb hazai és külföldi nemzetközi projektek leírását tartalmazza.

Az intézkedésekről adott információ nem eredményorientált és hatékonyságorientált, hanem tartalomorientált,

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

1. A Kormányhatározat V./4. pontjához:

A romákat érő hátrányos megkülönböztetés elleni hatékonyabb fellépés, a szélesebb körű tájékoztatás elősegítésére az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az Esélyek Háza hálózathoz kihelyezett ügyfélszolgálatokat működtet.

1.1. A Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat tapasztalatai

A romák esélyegyenlőségének biztosítását célzó kormányzati intézkedések körében az igazságügyi tárca 2001. októberétől működteti a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatot. A Hálózat olyan jogsegélyszolgálat, amely kifejezetten azokra az ügyekre terjed ki, ahol az ügyfelet roma származása miatt érte jogsérelem. A minisztérium tartós megbízási szerződést kötött a Hálózat munkáját segítő ügyvédekkel.

2008. január - május időszakban

§         összesen 660 ügy érkezett a Hálózathoz,

§         812 ügyfél kérte a segítségünket (ők szinte valamennyien romák; az ügyvédek tájékoztatása szerint elenyésző a hozzájuk fordult nem roma panaszosok száma),

§         37 esetben állapítottuk meg, hogy az ügyben fellelhető diszkrimináció; ezekben az ügyekben - a panaszos egyetértő és aktív közreműködése esetén- az ügyvédek megtették a jogilag indokolt és a kialakult helyzet megfelelő rendezését szolgáló lépéseket.

A fenti tevékenységet 30 ügyvéd látta el, ők a 2007. év végi helyzethez képest (45 félfogadási hely) jelenleg már 47 félfogadási helyen tartanak heti rendszerességgel ügyfélfogadást.

Az igazságügyi tárcának évek óta határozott törekvése, hogy a Hálózat szolgáltatását minél közelebb vigye az ügyfelekhez, minél több helyszínen legyen kiszámítható rendszerességgel félfogadás annak érdekében, hogy a panaszosoknak a lehető legkevesebb anyagi terhet (pl. utazási költséget) kelljen vállalniuk a joghoz való hozzájutás érdekében. A Hálózat bővítése ezért folyamatos feladat, amely a tárca számára a Roma Integráció Évtizede Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglalt célkitűzések megvalósítására elfogadott, 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedésekről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat (RIÉP Korm. határozat) V. fejezet 1. pontjában is megfogalmazódott.

A Hálózat tevékenysége hatékonyan hozzájárul a jogérvényesítés terén nehézségekkel küzdő roma emberek érdekérvényesítési képesességének növeléséhez, a diszkriminatív intézkedések által elszenvedett hátrányok csökkentéséhez, illetve adott esetben (kártérítési, munkaügyi perek) a reparációhoz.

A válaszból nem derül ki a 2008. június 30-i határidejű feladat teljesítése, azaz, hogy az Esélyek Háza hálózathoz kihelyezett e ügyfélszolgálatot az EBH 2008.június 30-ig.

1.2. Rendészeti programok

a.) Rendőrségi roma összekötő tisztek képzése- 2008. április 14-18.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az IRM NOK és az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület közös szervezésében 2008. április 14-18. között továbbképzés került megtartásra a rendőrség ún. roma összekötő tisztjei részére. A képzés célja egy olyan tréning megtartása volt, amely segíti munkakörük hatékonyabb ellátását, a roma kisebbség és rendőrség között felmerülő esetleges konfliktusok sikeresebb megoldását. A tréning fejleszteni kívánta konfliktus-kezelési készségeiket, tárgyalóképességüket, a kommunikációt, helyzetfelismerést, az együttműködő, innovatív és komplex gondolkodást, szervezetismeretet, pro-aktivitást. A képzés végén a résztvevő kollégák az Országos Rendőrfőkapitány és az IRM Nemzetközi Oktatási Központ Igazgatója részére prezentálták a hálózat fejlesztését célzó indítványaikat, javaslataikat.

Hogyan épültek be a romákra vonatkozó nem kanonizált tudás elemei a tréningbe, milyen szaktudás, szakemberek álltak mögötte?

Javasoljuk a rendőrség nem roma összekötő tisztjei számára a Roma érzékenyítő tréninget. (Mo-i Roma Parlament), befogadó környezetet ez tudja megteremteni.

b.) 2008. június 23-27. Rendészeti pályára orientáló tábor roma fiatalok részére, Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola

A tábor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Egyesület szervezésében zajlott le, az IRM NOK szakmai segítséget nyújtott, valamint a gyerekek részére ebédet biztosított. Az előzetesen meghirdetett pályázat eredményeként 38 fő roma származású, érettségire készülő fiatal vehetett részt a programon, melynek során megkaptak minden releváns információt a rendészeti oktatási intézmények felvételi követelményeiről. Egyebek mellett lehetőségük volt cigány származású kollégákkal találkozni. A projekt várhatóan elősegíti majd a roma származásúak arányának növekedését a rendészeti szervek állományában.

c.) Roma-rendőr konfliktuskezelő tréning

2008. május 23-án került megszervezésre az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály, illetve a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete által közösen kidolgozott Roma-rendőr konfliktuskezelő tréningek és a 107 Esély a Sporttal Projektismertető megnyitójára. Ennek keretében ismertetésre került a roma-rendőr konfliktuskezelő program, illetve bemutatásra került a 107 Esély a Sporttal, a Rendőrség hátrányos helyzetű gyerekek részére szóló programja. A projekt célja: a szabadidő hasznos eltöltése kapcsán az általános iskolás-korú, hátrányos helyzetű gyerekek fizikai állóképességének növelése, az egészséges életmódra, szabálykövetésre, illetve előítélet-mentességre nevelése, valamint rendőri pályára orientálása. A tervek szerint a projekt hat helyszínen kerül végrehajtására (1 budapesti és 5 vidéki általános iskolában).

Hogyan épültek be a romákra vonatkozó nem kanonizált tudás elemei a tréningbe, milyen szaktudás, szakemberek álltak mögötte? Javasoljuk, hogy (legalább partnerként ) tréningszolgáltató roma szervezetet vonjanak be minden olyan képzésbe, amelynek romákra vonatkozó tudáseleme van. (Ez a tudás nem szerezhető meg a legkiválóbb konfliktuskezelésben járatos szakemberek számára sem.)

d.) „Szolgálat - konfliktusok nélkül" projekt

2008. június hónapban került lebonyolításra a „Szolgálat - konfliktusok nélkül" című projekt szintén az ORFK szervezésében. Célja, hogy a romák és a rendőrök közötti kölcsönös előítéletek oldására, az egymással "hagyományosan" rossz viszonyban lévő csoportok közötti kapcsolatok javítására olyan gyakorlati megoldásokat adjon a rendőrök kezébe, amellyel súrlódásmentesen és hatékonyan jutnak el egy-egy problémás helyzet konszolidálásához. A tréningek során a résztvevőknek olyan ismeretek elsajátítására, gondolkodásmód és ehhez kapcsolódó készségek kialakítására, fejlesztésére volt lehetőségük, amelyek hozzásegítik őket a mindennapi munkájuk során előforduló konfliktushelyzetek feloldásához. A projekt elsődleges célcsoportját a budapesti és a megyei rendőr-főkapitányságok, valamint a helyi kapitányságok közbiztonsági és bűnügyi állományában szolgálatot teljesítő rendőrök alkották. A tréningek 2008 júniusában zajlottak az ország négy régiójában, mintegy 100 fő részvételével. Időtartamuk két nap (20 óra), melynek során kiemelt figyelmet kaptak a valós életben előforduló konfliktushelyzetek elemzése, a romákkal kialakuló konfliktusok megelőzésének, feloldásának lehetséges módjai. A projekt minden költségét, a szállást és az étkezést a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete állta.

Hogyan épültek be a romákra vonatkozó nem kanonizált tudás elemei a tréningbe, milyen szaktudás, szakemberek álltak mögötte? Javasoljuk, hogy (legalább partnerként ) tréningszolgáltató roma szervezetet vonjanak be minden olyan képzésbe, amelynek romákra vonatkozó tudáseleme van. (Ez a tudás nem szerezhető meg a legkiválóbb konfliktuskezelésben járatos szakemberek számára sem.)

e.) Főiskolai képzés

A Rendőrtiszti Főiskolán Kisebbségtudományi ismeretek címen oktatást bonyolítottak. A 16 órás tantárgy célja minél több ismeret átadása a cigányság történelmével, kultúrájával, társadalmi szerepével kapcsolatban. Az általános kereten belül a hallgatók érdeklődése befolyásolja, hogy milyen területek kerülnek részletesebb kifejtésre.

A rendészeti szervek a fenti programokkal kapcsolatban pénzügyi adatokat nem tudtak közölni tekintettel arra, hogy a költségek a képzéseket, rendezvényeket lebonyolító szervezetek éves intézményi költségvetésének részét képezik, és nevesítve nem kimutathatóak.

Hogyan épültek be a romákra vonatkozó nem kanonizált tudás elemei a tréningbe, milyen szaktudás, szakemberek álltak mögötte? Javasoljuk, hogy (legalább partnerként ) tréningszolgáltató roma szervezetet vonjanak be minden olyan képzésbe, amelynek romákra vonatkozó tudáseleme van. (Ez a tudás nem szerezhető meg a legkiválóbb konfliktuskezelésben járatos szakemberek számára sem.)

A fent felsoroltak nem adnak választ arra, hogy az EBH kihelyezett e ügyfélszolgálatokat az esélyek háza rendszerébe. Miniszterelnöki Hivatal

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

1. A Kormányhatározat I./13. és VI./7. pontjaihoz:

Meg kell teremteni, illetőleg fejleszteni kell a közoktatási intézményekben folyó romani és beás nyelvoktatás szakmai feltételeit. Támogatni kell a romani és beás nyelvek oktatásához szükséges tananyag fejlesztését és az ahhoz kapcsolódó kutatásokat, felméréseket. Koordinálni és támogatni kell a romani és beás nyelvtanári és tolmácsképzéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, meg kell             vizsgálni, hogy ezen képzések akkreditációja, milyen eszközökkel ösztönözhető. 2009.12.31.

VI/7. Biztosítani kell az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának a romani és beás nyelvekre történő kiterjesztéséhez szükséges feltételeket. 2008.12.31.

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának romani és beás nyelvekre történő kiterjesztésének előkészítése érdekében az elmúlt években több alkalommal folytattunk egyeztetést az illetékes szaktárcákkal, illetve a terület hazai és külföldi szakértőivel. Az egyeztetések során a cigány nyelvek helyzetének vizsgálata, illetve a köz- és felsőoktatásban történő nyelvoktatás fejlesztési lehetőségeinek megvitatása is napirenden volt. Mindezek alapján határoztuk meg a szükséges további lépéseket. Az OKM pályázatot hirdetett a kisebbségi oktatási programok fejlesztésére. Elkészült és jelenleg egyeztetés alatt van a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosítása, melynek eredményeként sor került a bolgár, görög, horvát, német, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén anyanyelv és irodalom, valamint a népismeret követelményeinek az átdolgozására. Elkészültek a romani és beás nyelvek fejlesztési feladatai is az 1. évfolyamtól a 12., illetve a 13. évfolyamig.

A módosított Nemzeti alaptantervben központi szerepe van a kulcskompetenciák fejlesztésének, mely kiemelt szerepet kap a nemzetiségi anyanyelvi és kulturális nevelésben is. A kisebbségenként meghatározott fejlesztési feladatokat magyarul és a kisebbség nyelvén kell kiadni. Elkészültek a dokumentumok kisebbségi nyelvű változatai is, terjedelmi okok miatt az egyeztetés során csak a magyar nyelvű változat kerül köröztetésre.

A MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya ezzel párhuzamosan az OKM és az Országos Cigány Önkormányzat közreműködésével Szakértői Munkacsoportot hívott életre. Tagjai a nyelveket jelenleg is oktató (romani és beás) felsőfokú oktatási intézmények képviselői (Pécsi Tudományegyetem, ELTE Tanárképző Főiskola, valamint Apor Vilmos Katolikus Főiskola) illetve azok a szakemberek, akik kidolgozhatják a romani és beás nyelvtanár szak akkreditációjához szükséges anyagokat.

A Nyelvi Munkacsoportokkal történt egyeztetést követően a MeH előkészítette a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának romani és beás nyelvekre történő kiterjesztésével kapcsolatos jogszabály-tervezetet, melyet az Országgyűlés 2008. június 9-ei ülésnapján elfogadott és 2008. évi XLIII. törvényként került kihirdetésre 2008. június 27-én. 

A nyelvek védelméhez kapcsolódó feladatok végrehajtása érdekében 2008. II. félévében a Munkacsoport napirendjén szerepel a közigazgatási nyelvhasználatot elősegítő feltételek áttekintése, illetve a közoktatási rendszerben történő romani és beás nyelvoktatás fejlesztéséhez kötődő tananyag-fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó kutatások, felmérések jövőbeni lépéseinek áttekintése. 

A két pontban (I/13. - VI/7.) jelzett feladat megvalósításának első szakasza a jogszabály elfogadásával lezárult, ezt követően a hangsúlyt gyakorlati megvalósításra helyezzük, melynek során a kormányzati tisztviselők mellett nagy szerepet szánunk a Szakmai Munkacsoportokban tevékenykedő Országos Cigány Önkormányzat képviselőinek, illetve azoknak a roma szakembereknek, akik megalapozhatják a nyelvhasználat elősegítését szolgáló Kormányhatározat előkészítését, és a reálisan vállalható stratégiai lépések megtervezését.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbségi önkormányzatok csak ritkán vesznek részt a nyelvhasználatot elősegítő programok megvalósításában, ezért erre a jövőben a támogatási rendszerek feltételeinek kialakítása során nagyobb hangsúlyt fektetve, ösztönözni kívánjuk szerepvállalásukat. 

2. A Kormányhatározat V./2. pontjához:

A roma civil szervezetek által létrehozott jogvédő szervezetek (kiemelt figyelemmel a roma nőket képviselő szervezetekre) és cigány kisebbségi önkormányzatok bevonásával ki kell alakítani, illetőleg a meglévő kezdeményezések támogatásával tovább kell fejleszteni egy a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző esetek feltárására alkalmas anti-diszkriminációs jelzőrendszert annak érdekében, hogy azok minél nagyobb számban az Egyenlő Bánásmód Hatóság tudomására jussanak. Az oktatás területén hét regionális központot kell működtetni a diszkriminációs jelenségek feltárása és kezelése céljából. A roma civil szervezetek és cigány kisebbségi önkormányzatok számára meg kell teremteni a fenti célú működéshez szükséges támogatást.

2008.12.31.

A MeH részt vesz minden olyan egyeztetésen, szakmai programon, mely a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző esetek feltárását segítheti elő.

A cigány kisebbségi önkormányzatok működését a központi költségvetés által biztosított feladatarányos támogatási rendszer biztosítja. 2007. év végén került sor a jogszabály módosítására, mely a korábbi alanyi jogú normatív támogatási rendszer helyett a feladatalapú támogatási rendszert részesíti előnyben. A jogszabály előkészítése során figyelembe vettük a cigány kisebbségi önkormányzatok sajátos helyzetét, ezért a támogatási feltételek és az értékelési szempontrendszer meghatározása során külön esélyegyenlőségi kategória került be (ezen belül jelenik meg a jogvédő tevékenység), mellyel az érintett önkormányzatok többletpontokat szerezhetnek.

A 2007. évi tevékenység alapján benyújtott kérelmek feldolgozása megtörtént.

Néhány tapasztalat: A feladatarányos támogatási felhívásra az 1100 cigány kisebbségi önkormányzatból összesen 828 testület nyújtotta be kérelmét, melyből 806 volt értékelhető és kaphatott összesen 170,8 MFt támogatást. A cigány kisebbségi önkormányzatoknak adott támogatás összege 2007-hez képest települési szinten 50,4 MFt-al, míg területi szinten 4 MFt-al növekedett.

Az adatlapok feldolgozását követően megállapítható:

§  összes nemzetiségi kérelem 44%-a volt cigány,

§  az összes CKÖ 73,3 részesült támogatásban,

§  a legmagasabb 90 pont /Dabas (elérhető max: 100 pont),

§  átlagos pontszám 31,74 ,

§  nincs összefüggés az ÖNHIKI-s települések pontszámai és teljesítménye között.

Az Esélyegyenlőségi programok során kevés a komplex esélyegyenlőségi program megalkotása. Valamilyen feladatról az önkormányzatok 36%-a adott számot. Igazolódni látszik az a korábbi feltételezés, hogy a romák a kisebbségi önkormányzattól a kisebbségi törvényen túlmutató feladatokat várnak el, melynek teljesítéséhez valójában nem rendelkeznek anyagi forrásokkal. Itt még inkább érvényesül az állítás, hogy sikeres munkát az a testület képes felmutatni, aki a települési önkormányzattal együttműködést tud kialakítani.

A legtöbb önkormányzat a foglalkoztatási programokban való részvételt jelöli meg, melyek többsége a közhasznú munkavégzés, vagy annak koordinációs tevékenységében való részvétel.  Kevesebb a Munkaügyi Központtal kötött megállapodás keretében szervezett közmunkaprogram, de számot adnak szociális asszisztens, és roma foglalkoztatási referens képzéséről és foglalkoztatásáról is. Néhány szerencsés esetben HEFOP vagy más uniós program segítségével többéves foglalkoztatással egybekötött komplex munkaerő-piaci reintegrációs programot szerveznek. Kisebb településeken jellemző a szociális földprogram és az Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása révén biztosított ingyenes vetőmagigénylés.

Néhány igénylő beszámol a telepfelszámolással kapcsolatos tervezésről, és a település infrastrukturális fejlesztéseiben való részvételről (ivóvíz, járdaépítés). Elvétve, de szó esik az SZMM támogatásával megvalósuló telep-rehabilitációs programról is. A szociális és egészségügyi programok szintén megjelennek, sajnálatos, hogy e körben még mindig gyakori a közvetlen vagy a települési önkormányzat segélyezési feladataiban (szociális, temetési segély, élelmiszercsomag osztás) való részvétel.

Az anti-diszkriminációval kapcsolatos tevékenység legtöbb esetben a rendőrséggel való együttműködés keretében valósul meg. Több önkormányzat vesz részt az IRM által létrehozott Jogvédő Hálózatban, de előfordul, elsősorban a jobb anyagi helyzetben lévő nagyvárosokban vagy megyeszékhelyen, az önálló Cigány Jogvédő Iroda fenntartása is.

Nem tudunk meg semmit a jelzőrendszerről, a 7 regionális központról, a civil szervezetek antidiszkriminációs tevékenységéhez nyújtott működési támogatásról, a ckö-knek nyújtott faladat alapú támogatás nagyságrendje kizárja a jogvédős tevékenységet.

3. A Kormányhatározat VI./4. pontjához:

A hazai és az európai cigány kultúra méltó bemutatása érdekében elő kell készíteni a művészeti és  hagyományápoló csoportok, alkotóműhelyek helyszínének biztosítására, képzések, színházi programok,hangversenyek, ünnepi műsorok, koncertek lebonyolítására, konferenciák befogadására, múzeum és kutatóközpont, valamint szakmai műhely kialakítására alkalmas, állami felelősségvállalással működő országos roma kulturális központ létesítését és finanszírozását.

Az Országos Cigány Önkormányzat (továbbiakban OCÖ) 2005-2008. évben 225,6 MFt működési, illetve az általa létrehozott intézmények működtetésére 2006. évtől 70 MFt -os központi költségvetési támogatásban részesült. A Dohány utcai székház felújítása során elkészült az emeleti színházterem és a földszinti nagyterem. Az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátására - a székház 300 m2-es épületrészét a 2006. évben tulajdonba kapta.

Országos Cigány Önkormányzat intézményei

Az OCIMK 1998. október 1-én alakult, melyet az OCÖ hozott létre és felügyel ma is. Működési költségeit az OKM biztosította. 2005-ben a tárca e célra 31,9 millió forintot szánt, míg 2006-ban a fejezeti források nagyarányú csökkentése miatt nem részesült támogatásban. Az intézmény (Gyömrői u.) működési feltételei csak részben biztosítottak, illetve 2006. végén keletkezett tűzeset miatt az OCÖ Közgyűlése az épület eladása mellett döntött.

Az országos kisebbségi önkormányzatok részére a 2003-2004. évi központi költségvetésben elkülönített a "Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása" előirányzat terhére, az OCÖ 113 millió Ft, majd 2005. évben további 53 MFt, míg 2006 évben informatikai fejlesztésre 1 MFt pályázati támogatásban részesült, melyből, három intézményt hozott létre.

A 2004-ben alapított központi, illetve 21 regionális és helyi irodával működő Országos Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat feladata elsősorban - a cigány lakosság, a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok részére biztosított széleskörű szolgáltatásai révén - oktatási, kulturális, informatikai, közösségfejlesztő és anti-diszkriminációs elemeket tartalmazó fejlesztési programok elindítása, valamint a munkaerő-piaci reintegráció elősegítése. A hálózat létrehozásához és működéséhez szükséges forrást a kisebbségi intézményi keret, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, illetve a Megyei Munkaügyi szervezetek biztosították.

2005-ben nyitotta meg kapuit az Országos Cigány Önkormányzat székházában:

-        Az Országos Cigány Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, melynek feladata az európai cigányság történelmi-, irodalmi-, néprajzi-, zenei-, képzőművészeti; kulturális értékeinek összegyűjtése, megmentése és bemutatása.

-        az Országos Roma Könyvtár Levél - és Dokumentumtár, ennek feladata a romákról szóló tudományos, statisztikai, demográfiai adatok összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása, valamint egy romológiai szakkönyvtár felállítása.

2007-ben az Országos Cigány Önkormányzat 20 MFt támogatást kapott a Kisebbségi Intézményi Keretből, új országos hatáskörű intézménye a Roma Média és Információs Központ kialakítására.

Semmi sem szól az Országos Roma Művészeti Központ létrehozásáról, az OCÖ intézményrendszerével helytelenül össze van keverve.

Az előkészítés határideje 2008.12.31. (Az előkészítő munkába - egy tárgyalás erejéig konzultációs lehetőséget kapott az OKM-ben a Civil Ernyő és a Roma Parlament, az OCÖ meghívás ellenére nem volt jelen.)

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása

1. A Kormányhatározat II./8. pontjához:

Pályázatok útján támogatni kell a hátrányos helyzetű kistérségekben létrejövő, illetve működő, növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások munkalehetőség-teremtő komplex beruházásait, illetve komplex technológiai beruházásait.

A GOP ezen cél szolgáló pályázatai 2008. tavaszán kiírásra kerültek:

• ·        GOP-2008-2.1.2/C - komplex technológiai fejlesztés a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben;
• ·        GOP-2008-2.1.2/B - komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben mikro-, kis- és középvállalkozások számára;
• ·        GOP-2008-2.1.1/C -  komplex vállalati technológiafejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben.

Megvalósult.

2. A Kormányhatározat VII./4. pontjához:

A Roma Integrációs Tanács keretein belül - elsősorban a Tanács civil delegáltjainak közreműködésével - létre kell hozni az ún. Roma Irányító és Monitoring Bizottságot. A Bizottság ügyrendjéről, munkatervéről, finanszírozásáról javaslatot kell készíteni.

A Roma Integrációs Tanács (RIT) keretein belül létrejött a Roma Irányító és Monitoring Bizottság (RIMB) 2008. márciusában.

Megvalósult.

3. A Kormányhatározat I./15. pontjához:

Informatikai képzési és fejlesztési programot kell indítani a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok részére.

Folyamatban. Hogyan, mikor, ki, milyen tartalommal, módszerrel ...????

4. A Kormányhatározat VII./5. pontjához:

A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat 2. pontjában foglalt jelentés-tételi kötelezettség teljesítésének elősegítésére - a Stratégiai Tervben megfogalmazott mutatók alapján, illetve a Roma Integrációs Tanács és annak keretein belül működő Roma Irányító és Monitoring Bizottság közreműködésével - monitoring rendszert kell kidolgozni.

Folyamatban.

Tekintettel a 2008.dec.31. határidőre, javasoljuk munkacsoport felállítását a RIT szakértőinek részvételével.

5. A Kormányhatározat VII./2. pontjához:

A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy a kétéves intézkedési tervben foglalt feladatok aktuális állásáról félévente számoljanak be a Roma Integrációs Tanácsnak. A beszámolókban ki kell térni arra is, hogy az intézkedési tervben foglalt feladatok előkészítésébe, végrehajtásába, illetőleg a Stratégiai Tervben megfogalmazott mutatók mentén elvégzett monitorozásba milyen módon vonták be a roma civil szervezeteket és az Országos Cigány Önkormányzatot.

2008. július 10-én az első féléves beszámoló elkészült.

Ez igaz, de nem tudunk a roma képviseletek bevonásának tényéről, módjáról a feladatvégrehajtás tekintetében (előkészítés, végrehajtás, monitoring).

6. A Kormányhatározat II./9.  pontjához:

A foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési programok tervezése és megvalósítása során - a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító intézmények bevonásával, illetve alternatív szolgáltatások nyújtásával - elő kell segíteni a kisgyermekes anyák e programokban való részvételét.

Folyamatban. Hogyan, mikor, ki ...??????????

7. A Kormányhatározat II./7. pontjához:

A roma szakemberekből álló vállalkozásfejlesztési referensi hálózat legalább öt fővel történő bővítésével, valamint pályázatok útján évente legalább hetven roma mikro-, kis- és középvállalkozás megerősítését és fejlesztését kell támogatni. Biztosítani kell legalább ötezer munkavállaló képzését az adminisztrációs kapacitásokkal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozásokban.

Az NFGM roma mikro-, kis- és középvállalkozás megerősítését és fejlesztését támogató pályázata, a KKC-2008-R jelű pályázat kidolgozásra került, várható meghirdetési ideje: 2008. 08.01. A pályázat keretében várhatóan a 2008. évben 60-70 pályázó kaphat támogatást a 300 M forintos, hazai forrásból származó keretből. A Pályázati Bíráló Bizottságban - mint 2005-től minden évben - részt vesz az Országos Cigány Önkormányzat képviselője is.

A pályázat úgy fejleszti a roma vállalkozásokat, hogy

- egyrészt nem definiálja, mi minősül roma vállalkozásnak

- másrészt, a pályázók körét kiterjeszti valamennyi vállalkozóra

- ezt a skizofréniát nem oldja egyetlen cigány képviselő sem, ebben a konstrukcióban érdemi szerepük nincs, legfeljebb legitimáljál a pályázat roma jellegét, holott a pályázat nem roma,

- ha roma vállalkozásokat támogat a pályázat, akkor definiálni kell a jogalanyi kört,

- ettől célszerű elválasztani a romákat foglalkoztató vállalkozások körét pályázati konstrukció szintjén, beépítve a jogosultságkövetést.

A jelenlegi konstrukció olyan mechanizmusokat gerjeszt, amelyben egyrészt kirekesztődnek a roma vállalkozások a jelentősebb szimbolikus tőkével rendelkező nem roma vállalkozások miatt, másrészt az egyetlen roma (OCÖ) képviselő beiktatásával a döntéshozó mechanizmusba jelentős teret biztosítanak a szakmai szempontokon kívüli szubjektívizmusnak. Javasoljuk, hogy hatásvizsgálatot készíthessen a GKM-től független roma szervezet, RIT, RIMB, ...... az eddigi pályázatok megvalósításáról, célcsoportjáról, eredményeiről, amely tényszerűen igazolja azt a meggyőződésünket, hogy a jelenlegi konstrukció nem jó.

A roma referensi hálózat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. év óta működtetett konstrukciója. 2005-től kezdve Egerben dolgozik roma vállalkozásfejlesztési referens.

2008-tól még 4 régióban - így már összesen öt régiós központban-  (Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) került bevezetésre a roma referens intézménye. A hálózat tagjai a MAG Zrt. alkalmazásában dolgoznak.

A kiválasztás módszertana, milyen tudáskészlettel rendelkeznek mind a romák, mind a fejlesztéspolitika, mind az adott régió tekintetében, azt honnan szerezték be (iskolai rendszerben nem beszerezhető), milyen értékelési rendszer vizsgálja az eredményességüket, ???

2008. július 1-én „Pályázati felhívás a versenyképes vállalkozói tudás támogatására„ címmel (Kódszám: KKC-2008-V) pályázati lehetőség került kiírásra, lehetőséget teremtve ezzel a mikro- és kisvállalkozások számára képzési lehetőségek elérésére, vállalkozói tudás megszerzésére.

- Ha a pályázatban garanciák szolgálják az ötezer fős indikátorban a roma vállalkozások elérését, akkor itt a helye ennek a feladatnak, és be kell számolni a garanciákról,

- Ha a pályázati felhívás nem a romáknak szól, hanem mindenkinek és nem szerepel benne előnyben részesítés, akkor ez a feladat nem szolgálja a roma integrációt, sem a feladat, sem a forrás nem szerepeltethető a roma integrációt szolgáló intézkedések között.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

A Roma Integráció Évtizede Program és az NFT/ÚMFT kapcsolata

A Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) alapvetően 4 területen: oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy kíván változásokat elérni a romák társadalmi helyzetének javítása érdekében. E célok eléréséhez -mind forrásmennyisége, mind eszköztára- tekintetében kiemelkedő jelentőségű eszközt képeznek az I. NFT, valamint az ÚMFT programjai.

A roma kisebbségre vonatkozó intézkedések az I. NFT-ben, illetve az ÚMFT-ben, differenciált módon jelennek meg:

Általános horizontális szempontok:

• A célok megvalósítása során -tekintet nélkül a fejlesztés típusára- kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek hátrányainak enyhítésére, minden programban, beavatkozásban érvényesíteni kell az esélyegyenlőség, integráció elvét, biztosítani kell a romák egyenlő hozzáférését a forrásokhoz.

A feladat megvalósításának helytelen értelmezése, ha abban nyilvánul meg, hogy a pályázatokat mindenki -köztük a romák- számára is pályázhatóvá tesszük.

Az UMFT helyzetértékelésében feltüntetett szociológia mutatók alapján egyértelmű, hogy a romák társadalmi integrációja pozitív intézkedések (előnyben részesítés, hozzáférést segítő mechanizmusok) nélkül nem valósítható meg a fejlesztéspolitikán keresztül (sem). Önmagában a horizontális szempont érvényesítése, tekintettel a roma jelleg definiálatlanságára, nem alkalmas az integráció elérésére, nem teszi lehetővé a célcsoport elérését, a fejlesztések nyomonkövetését, a hatékonyság vizsgálatát és ellenőrzését, azaz megvalósíthatatlan az UMFT-ben és a RIÉP-ben megfogalmazott roma integrációs cél.

Területi megközelítés:

• A romák által sűrűn lakott térségek, települések, településrészek összehangolt, komplex fejlesztése,
• telepszerű lakókörnyezet és a gettósodott városrészek rehabilitálása,
• leszakadó, hátrányos helyzetű térségek integrált fejlesztése.

Célzott, speciális programok:

• Identitás-megőrzés, kultúra, antidiszkrimináció, kapacitásépítés.

Amennyiben célzott programokkal „csak" ezeken a területeken éri el a fejlesztéspolitika a romákat és nem éri el a foglalkoztatásban, az oktatásban és a lakhatásban, a roma integráció nem valósítható meg.

Rendszer jellegű beavatkozások

Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy a roma népesség foglalkoztatottsági mutatói, valamint az életminőséget meghatározó alapvető tényezői (lakáskörülmények, egészségi állapot stb.) jelentősen elmaradnak a hazai átlagtól, az elmúlt években e tendenciát a már rendelkezésre álló támogatási források felhasználásával sem sikerült fékezni, illetve megfordítani. Ennek okán a 2007-13-as időszakban rendelkezésre álló források felhasználásának megtervezése és felhasználása során erőteljesebb beavatkozások váltak szükségessé, az alábbiakban ismertetettek szerint.

A támogatás eszközrendszerének felülvizsgálata

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - az akciótervezési folyamattal összhangban - felülvizsgálja az ÚMFT teljes eszközrendszerét arra összpontosítva, hogy

• ezen eszközrendszer mennyiben alkalmas a RIÉP prioritásainak előmozdítására, illetve
• meghatározza, milyen további eszközök szükségesek a fejlesztési célok eléréshez.

A felülvizsgálat célja a 2009-10. évi akciótervek a RIÉP prioritásokkal való összhangjának megteremtése.

A támogatás feltételrendszerének felülvizsgálata

Az eszközrendszer felülvizsgálatával párhuzamosan kezdte meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a támogatások (pályázati rendszer) feltételrendszerének vizsgálatát. Az elemzés az alábbiakra összpontosít:

• pályázók/kedvezményezettek a projektek előkészítésével és megvalósíthatásával kapcsolatos adminisztratív terheinek teljes körű felmérése a terhek csökkentése, vagy elszámolhatóvá tétele érdekében,
• pályázati kiírások minta jellegű átvilágítása a kiírások egyszerűsítése, átláthatóságának javítása érdekében.

Amennyiben a felülvizsgálat csupán a támogatásokra terjed ki és nem a fejlesztéspolitikára, az integrációs cél nem valósulhat meg.

Amennyiben a roma célcsoport elérése a jelenlegi jogszabályi környezetben is alkalmazható módon (befolyásmentes nyilatkozat a származásról, amelyhez minden, a döntését megalapozó információs megkap a nyilatkozó) nem lesz kritériumként beépítve mind pályázói mind célcsoport oldalon beépítve a pályázati kritériumrendszerbe, a fejlesztéspolitika nem éri el a roma integrációs célt.

Amennyiben előnyben részesítéssel és célzott pályázatokkal nem kompenzálják a pályázati eljárásokban a romák hozzájutását, majd a jogosultságkövetést, a fejlesztéspolitika -mert nem jogalanyai a romák- az integráció tekintetében szükségszerűen eredménytelen marad.

Amennyiben a célcsoport célzott elérését a fejlesztéspolitika nem garantálja, az tovább növeli a romák leszakadását és diszkriminálódását, mert a fejlesztéspolitika révén a többségi társadalom szociológiai mutatói javulnak és távolabbra kerülnek a romákétól akkor is, ha az nem romlik, csak stagnál.

A Kormányhatározat III./3. pontjához:

Nem mondunk le senkiről" Komplex Térségfejlesztési zászlóshajó program (LHH)

A roma integráció előmozdítása szempontjából kiemelten fontos a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségre összpontosító zászlóshajó program, tekintettel arra, hogy e kistérségekben a roma népesség aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A program célja, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági, képzési-oktatási, egészségügyi és szociális feltételek továbbfejlesztése révén mozdítsa elő e kistérségek felzárkóztatását.

A program lényeges elemei:

• a kistérségek előre megadott forrásra tervezhetnek, megszüntetve a pályázati rendszer esetlegességét, lehetővé téve azon fejlesztések megvalósítását, amelyekre a kistérségnek legnagyobb szüksége van,

• eljárásrendjével is biztosítja, hogy mind a 33 kistérség, illetve a kistérségeken belül a leghátrányosabb helyzetű települések és társadalmi csoportok - köztük a romák - is hozzáférjenek a fejlesztési forrásokhoz,
• az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azt illetve azokat tudja javítani, amely a fejlődés szűk keresztmetszete, és
• érdekeltté teszi a kistérségeket abban, hogy gondosan gazdálkodjanak az elkülönített forrással.

A  helyi szinteken megcsontosodott előítéletrendszer egyidejű kezelése (humánszolgáltatások, roma érzékenyítő tréningek /Mo-i Roma Parlament számos tréningtapasztalata erősített meg ezt a megállapítást) ellehetetleníti az egyébként  fontos cél megvalósítását és szükségszerűen a romák további diszkriminációjához vezet, különösen, ha a definiálatlanság miatt nem nyomonkövethető a fejlesztésekben a romák részvétele.

            10% hátrányos helyzetű foglalkoztatott alkalmazásának kötelezettsége

Az ÚMFT egyik fő célja a foglalkoztatás bővítése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok körében. Ennek érdekében a legalább 150 millió Ft támogatási összeggel megvalósuló beruházások (átalakítás, felújítás, építés) esetében a támogatás feltétele, hogy a foglalkoztatottak egy része az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által, vagy az ÁFSZ-szel együttműködő civil szervezet által közvetített álláskeresők közül kerüljön ki.

Ez az egyik tökéletes technika a romák elérésére. Beruházást, foglalkoztatást, bővítést ... finanszírozó pályázatoknál a támogatás feltétele, hogy roma álláskeresők közül kerüljön  ki a foglalkoztatottak bizonyos százaléka (akár mert jelentős ott a roma munkanélküliség (hol nem jelentős?), akár mert alacsony végzettséget igénylő munkafolyamatok vannak ..., a kör bővíthető, definiálható)

Intézményes kapacitás

Intézményrendszer megerősítése:

Az intézményes kapacitás megerősítése tekintetében a kiindulópont azon feltételrendszer megteremtésének elindítása volt, amely biztosítja, hogy a roma integráció szempontjai a tervezés-végrehajtás valamennyi szintjén érvényesüljenek. 2008. első félévében az alábbi területeken történtek előrelépések:

(I.) a monitoring bizottságok Roma tagjainak felkészítése azért rendkívül fontos feladat, a monitoring bizottság az egyes operatív programok stratégiai irányító testülete. Tagjai közvetlenül képesek befolyásolni a rendelkezésre álló források felhasználási területeit és feltételeit. Az első félévben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az OCÖ szakemberei számára szervezett felkészítést, illetve az akciótervek elfogadásához kapcsolódóan további képzéseket tart.

A fejlesztéspolitikában az intézményrendszer partnere nem az OCÖ, hanem a RIT civil oldala is. A képzésnek tehát:

- egyrészt ki kell bővülnie a RIT tagjaival (szerintünk a monitoring bizottságoknak is)

- másrészt a monitoring bizottságok tagjai is vegyenek részt roma érzékenyítő tréningeken (Mo-i Roma Parlament), különben sohasem találkoznak azokkal az információkkal és összefüggésrendszerekkel vegyes roma-nem roma csoportokban, amelyek pedig a roma érdekeket szolgáló fejlesztéspolitikához nélkülözhetetlenek.

(II.) felállításra került a kistérségi koordinációs hálózat, melynek célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megvalósításának elősegítése, az uniós fejlesztési források és a hazai területalapú támogatások sikeres felhasználásának támogatása. A hálózat keretében az ország 174 kistérségében egy-egy kistérségi koordinátor, a 94 hátrányos helyzetű kistérségben és az 5 kiemelt fejlesztési térségben (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Homokhátság, Budapesti Agglomeráció) további egy - egy koordinátor - közülük Dél-Dunántúlon, Dél-alföldön, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon négy - négy -, kifejezetten a roma lakosság gazdasági és társadalmi integrációját segítő munkatárs tevékenykedik. A hálózat a komplex, az egész ország fejlődését szolgáló célok és feladatok mellett a régió gazdasági és társadalmi sajátosságai figyelembevételével régió specifikus fejlesztési feladatokat, valamint a roma integráció előmozdítását segítő feladatokat is ellát.

A kiválasztás kritériumai, módszertana, kik, milyen végzettséggel, milyen romákra vonatkozó tudással végzik a munkájukat, milyen értékelési és hatékonyságot mérő rendszerben ...

Javasoljuk a teljes létszám részvételét Roma Érzékenyítő képzésünkön.

(III.) az NFÜ pénzügyi támogatásával a Roma Program Támogatási Hálózat (RPTH), 2008. január 1-től a Promei Kht. szervezetén belül működik, összesen 13 fővel, 4 központi, 8 regionális, valamit 1 pénzügyi szakértővel. A hálózat működtetésének célja a roma civil szervezetek és közösségek Európai Uniós forrásokhoz való jutásának elősegítése, valamint a pénzeszközök megfelelő, szakszerű elköltését és elszámolását segítő szakmai munkacsoport működtetése.

A kiválasztás módszertana, kritériumai, miért ők, milyen szaktudással, kik a tagok, összeférhetetlenségek, honnan szerzik a romákra vonatkozó érvényes tudást, amely professzionális és nem elég önmagában roma származásúnak lenni hozzá  ...?

Javasoljuk a teljes létszám részvételét Roma Érzékenyítő képzésünkön. Számukra a tréning információs tartalma elengedhetetlen, amely társadalompolitikai és társadalomtörténeti összefüggésekbe helyezi a roma és a többségi népcsoportot, valamint szociológiai érvénnyel prezentálja a jogalkotás és a közigazgatás kirekesztő mechanizmusainak rendszerét. A tudás a kanonizált tudásanyagnak nem része, a Roma Parlament önálló tananyagfejlesztése.

A hálózat regionális menedzserei információs napokat, szakmai találkozókat (13 alkalommal) szerveztek azzal a céllal, hogy informálják a civil szervezetek vezetőit az aktuális és az ez évben megjelenő pályázati kiírásokról. 2008. január és június között összesen 267 direkt pályázói megkeresést kapott, ebből 180 projektgazdát részesített tanácsadásban, és 82 a száma azon pályázatoknak, melyek a hálózat segítségével benyújtásra kerültek. Az elmúlt időszakban generált pályázatokból nyertes projektek száma 38, melynek összértéke 357.996.346 Ft. A támogató tevékenység által érintett projektek összértéke 2.938. MFt. 

Milyen arányú a romák érintettsége a Roma Programtámogatási Hálózat közreműködésével?

Az NFÜ felkérésére a hálózat segítséget nyújtott továbbá az I. NFT nyertes - tanoda projektek - pályázóinak a projektek zárásával kapcsolatos feladatok (jelentés, elszámolás), illetve a pályázati rendszer egyszerűsítésének előkészítésében (pályázati csomag átvilágításában és célcsoport-specifikus igényeknek megfelelő átdolgozásában).

A résztvevők szakértelmének milyen garanciái vannak?

(IV.) Lehetőség Élhetőbb Társadalmi Reintegrációra (LÉTRA)

Az NFÜ - kísérleti jelleggel - támogatja a 3-5 integrált projekt a Lehetőség Élhetőbb Társadalmi Reintegrációra (LÉTRA) modell alkalmazásával való előkészítését a leghátrányosabb helyzetű mikrotérségekben. Ezen projektek előkészítése lehetőséget nyújt

• a kistérségeken belüli kohéziós szempontok érvényesítésére, illetve
• nagyon intenzív, folyamatos, a helyi szükségletekre és adottságokra maximálisan reflektáló szakértői segítségnyújtásra, (különös figyelmet fordítva arra, hogy a terepen folyamatosan jelen lévők között a helyi szociokulturális viszonyokat jól ismerő, a közösségek előtt hiteles szakemberek nyújtsanak segítséget),
• a térségben élő romák az esélyteremtő fejlesztési programok előkészítésében való tevékeny részvételének megteremtésére.

A  helyi szinteken megcsontosodott előítélet rendszer egyidejű kezelése (humánszolgáltatások, roma érzékenyítő tréningek /Mo-i Roma Parlament számos tréningtapasztalata erősített meg ezt a megállapítást) ellehetetleníti az egyébként  fontos cél megvalósítását és szükségszerűen a romák további diszkriminációjához vezet, különösen, ha a definiálatlanság miatt nem nyomonkövethető a fejlesztésekben a romák részvétele.

Részletes beszámoló az egyes beavatkozások eredményeiről

II. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)

Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)

A KÖZOP fejlesztései minden célcsoport számára javítják az esélyegyenlőség megvalósulását, a hátrányos helyzetű csoportok integrációját. Tekintettel arra, hogy KÖZOP projektek először 2008-ban kerültek beadásra, illetve a Bíráló Bizottsági üléseken elfogadott projektek száma csekély, a KÖZOP Irányító Hatóság még nem indított esélyegyenlőséggel kapcsolatos, a 1105/2007. (XII. 27.) Kormány határozatnak megfelelő programot.

A KÖZOP IH 2008. második felében tervezi több horizontális feladatkör végrehajtását, melyek közül a legfontosabbak:

o       Horizontális Albizottság létrehozását és működtetését. Az Albizottság fő feladata a horizontális elvek - esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság - megfelelő érvényesítésének elősegítése a KÖZOP végrehajtása során.

Javasoljuk a RIT szakértőjének bevonását.

o       A Koordinációs Irányító Hatóság (KOR IH) által összeállított fenntarthatósági és esélyegyenlőségi útmutatók horizontális sajátosságainak figyelembevételével történő specializálása

A 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozathoz kapcsolódó 2006-os jelentés tartalma, eredményei számottevően nem változtak a NFT, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program esetében.

Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP)

2007. januárjáig kialakításra került a GOP esélyegyenlőségi kritériumrendszere. Cél volt, hogy a pályázati adatlapban található adatok egységesen lekérdezhetőek legyenek, és ezekből a Horizontális Albizottság munkacsoportja levonhassa a megfelelő szakmai következtetéseket, amelyek azután megjelenhetnek az új pályázati kiírások tervezésben.

A kialakított esélyegyenlőségi kritériumrendszer főbb jellemzői az alábbiak:

o       Hat esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárul az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A pályázóval szemben elvárás, hogy legalább egy területet ki kell választani, és előrelépést kell vállalni konkrét intézkedések formájában.

Tekintettel arra, hogy -sajnos cselekvő- faji előítéletesség egyedül a roma népcsoportot veszi körül, ezt kompenzálandó pozitív intézkedések nélkül a pályázók nem fogják választani a romákat fejlesztéseikben.

o       A lehetséges esélyegyenlőségi vállalások egy része közvetlenül a megvalósítandó projekthez kötődik, a projekt révén próbál mérhető előrelépést hozni az esélyegyenlőség terén, ilyen lehet például egy új épület felépítése esetén a körültekintő akadálymentesítés. A lehetséges vállalások egy másik része nem kapcsolódik közvetlenül a projekthez, hanem a pályázó szervezetre vonatkozik, például, ha a szervezet munkavállalóira vonatkozóan vállalja annak biztosítását, hogy valóban érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az azonos munkakörben dolgozó nők és férfiak között;

Az esélyegyenlőségi kritériumrendszer szempontjait a projekt teljes élettartalma alatt szem előtt kell tartani: a projekt tervezésében, a projekt megvalósításakor (telepítés, létesítés, építés) illetve a projekt eredményeinek fenntartásában (működtetés).

o       A pályázó által vállalt intézkedések értékelése pontozásos formában történik. A maximális pontszám: 5 pont, és legalább 1 pontot el kell érni ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa (Minimum követelmény). Az értékelés során figyelembe vett maximális 5 pont alkalmazásával fennmarad az esélyegyenlőségi kritérium 5%-os súlya a pályázatok értékelése során. Különösen fontos elvárás, hogy a kiemelt projektek az esélyegyenlőséget is erősítsék, ezért esetükben 3 pont a minimum követelmény, és ezen belül esélyegyenlőségi tervet mindenképp kell készíteniük.

Tekintettel arra, hogy -sajnos cselekvő- faji előítéletesség egyedül a roma népcsoportot veszi körül, ezt kompenzálandó pozitív intézkedések nélkül a pályázók nem fogják választani a romákat fejlesztéseikben.

o       A kedvezményezettnek a vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről évente jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) és a projekt fenntartási jelentésekben (PFJ), valamint az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik.

Társadalmi Megújulás Operatív Program(TÁMOP)

A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják.

A program célrendszere a TÁMOP az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá.

Ezen célt elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával, specifikus célok megvalósításán keresztül lehet elérni, melyhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van, szorosan kapcsolódva a RIÉP Stratégiai Tervhez.

Specifikus célok

• A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása
• Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése
• A változásokhoz való alkalmazkodás segítése
• Az egész életen át tartó tanulás elősegítése
• Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása
• A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása

Prioritási tengelyek és beavatkozások

1.      A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése

2.      Alkalmazkodóképesség javítása

3.      Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

4.      A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

5.      Társadalmi befogadás, részvétel erősítése

6.      Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrásfejlesztés

7.      Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban

8.      Az operatív program prioritási tengelyeinek megvalósítása a Közép-mo-i régióban

9.      Technikai segítségnyújtás a Közép-magyarországi régióban

Zászlóshajó programok

A TÁMOP beavatkozásai több zászlóshajó program elemeit is tartalmazzák, amely programok - többek között - a különböző operatív programok kapcsolódó fejlesztéseinek összehangolt, integrált megvalósítását biztosítják. A zászlóshajó programok több rendelkezésre álló forrás (hazai források, Strukturális Alapok, más uniós források, Átmeneti Támogatás, Norvég Alap, Svájci Alap stb.) koordinált felhasználását alapozzák meg egy-egy stratégiai terület fejlesztése érdekében.

A TÁMOP az alábbi zászlóshajó programokhoz kapcsolódik:

„A tudás - esély"

„Gyermekesély"

„A 21. század iskolája"

„Nem mondunk le senkiről" - Esély a leghátrányosabb kistelepülésen élőknek"

- komplex térségfejlesztési program

„Versenyképességi Pólus program

„Magyar Géniusz"

„Rugalmas képzés"

„Meggyógyítjuk az Egészségügyet"

„Egyenlő esélyű hozzáférés Magyarországon"

A TÁMOP célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása, amelyek a 2007-2013-as programozási periódusra tehetőek. A programok túlnyomó részének előkészítési szakasza jelenleg is tart, összekapcsolva az NFT 1 konstrukcióinak zárásával, tapasztalatainak feldolgozásával.

A 2007. január 1. - 2008. június 30. közötti időszakban releváns 1.4.1-07/1 „Alternatív munkaerő-piaci" programok támogatása nevű konstrukcióban nyertes pályázatokból készített kimutatás szerint összesen 25 nyertes volt a hátrányos helyzetű kistérségekben, ebből 17 nyertes a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe tartozik és 11 olyan nyertes ebből, akiknek a székhelye is ezekben a kistérségekben van. Összesen 476 főt kívánnak bevonni a LHH kistérségekben.

A program célja a hátrányos helyzetű, inaktív emberek visszasegítése a munkaerő-piacra komplex programok segítségével. A kiírás összesen 3,05 mrd Ft volt. Ebből a hátrányos helyzetű kistérségekben 1.343.925.598 Ft, az LHH-kban pedig  907.871.623 Ft összegben nyertek az előbb jelzett szervezetek.

Mennyi volt a nyertes pályázat, az abszolút szám nélkül a többi nem értelmezhető.

Államreform Operatív Program (ÁROP)

A „Nem mondunk le senkiről" zászlóshajó programhoz kapcsolódva, az Államreform Operatív Program - ÁROP-1.1.5/B- Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben projekt - támogatást nyújt a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kistérségi tervdokumentumaik elkészítéséhez. 2008. első félévében a vonatkozó kiemelt projekt jóváhagyásra, a külső szakértők kiválasztása előkészítésre került.

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

A KEOP alapvető célja a környezetterhelés preventív és csővégi módokon történő mérséklése. Bár a roma integráció előmozdítását közvetlenül célzó intézkedéssel nem rendelkezik, a KEOP-ra is vonatkozik azonban az a NFÜ-szinten kialakított esélyegyenlőségi szempontrendszer és kapcsolódó útmutató, amelynek egyik kiemelt célcsoportját a roma emberek alkotják.

Mindezen túl a KEOP nem célzottan, de indirekt módon hozzájárul a roma emberek integrációjához is, hiszen jelentős forrásokat fordít a program pl. a szennyvízelvezetés és tisztítás, ivóvízminőség-javítás, illetve hulladékkezelési projektekre, amelyek szerves részét képezik az integrációt segítő intézkedéseknek.

Végrehajtás Operatív Program

Az Operatív program alapvető célja az ÚMFT megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre bocsátása (pl. megfelelő mennyiségű és minőségű humán és infrastrukturális kapacitás). E program keretében a roma szempontok 2 - a korábbiakban már ismertetett - területen jelennek meg dominánsan:

1. „Nem mondunk le senkiről" Zászlóshajó Program stratégiai koordinációja (a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben)

Az operatív program forrásaiból kerülnek finanszírozásra zászlóshajó program megvalósításával kapcsolatos feladatokat ellátó „LHH Programiroda" költségei. E programiroda alapvető feladata a leghátrányosabb helyzetű kistérségek tervezési folyamatának (kistérségi tervdokumentum) elkészítésének koordinálása,

Roma Programtámogatási Hálózat szakértőinek alkalmazása

Az ÚMFT keretében azonosított, elsődlegesen a roma civil szervezetek érdeklődésére számot tartó pályázati konstrukciók beazonosítását követően, ezekkel kapcsolatos projekt-generálási, a megvalósítási szakaszban pedig projekttámogatási feladatok ellátása, illetve a pályázók oldalán tapasztalt problémák, javaslatok összegzése és azok továbbítása az illetékes irányító hatóságok és közreműködő szervezetek részére.

Milyen garanciák biztosítják a megfelelő szakértelmet, kiválasztási prioritások, módszertan ??? - mind a Programiroda, mind a Hálózat tekintetében.

Javasoljuk a teljes létszám részvételét Roma Érzékenyítő képzésünkön. Számukra a tréning információs tartalma elengedhetetlen, amely társadalompolitikai és társadalomtörténeti összefüggésekbe helyezi a roma és a többségi népcsoportot, valamint szociológiai érvénnyel prezentálja a jogalkotás és a közigazgatás kirekesztő mechanizmusainak rendszerét. A tudás a kanonizált tudásanyagnak nem része, a Roma Parlament önálló tananyagfejlesztése.

Oktatási Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

Jogszabályalkotás-módosítás:

§         a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosítása,

§         az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet, 

§         az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosítása,

§         a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása valamint a

§         a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezik az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szabályozásáról. Alapjaiban a szakmai kritériumok, feltételek nem változtak a tapasztalatok alapján a szabályozás pontosítására került sor. A 2008/2009-es tanévre az intézmények már a megváltozott feltételek mellett igényelhettek támogatást a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet szerint. 

Képesség-kibontakozató és integrációs felkészítésben változatlanul a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pontja szerinti halmozottan hátrányos helyzetű (a továbbiakban: HHH) tanulók vehetnek részt. Továbbra is az IPR alkalmazásával egyéni fejlesztési tervek alapján folyik a gyermekek/tanulók iskolai sikerességének támogatása. A módosítás alapján a kétféle felkészítésbe max. 10 %-ig bevonható nem HHH tanuló is, ők a hátrányos helyzetűek közül kerülhetnek ki. A korábbi szabályozás mindössze azt rögzítette, hogy azt a gyermeket, tanulót lehet így felvenni az adott programba, aki nem HHH.

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint képesség-kibontakozató és integrációs felkészítés általános iskolában, középiskolában és szakiskolában indítható. Azonban a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1.§ (1) rendelkezik arról, hogy támogatás iránti igényt

• képesség-kibontakoztató felkészítés esetén általános iskolában és szakiskolában,
• integrációs felkészítés estén általános iskolában és középiskolában megszervezett felkészítés esetén lehet benyújtani.

A képesség-kibontakoztató felkészítés szabályozása

Képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése esetén a HHH tanulók osztályon belüli aránya meghaladhatja az 50%-ot.

A szabályozás új eleme az, hogy az egy évfolyamhoz tartozó osztályok közötti a HHH tanulók arányára vonatkozó 25%-nál nem nagyobb eltérésnek csak tagintézményen belül kell megfelelni. 

Emellett további szűkítést tartalmaz a források igénylését szabályozó 9/2008. OKM rendelet 1. § (7), miszerint a települési arány betartása a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezése esetén is érvényes. Vagyis a település iskolái esetében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai arányának és a település HHH arányának eltérése legfeljebb 25 % lehet. Ez a kitétel korábban csak az integrációs felkészítésre vonatkozott. 

Az integrációs felkészítés szabályozása

Az integrációs támogatást igénylő iskolában a HHH tanulók osztályon belüli aránya nem haladhatja meg az 50%-ot. A módosítás megengedi a támogatás igénylését abban az esetben is, ha legfeljebb kettő olyan osztály van, ahol a HHH tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az 50%-ot, de nem éri el a 70%-ot. A korábbi szabályozás alapján csak egy ilyen osztály működése mellett lehetett az integrációs felkészítést megszervezni.

Itt is megjelenik a szabályozásnak az az új eleme, hogy az egy évfolyamhoz tartozó osztályok közötti 25%-nál nem nagyobb eltérést a HHH arány tekintetében csak a tagintézményen belül kell vizsgálni.

A települési aránynak való megfelelés továbbra is az integrációs felkészítés legerősebb kritériuma. A település iskolái esetében a HHH tanulók iskolai arányának és a település HHH arányának eltérése legfeljebb 25 % lehet. A települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy egyházi fenntartó esetén egyoldalú nyilatkozattal működnek közre az önkormányzati feladatellátásban. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben élő tanulókra kell vonatkoztatni.

A „tehetséggondozó középiskolák" kötelezettségei az esélyteremtés érdekében

A rendelet módosításában megjelennek a „tehetséggondozó középiskolák" kötelezettségei is. Ennek alapján „tehetséggondozó középiskola" az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott „Tehetséggondozó oktatási program" (pedagógiai rendszer) alapján készíti el, továbbá azoknak a HHH tanulóknak, akik felvételt nyertek, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkoztatást biztosít. A tehetséggondozó középiskola kiválasztása az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt nyilvános pályázat útján történik. A tehetséggondozó középiskola tehetség-kibontakoztató foglalkozásokat hirdet az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamára járó HHH tanulók részére, amennyiben a költségvetési források vagy Európai Uniós támogatások a pénzügyi feltételeket ehhez biztosítják. A 2008/2009-es tanévben a HHH tanulóknak megszervezendő tehetség-kibontakoztató foglalkozások megtartásához szükséges forrásra az Útravaló ösztöndíjprogram keretében lehet pályázni. 

Az esélyegyenlőséget támogató források igénylési rendszere

2008-ban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 5. számú mellékletének 16. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások lebonyolításának rendjét a 9/2008. (III.29.) OKM rendelet szabályozza. A rendelet szerinti módon lehet igényelni, felhasználni majd kell elszámolni a HHH gyermekek, tanulók nevelése, oktatása esetén igénybe vehető képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program esetén lehívható forrásokról. 2008-ban újdonság, hogy a papír alapon benyújtott igénylés mellett egy direkt erre a célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül is be kell nyújtani az igénylést. Az elektronikus rendszer a Közoktatási Információs Rendszer fenntartói és intézményi adataira épül. A korszerű, elektronikusan megküldött adatokra támaszkodó igénylési rendszer kialakítása a 2007-es pályáztatás tapasztalatai miatt került előtérbe. A várhatóan tömegesen beérkező fenntartói igénylések (kb. 900-1000 db) nagy száma miatt, egy olyan pályáztatási rendszer felállítására volt szükség, amely minőségbiztosított, garantáltan helyes alapadatokkal dolgozik, kizárja az esetleges duplikációkat; s képes arra, hogy arányszámokat számítson ki.

A programban részt vevő, illetve belépő fenntartók és intézményeik a szakmai monitoring feladatokat ellátó Országos Oktatási Integrációs Hálózattal (a továbbiakban: OOIH) és a pénzügyi monitoring feladatokat ellátó Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelővel (a továbbiakban: OKM Támogatáskezelő) együttműködési megállapodást kötnek, melynek részeként a vállalt tevékenységek megvalósításával kapcsolatosan intézményi önértékelést és pénzügyi elszámolást kötelesek benyújtani. A programban a 2007/2008-as tanévben résztvevő fenntartók és intézmények csak akkor részesülhetnek a 2008/2009-es tanévre vonatkozóan támogatásban, ha teljesítik az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeket az intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás benyújtására, annak elfogadására vonatkozóan. Az igénylési dokumentáció részeként a fenntartóknak és intézményeiknek szándéknyilatkozatokat kellett kitölteniük, mely lehetővé teszi, hogy intézményre szabott vállalásokat tegyenek a 2008/2009-es tanévre vonatkozóan.

A támogatás összege

-  képesség-kibontakoztató felkészítés esetében legfeljebb 61500 Ft/fő,

-  integrációs felkészítés esetében legfeljebb 61 500 Ft/fő,

-  óvodai fejlesztő program esetében legfeljebb 68 500 Ft/fő

(A támogatás a 2008/2009. tanévre becsült tanulói, illetve gyermek létszám alapján igényelhető és a 2008. októberi statisztikai létszámadatok szerint használható fel.)

Az Útravaló ösztöndíjprogramról szóló Korm.rendelet  módosítása

A módosítás elsősorban a pályázók körének és a pályázati eljárás egyes elemeinek pontosabb megfogalmazását tartalmazza. A főbb módosítások a következők:

A módosítás a 6, illetve 8 évfolyamos középiskolában tanulók tekintetében lehetővé teszi, hogy az említett, speciális oktatás-szervezési gyakorlatot folytató közoktatási intézményekben tanuló fiatalok is részt vehessenek az Út az érettségihez alprogramban. Ezt az indokolja, hogy az itt tanulók - jóllehet adott esetben 7. és 8. évfolyamon tanulókról van szó - nem vehetnek részt az ösztöndíjprogramban az Út a középiskolába alprogramba bekapcsolódva, hiszen már eleve középiskolában tanulnak.

A módosítás rendelkezik arról, hogy a közoktatási intézmény tagintézménye önállóan, de a székhelyen működő közoktatási intézményen keresztül nyújthat be pályázatot. A rendelet az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében a közoktatási intézmények részére a pályázatok elektronikus módon való benyújtását is lehetővé teszi. Ez elősegíti a gyorsabb adatfeldolgozást, a pályázatok értékelésének egyszerűsítését, hiszen a pályázatkezelő a legfontosabb információkat minden esetben digitalizálja, jelen esetben az online alapú felületen keresztüli pályáztatás ezt a feladatot kiváltja. Az elektronikus igénylés mellett szükség van egyes okiratoknak a pályáztató szerv felé való papír alapon történő megküldésére is.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása (a továbbiakban: Esélyegy. tv.)

A törvénymódosítás a Kormány Új Iskola, Új Tudás Programjának megvalósításán kívül az egyenlő bánásmód követelménye teljesítéséhez szükséges törvényi háttér megteremtését, a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítését célozta elsősorban.

Az Esélyegy.tv. választ kíván adni néhány az utóbbi időben tapasztalható negatív folyamatra, mint amilyen pl. az iskolai erőszak növekedése, az intézményátszervezések egyes gyakorlati problémái vagy pl. az alapfokú művészetoktatás minősítési eljárásának tapasztalatai.

A módosítás főbb elemei a következők:

• Óvodáztatási támogatás bevezetése a HHH gyermekek esetében
• Egységes óvoda-bölcsőde, új többcélú intézménytípus létrehozásának lehetősége törvénybe iktatása
• Főigazgató - igazgató kinevezésének lehetősége a többcélú, illetve nagyobb közoktatási intézményekben
• Felvételi körzetek meghatározásának újraszabályozása
• Az Oktatási Hivatal számára többletfeladatok és hatósági jogosítványok biztosítása az egyenlő bánásmód érvényesülésének elősegítése érdekében
• Az intézményátszervezésekhez kapcsolódó pontosító rendelkezések
• Számos apróbb, de fontos pontosító, jogalkalmazást segítő módosítás

Óvodáztatási támogatás

A Kt. 13. §-a egy új (7) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében: „A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába." Ezzel egyidejűleg módosult a Gyvt. is, tekintettel arra, hogy szociális jellegű támogatásról van szó, amely a gyermekvédelem ágazatába tartozik. A Gyvt. módosítás határozza meg az óvodáztatási támogatás igénybevételének feltételeit és részletszabályait. Ezen szabályok értelmében az óvodáztatási támogatásra a HHH gyermek szülője a következő együttes feltételek fennállása esetében jogosult:

1.      A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (öt éves kor előtt, három vagy négy éves korában).

2.      A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról is.

3.      Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

4.      A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

Az utolsó két feltétel a Kt. HHH tanulóra vonatkozó definíciójával azonos.

Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20 000 Ft, a további alkalmakkor pedig 10 000 Ft. Első alkalommal a szülő nem a gyermek beíratásakor kapja meg a támogatást, csak 2009 júniusában, tekintettel arra, hogy a második feltétel is teljesüljön, tehát a gyermek valóban rendszeresen járjon is az óvodába. Ez alól egy kivétel van, ha a helyi önkormányzat rendeletében úgy döntött, akkor természetben is adható a támogatás és ebben az esetben a beíratást követő 7 munkanapon belül meg kell kapnia a szülőnek a támogatást. A támogatás évente kétszer kapható: júniusban és decemberben. Az óvodáztatási támogatás 2009. január  1-jén lép életbe, de akik már ezt megelőzően is beíratták a három-, illetve négyéves gyermeküket, azoknak is jár 10 000 Ft 2009 júniusában.

Az általános iskolai felvételi körzetek szabályainak módosítása

Az új szabályoknak megfelelő felvételi körzeteket 2008. december 31-ig kell a fenntartóknak kialakítani, természetesen csak akkor, amennyiben a jelenlegi körzetek ezen szabályoknak nem felelnek meg. A módosítás lényege, hogy a törvény nem "szomszédos" felvételi körzetről rendelkezik, hanem a HHH tanulók és az e körbe nem tartozó tanulók egymáshoz viszonyított arányát településre vetíti ki, és ehhez viszonyítva írja elő a körzeti arányok megtartását.

A módosítás a korábbiaknál még értehetőbben, pontosabban, a jogalkalmazók munkáját megkönnyítve, szabatosan fogalmazza meg, hogy milyen létszámot mivel kell elosztani.

Az új körzethatárok meghatározásához első lépésben ki kell számítani a HHH gyermekek, tanulók települési arányát. A HHH gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell megállapítani, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes HHH gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. Ezt követően lehet meghatározni az egyes általános iskolák felvételi körzeteinek arányát. Ez utóbbi úgy történik, hogy az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes HHH tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával. Ez a szám, tehát a HHH tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya, legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a HHH gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya.

A fenti arányok betartása az iskolai szegregáció felszámolása és megelőzése érdekében elengedhetetlen. Természetesen előfordulhatnak olyan településrészek, amelyekben a lakossági összetétel miatt nincs lehetőség a törvényben meghatározott, kívánatosnak tartott arányok kialakítására. A szabad iskolaválasztás jogára is tekintettel, az ilyen intézmények is tovább működhetnek (tehát amelyekben a HHH tanulók aránya több mint 15 százalékponttal magasabb, mint a települési arány), azonban - bizonyos feltételek fennállása esetén - nem jelölhetők ki kötelező felvételi feladatot ellátó iskolának. Egyes esetekben pedig nem indítható az ilyen intézményekben az első évfolyamon újabb osztály.

Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a HHH gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg (tehát több mint tizenöt százalékponttal haladja meg a körzeti arány a települési arányt!), feltéve, hogy a HHH tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét a 2008. január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent (Kt. 132. § (10) bekezdés).

 A Kt. 132. §-ának (14) bekezdése alapján nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály abban az iskolában, amely - az előbbiekben kifejtettek szerint - nem láthat el kötelező felvételi feladatot (tehát a körzetének kialakításánál a HHH gyermekek körzeti aránya több, mint tizenöt százalékponttal meghaladja a települési arányt, továbbá a HHH tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez), amennyiben az újonnan felvett HHH tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes HHH tanulónak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: HHH tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a HHH tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Ezt a rendelkezést első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult HHH tanulók iskolai aránya alapján. Már a 2009/2010. tanítási évben sem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévben elérte az ötven százalékot (Kt. 132. §(15) bekezdés).

Az Oktatási Hivatal azonban - a fenntartó kérésére - az érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére aránytalan teherrel járna.

Az előnyben részesítés megváltozott szabályai

A módosítás értelmében (Kt. 66. § (5) bekezdés, ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, 

-         először a HHH tanulók kérelmét kell teljesíteni.

-         a további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni.

-         A HHH tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található.

-         A HHH tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található.

-         Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.

-         A HHH tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt a fentiekben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át.

A felvételi körzetek arányaira vonatkozó rendelkezéseket a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.

Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OJH) jogosítványai

Részletezésre kerültek az OH által kiszabható maximum 1 millió Ft-os felügyeleti bírság megállapításának alapelvei. Az OH-nak a felügyeleti bírság összege megállapításánál figyelembe kell vennie:

-         a jogsértés súlyosságát,

-         a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,

-         a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,

-         a jogsértéssel okozott kárt,

-         az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,

-         a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,

-         a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,

-         a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását.

Lényeges változás, hogy az OH a jövőben komoly jogosítványokat kapott az egyenlő bánásmódot sértő iskolai intézkedések orvoslása terén. Tehát már nem csupán a törvénysértés tényét állapíthatja meg, vagy eljárást kezdeményezhet más hatóságnál, esetleg felügyeleti bírságot szabhat ki, hanem maga is hozhat intézkedéseket, hogy a jogsértést orvosolja.

Ilyen intézkedési lehetősége az OH-nak, hogy határozatot hozhat az óvodai felvételről, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttéről, amennyiben hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Természetesen mindezt csak az érintett szülő kérelmére teheti meg, és csak akkor, ha a felvételi, átvételi kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. Ezeket a rendelkezéseket      - ha a százötven nap még nem telt el - a 2008/2009. tanítási évre történő felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell. Az előbbiekkel összefüggésben az OH mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.

Az OH másik fontos, új jogosítványa, hogy ha hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg, kijelölheti azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. Ha az OH olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A támogatást a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat terhére kell elszámolni.

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

1. A Kormányhatározat I./4. pontjához:

„Százhetven közoktatási-esélyegyenlőségi intézkedési terv végrehajtásának támogatása keretében mintegy 500 közoktatási intézményt érintő esélyteremtő (így kiemelten deszegregációs, óvodáztatási, integrációs-módszertani, fogyatékosság-felülvizsgálati, továbbtanulást segítő) programokat kell indítani."

2008.12.31.

A feladat a TÁMOP 3.3.2 program által valósul meg.

Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása (TÁMOP 3.3.2.)

A program alapvető célja, hogy támogatást biztosítson a közoktatási célú pályázatokhoz kötelezően elkészítendő közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervekben megfogalmazott célok megvalósításához. Így lehetőség nyílik az iskolai szegregáció csökkentésére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintően az iskolai körzetek, iskolák közötti kirívó aránykülönbségek csökkentésére, valamint - több intézményt/tagintézményt működtető fenntartók esetében - a szélsőségesen szegregált iskolák/tagiskolák/telephelyek átalakítására, esetleges funkcióváltását célzó fejlesztések megvalósítására, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatására, komplex felülvizsgálati, visszahelyezési programok indítására a magas sajátos nevelési igényű gyermek-, tanulóaránnyal rendelkező településeken. Lehetőséget biztosít ez a forrás továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetésére, valamint az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben és a minőségi szakképzést biztosító szakiskolákban történő továbbtanulási utak megerősítésére. Várhatóan 130-170 pályázó nyerhet el támogatást.

A program pénzügyi forrása a 2008-as évre vonatkozóan: 5.066.600.000 Ft

Pályázati kiírás megjelent 2008. április 30-án, a pályázat 2008. május 20-tól nyújtható be a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2008. szeptember 30-ig.

Megvalósul.

2. A Kormányhatározat I./5. pontjához:

„A magas minőségű integráló iskolai modell kialakítása és a modern pedagógiai módszereket alkalmazó iskolák szakmai együttműködésének megteremtése érdekében legalább 35 integrációs gyakorlatot folytató iskola módszertani, hospitációs szolgáltató központtá fejlesztésének támogatására programot kell indítani."

2008.12.31.

A feladat a TÁMOP 3.3.3 program által valósul meg.

Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása (TÁMOP 3.3.3.)

A program célja, hogy létrejöjjenek az ország valamennyi régiójában olyan modellintézmények, amelyek mintául szolgálnak valamennyi, az integrációs programot bevezető és alkalmazó közoktatási intézménynek. A program keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében modell-értékű gyakorlatot folytató bázisiskolák horizontális együttműködéséből kialakuló kooperatív hálózat létesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elterjesztése, az inkluzív oktatási környezet, valamint a minőségi oktatást biztosító intézményi eszközrendszer kialakítása érdekében. Várhatóan 35-45 pályázó nyerhet el támogatást.

A program pénzügyi forrása 2007-2013 között: 1.319.000.000 Ft

Mikor?

3. A Kormányhatározat I./6., 7., 8. pontjához:

 „Évente 1300 roma és halmozottan hátrányos helyzetű középiskolás diák idegennyelv-tudásának fejlesztése és nyelvvizsgaszerzésük támogatására programot kell indítani."

„Évente 1300 roma és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló normál, vagy emelt szintű érettségire való felkészítését célzó tanfolyamot kell működtetni."

„A felsőoktatásban tanuló roma fiatalok tanulmányi sikerességének fenntartására, erősítésére, valamint választott szakterületük magas szintű elsajátításának támogatására négy ún. „Láthatatlan kollégiumot" kell működtetni."

2008.12.31.

A feladatok a TÁMOP 3.3.4 program által valósulnak meg.

A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, a „Láthatatlan kollégiumi" programok támogatása felsőoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára (TÁMOP 3.3.4.).

Mikor?

A program célja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok között a felsőfokú oktatásban résztvevők arányának javítása, és a felsőfokú képzésben részt vevő roma fiatalok támogatása a korszerű roma identitás megteremtésének céljából. A program három, egymást szervesen kiegészítő komponensből tevődik össze:

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyelvi kompetenciájának fejlesztése

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkészítése az érettségin/felvételin való eredményes szereplés érdekében

- a felsőoktatásban résztvevő roma tanulók tanulmányi sikerességének fenntartása, a korszerű roma identitás kialakításához többletszolgáltatások nyújtása

A program keretében 2008-ban várhatóan 1500 fő HHH tanuló vesz részt az érettségi/felvételi felkészítő foglalkozásokon, a tárca tervei szerint 1500 fő HHH tanuló vesz részt nyelvvizsgára felkészítő, nyelvi kompetenciafejlesztő foglalkozásokon, s első körben 2008 és 2010 között 120-200 fő főiskolai/egyetemi képzésben résztvevő roma hallgató 4 láthatatlan kollégium tagjaként veszi majd igénybe a program kínálta szolgáltatásokat.

A program pénzügyi forrása a 2008-as évre vonatkozóan: 768.676.876 Ft

4. A Kormányhatározat I./9. és V./2. pontjához:

„A roma és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók tanulmányi sikerességének támogatása céljából legalább 50 tanoda működését kell támogatni."

„A roma civil szervezetek által létrehozott jogvédő szervezetek (kiemelt figyelemmel a roma nőket képviselő szervezetekre) és cigány kisebbségi önkormányzatok bevonásával ki kell alakítani, illetőleg a meglévő kezdeményezések támogatásával tovább kell fejleszteni egy a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző esetek feltárására alkalmas antidiszkriminációs jelzőrendszert annak érdekében, hogy azok minél nagyobb számban az Egyenlő Bánásmód Hatóság tudomására jussanak. Az oktatás területén hét regionális központot kell működtetni a diszkriminációs jelenségek feltárása és kezelése céljából. A roma civil szervezetek és cigány kisebbségi önkormányzatok számára meg kell teremteni a fenti célú működéshez szükséges támogatást."

A feladatok a TÁMOP 3.3.5 program által valósulnak meg.

Tanoda programok támogatása, antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése (TÁMOP 3.3.5.)

A program célja a tanoda program esetében az iskolai lemorzsolódás csökkentése, elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló és a leginkább hátrányos helyzetű migráns tanulók továbbtanulási útjainak megerősítése, a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló és a leginkább hátrányos helyzetű (elsősorban menekült, menedékes, menedékkérő, befogadott és oltalmazott) migráns gyermekek általános iskolai és középiskolai tanulmányi sikerességéhez a civil szervezetek által kezdeményezett és működtetett tanodák nagymértékben hozzájárulhatnak.

Az antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítésével a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók oktatási esélyegyenlőségét döntően befolyásoló oktatási szegregáció és diszkrimináció eseteinek feltárását és felszámolását segíti elő a tárca a megfelelő beavatkozások és fejlesztési eszközök alkalmazásával. Szándékaik szerint a program keretében létrejön az a jelzőrendszer, amely lehetőséget biztosít az oktatási diszkrimináció eseteinek, illetve az oktatási esélyegyenlőtlenséget okozó egyéb feltételeknek a feltérképezésére, a döntéshozók és programgazdák számára az információk becsatornázására, és szükség szerint a kritikus helyzetekben az érintett halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érdekeinek jogi úton, vagy egyéb módon történő érvényesítésére.

A rendelkezésre álló pénzügyi forrás a 2008-ban meghirdetésre kerülő pályázatnál: 1.650.000.000Ft. A pályázaton várhatóan 50-75 pályázó nyerhet el támogatást.

5. A Kormányhatározat I./10. pontjához:

„A középiskolai lemorzsolódás kezelése érdekében a „Második esély" gimnáziumok program megvalósítása során legalább 8 projektet kell végrehajtani, amelyben kiemelt figyelmet kell fordítani a kisgyermekes anyák szempontjaira."

A feladat a TÁMOP 3.2.1 B komponens által valósul meg.

Új tanulási formák és rendszerek (TÁMOP 3. 2. 1. B)

Célja a lemorzsolódott hátrányos helyzetű fiatalok érettségit nyújtó iskolarendszerű képzésbe történő visszaintegrálása, későbbi munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A konstrukció támogatja a jól működő Második Esély Gimnáziumok létrehozását, a hátrányos helyzetű, lemorzsolódott fiatalok érettségihez jutását, az intézményeknek a digitális oktatás módszereinek használatát lehetővé tevő hálózatának továbbfejlesztését.

A program célja az iskolai tanulmányokat támogató, szociális hátránykompenzáló eszközök és szolgáltatások igénybevétele, iskolai megtartó háló létrehozása, sport és kulturális tevékenységeken való részvétel biztosítása a hallgatók számára.

A rendelkezésre álló pénzügyi forrás a várhatóan 2009-ben meghirdetésre kerülő pályázatnál: 330.000.000 Ft. A pályázaton várhatóan 24 pályázó nyerhet támogatást.

6. A Kormányhatározat I./11. pontjához:

„A közoktatási intézményrendszer keretén belül a romákat és halmozottan hátrányos helyzetűeket sújtó térségi, települési hátrányokat csökkentő támogatási és finanszírozási rendszert kell kialakítani."

A HHH gyermekek és fiatalok esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő feltételek biztosításán túlmenően olyan támogató intézkedések, szolgáltatások biztosítása, amelyek révén csökkennek hátrányaik és iskolai sikerességük növekszik. Ezt az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika következetes alkalmazásával lehet megvalósítani.

Ennek érdekében kell minden településnek a települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megterveznie a szükséges lépéseket. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként, vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként is el lehet készíteni. 

A közoktatási törvény módosítása nyomán a 105. § rendelkezik arról, hogy a hazai és a nemzetközi forrásokra meghirdetett közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat illetve az önkormányzati társulás rendelkezzen közoktatási esélyegyenlőségi tervvel. Az esélyegyenlőségi tervet az oktatási miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével kell elkészíteni. A pályázatok elbírálásánál, a források allokálása során - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a HHH gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Az előnyben részesítést alkalmazni kell a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményfenntartók tekintetében is.

7. A Kormányhatározat I./12. pontjához:

„Meg kell teremteni a roma és hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét előmozdító ösztöndíj- és tehetséggondozó programok összhangját."

Útravaló Ösztöndíjprogram

A Magyar Kormány biztosítani kívánja a lehetőséget a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integrációra, ezért a Kormány 1016/2005. (II. 25.) határozata rendelkezett az Útravaló Ösztöndíjprogram elindításáról. A program átfogó célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma, érettségi és diploma szerzési esélyeinek javítása, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. A középfokú oktatási intézményekbe történő zökkenőmentes, sikeres továbbtanulás nagy áldozatokat, elsősorban anyagi természetű kiadásokat követel meg az érintett családoktól. A rossz szociális kondíciókkal bíró, szegénységben élő roma és nem-roma családokra óriási terheket ró gyermekeik iskolázatása, a továbbtanulás finanszírozása.

Az Ösztöndíjprogram keretében működő 3 esélyegyenlőségi alprogramban való részvételre a hátrányos helyzetű diákok és mentoraik közösen pályázhattak, s mindketten ösztöndíjban részesültek. Az Ösztöndíjprogram keretében három esélyegyenlőségi és egy tehetséggondozó alprogram működik:

• Út a középiskolába
• Út az érettségihez
• Út a szakmához
• Út a tudományhoz

Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében az a tanuló pályázhat, aki halmozottan hátrányos helyzetű, vagy családba fogadott, vagy átmeneti nevelésbe, vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy utógondozásban, vagy utógondozói ellátásban részesül, vagy hátrányos helyzetű. Mentornak jelentkezhet, aki pedagógus végzettséggel rendelkezik, vagy pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény olyan hallgatója, aki tanári vagy tanítói képzésben az utolsó két félév valamelyikének teljesítését a pályázat meghirdetését követő félévben kezdi meg, működő tanoda tanára, szakoktató. A mentor feladata a tanuló segítése a tanulásban és a pályaválasztásban.

Az Út a középiskolába valamint az Út az érettségihez alprogramokban jelenleg 16.655 tanuló vesz részt, az Út a szakmához alprogramban pedig 3.576 tanuló kap ösztöndíjat és folyamatos segítséget tanulmányai eredményes folytatásához.

A rendelkezésre álló pénzügyi forrás a 2008-as költségvetési tv. alapján: 2 mrd Ft, amit kiegészít az MPA képzési alaprészének terhére kifizetésre kerülő további 220 millió Ft.

Katapult Mentorprogram

A program célja az érintettek felsőfokú tanintézménybe való bekerülési esélyeinek növelése, a követelmények sikeres teljesítése és a későbbiekben a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségének bővítése. A program több elemet tartalmaz:

• a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanintézményekbe a felvételi eljárás során kedvezményekkel való bejutásának biztosítása
• az érintettek számára a Mentorprogram segítségével a felsőoktatási intézménybe történő beilleszkedés megkönnyítése, a lemorzsolódás lehetőségének csökkentése

A Mentorprogramot a tárca megbízásából a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány működteti.

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatása alapján a 2007/2008-as tanévre vonatkozóan a 2007-es felvételi eljárás során mintegy 3861 olyan fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, aki a törvényi szabályozás alapján hátrányos helyzetűként adta be a jelentkezési lapját, míg 1101 jelentkezett halmozottan hátrányos helyzetűként. 2007-ben a jelenlegi szabályozás alapján előnyben részesítés címén a plusz 8 felvételi pontra jogosultak nagy része (64%-a), 706 fő nyert felvételt valamelyik megjelölt intézménybe, ebből 122-en költségtérítéses képzésre.

A Katapult Mentorprogram működtetésére rendelkezésre álló pénzügyi forrás 2008. első félévében 51.000.000 Ft volt.

A költségtérítéses képzésben résztvevő cigány fiatalok támogatása

Az első diploma, vagy a másoddiploma megszerzésére irányuló költségtérítéses képzésben legalább IV. évfolyamos, illetve az első tudományos fokozat (Phd) megszerzésére irányuló költségtérítéses képzésben résztvevő II. évfolyamos, hátrányos helyzetű roma hallgatók voltak jogosultak az ösztöndíjra. A pályázók részleges-, vagy teljes képzési költségtérítési támogatásban részesülhettek. A támogatás felső határa a képzési költségtérítés összege. A másoddiplomát, valamint az első tudományos fokozatot szerző pályázók a költségtérítésük 50%-át, legfeljebb 25.000 forint összegű támogatást nyerhettek el. A pályázat keretében a 2007/2008-as tanév II. félévében 39 hátrányos helyzetű roma fiatal nyert el támogatást.

A pályázat lebonyolítására rendelkezésre álló pénzügyi forrás a 2008-ban: 4.000.000 Ft.

8. A Kormányhatározat I./13. pontjához:

„Meg kell teremteni, illetőleg fejleszteni kell a közoktatási intézményekben folyó romani és beás nyelvoktatás szakmai feltételeit. Támogatni kell a romani és beás nyelvek oktatásához szükséges tananyag fejlesztését és az ahhoz kapcsolódó kutatásokat, felméréseket. Koordinálni és támogatni kell a romani és beás nyelvtanári és tolmácsképzéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, meg kell vizsgálni, hogy ezen képzések akkreditációja milyen eszközökkel ösztönözhető."

A kisebbségi közoktatás tartalmi fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően szükségessé vált a kisebbségi nevelés-oktatás részletes követelményeit tartalmazó 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet módosítása. A tervezett módosítások államigazgatási egyeztetése július 7-én zárult le. A módosítás szerint lehetővé válna, hogy a kisebbségi oktatást nem csak az első évfolyamtól kezdődően, felmenő rendszerben lehessen bevezetni, hanem a tanulói igények figyelembe vételével akár későbbi időpontban is azzal a megkötéssel, hogy a kisebbségi tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet. Az egyes képzési szakaszok végére biztosítani kell a meghatározott követelmények teljesítését, és be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által meghatározott előírásokat.

A roma kisebbségi nevelésben, oktatásban felhasználható kutatások támogatása címmel 2007-ben pályázatot hirdetett a minisztérium. A nyertes programok megvalósítása 2008. első félévében zárult le: 6 intézmény 3.900.000 Ft összegben kapott támogatást. A roma kisebbségi nevelésben-oktatásban résztvevő pedagógusok szakmai továbbképzésének támogatására hirdetett 2007. évi pályázaton 4 intézmény 4.300.000 Ft összegű támogatást kapott. A továbbképző programok megvalósítása ez esetben is folytatódhatott a 2008-as év első felében.

Az oktatási tárca ez év júniusában hirdette meg a roma kisebbségi oktatásban résztvevő pedagógusok roma népismereti, illetve romológiai tárgyú akkreditált továbbképzéseken való részvételét pályázati formában. Szándékaik szerint - az előző évek tapasztalatai alapján - ezen továbbképzések alkalmával szakmai -módszertani, jól bevált pedagógiai gyakorlatok megismerésére és annak alkalmazásának elsajátítására nyílik lehetősége a programban résztvevő pedagógusoknak.

Ugyancsak júniusban került meghirdetésre a roma kutatási pályázat, amelynek keretében a roma kisebbségi óvodai nevelés és iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának elősegítése érdekében 2008-ban is a romani és beás nyelvek, valamint a roma népismeret iskolai oktatásához segédanyagok készítését támogatja a minisztérium. A roma kisebbségi pályázatok meghirdetése során az oktatási tárca kötelezően egyeztet az Országos Cigány Önkormányzattal. A RIT-tel kell egyeztetnie. A kisebbségi pályázatok esetében az előírt feltételek (pld.: kutatási pályázat esetén aktív kutatócsoport, szakmai műhely működtetése) megléte esetén a pályázói körben is megjelenhetnek a roma szervezetek. A pályázat célja az óvodai anyanyelvi és kulturális nevelés illetve az iskolai nyelvoktatás hatékonyságának javítása, a roma kultúrához való aktív kötődés elősegítése. A jelen pályázaton felhasználható pénzügyi keret mindösszesen 4.000.000 Ft. A pályázat beadási határideje: 2008. július 30. A döntés várhatóan 2008. szeptember 30-ig születik meg.

9. A Kormányhatározat II./5. pontjához:

„Foglalkoztatással egybekötött (érettségit, illetve OKJ-s szakképzettséget nyújtó) képzési programot kell indítani legalább háromszáznyolcvan roma munkavállaló közoktatási és közművelődési intézményekben történő foglalkoztatására. Az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén, valamint a rendvédelmi szerveknél meg kell teremteni a program indításának feltételeit."

A feladat a TÁMOP 3.2.1 A és C Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás program által valósul meg (a későbbiekben TÁMP 3.3.6 A és TÁMOP 3.3.6 B komponensek -  Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás)

Új tanulási formák és rendszerek (TÁMOP 3.2.1 Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás )

A Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás (a továbbiakban: KÁF) program célja az, hogy a hátrányos helyzetű, a formális iskolarendszerből lemorzsolódott roma fiatalok, felnőttek számára biztosítson alternatív tanulási útvonalakat a képzés foglalkoztatási elemmel való összekapcsolása révén. A képzési-foglalkoztatási modell működtetése által a roma fiatalok, felnőttek valós munkaerő-piaci pozíciókhoz jutnak. Pedagógiai és közművelődési asszisztensként történő foglalkoztatásuk révén csökken a lemorzsolódás, a hiányzás, javul a másság elfogadása, mind a tanulók, mind a pedagógusok tekintetében, összességében javul a diákok, a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók teljesítménye, iskolai sikeressége.

A tapasztalatok alátámasztják, hogy a közoktatási intézményekben jelentkező feszültségek, az iskolai agresszió, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak ellensúlyozása érdekében célszerű roma pedagógiai asszisztenseket alkalmazni a közoktatási intézményekben. A program erősíti a társadalmi kohéziót. A szociálisan hátrányos helyzetű rétegeknek nyújtott képzések önmagukban nem hatékonyak, s mivel az iskolarendszerű oktatás jelenleg nem nyújt megoldást a probléma kezelésére, szükség van az új tanulási formaként megjelenő képzési-foglalkoztatási modell szélesebb körű alkalmazására, kiterjesztésére.

A központi fejlesztések a kiemelt programban valósulnak meg, ehhez szorosan kapcsolódik a közvetett támogatási konstrukció, mely a kiemelt projektben nevesített célcsoport pályáztatását és a roma közoktatási, közművelődési asszisztensek, valamint az őket támogató mentorok foglalkoztatását biztosítja, hiszen a program sikerének záloga az, hogy a befogadó munkahely és a roma munkavállaló között valódi jogviszony/munkaviszony valósuljon meg. A célcsoport tervezett foglalkoztatása közoktatási és közművelődési intézményekben valósul meg, ahol egyben a szakmai képzéshez szükséges gyakorlatot is megszerzik.

A rendelkezésre álló pénzügyi forrás a 2007-2013-as tervezési időszakban 9 mrd Ft. A program 2008-ban indul, pályázatot benyújtani 2009-től lehet folyamatosan.

Hazai, nemzetközi rendezvények:

• 2008. április 8-án, a Roma Kultúra Napja elnevezéssel a tárca a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közösen rendezvényt szervezett a Duna Palotában. A rendezvényre meghívást kaptak a hazai kisebbségek országos önkormányzatainak képviselői, a közigazgatásban roma területen dolgozó szakemberek, a roma közélet illusztris személyiségei. A tárca 900.880 Ft-tal támogatta a rendezvény létrejöttét.

• A minisztérium szervezésében az Erzsébetvárosi Közösségi házban a roma közösségi házak vezető egy Információs Nap keretében ismerkedhettek meg a TÁMOP, TIOP programokban a roma kulturális területet érintő pályázati lehetőségekkel. A rendezvény költsége 269.880 Ft volt.

• A Gödör Klubban az "Athe Sam"- Itt vagyunk Roma Összművészeti Fesztivál keretén belül a „Máskép(p) című tárlat létrejöttét támogatta a tárca. A kiállításon a roma képzőművészet új irányzataiból kaptak ízelítőt a látogatók 5 kortárs alkotóművész művein keresztül.

Statisztikák, kiadványok, tanulmányok:

2008-ban a HEFOP 2.1 A központi program keretében a következő kiadványok jelentek meg:

Módszertani, elméleti és stratégiai alapművek

A kiadványok közül fontos kiemelni Kézdi Gábor és Surányi Éva Az együttnevelés eredményei - A hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programjának (OOIH - HEFOP 2.1.1.) hatásvizsgálatáról c. tanulmányát. A hátrányos helyzetű gyermekek integrációs programjának hatásvizsgálatára irányuló kutatás eredményei alapján az integráció nem rontja a nem hátrányos helyzetű tanulók eredményeit. A hatásvizsgálat első adatfelvételére 2005 tavaszán került sor és 2007 évben zárult le. Az adatfelvétel célja a 2004/2005. tanévben 2. illetve 6. osztályosok követése volt, a 4. illetve 8. osztály végéig. A vizsgálat egyebek mellett az integráló bázisiskolák és a tanulói összetételükben (az egyes tanulási nehézségektől és magatartási problémáktól a szociális körülményekig) hasonló képet mutató iskolák tanulói teljesítményeinek összevetését célozza. A kutatásban összesen 60 iskola 4000 tanulója vett részt.

Gyakorlati kézikönyvek,

módszertani leírások

Az OKM intézkedések szakszerűen és megfelelő gyorsasággal szolgálják a jogszabályalkotáson keresztül a romák társadalmi integrációját.

Önkormányzati Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása:

1. A Kormányhatározat VI./1. pontjához:

Nyolc program megvalósításával legalább kétezer hátrányos helyzetű gyermek és fiatal rendszeres sportolási lehetőségét kell támogatni, kiemelt figyelemmel a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, illetőleg gyermekotthonokban élő gyermekekre.

Az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága az általa támogatott programokkal sok ezer hátrányos helyzetű, köztük roma fiatal számára teremt lehetőséget rendszeres sportolásra, illetve a tehetséges fiatalok sport általi kiemelkedésére:

• A magyar cigány labdarúgó válogatott nemzetközi mérkőzéseit és felkészülését, illetve a válogatott utánpótlását biztosító korosztályos események szervezését, és az azokra való felkészülést 2008. év folyamán 2 millió Ft összeggel támogatjuk. Együttműködő partnerünk a Farkas János Alapítvány.

• A Gyermekotthonok Európa Kupája keretén belül 5 magyarországi regionális rendezvényre kerül sor, valamint külföldi vendégcsapatokkal kibővített döntőre.

A programmal a nevelőotthonokban élő és fogyatékos gyermekek rendszeres sportolási lehetőségeinek megteremtését segítjük.

A támogatási összeg 2008-ban 3 millió Ft.

A program szervezője, együttműködő partnerünk az Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány.

• A Holdsugár Program célja a veszélyeztetett korú és életkörülmények között élő (12-25 év közötti) fiatalok idejének, energiáinak és figyelmének lekötése szervezett éjszakai sporttevékenységgel. A program keretében éjszakai (többnyire péntek, szombat éjszakai) sportolási lehetőséget, illetve klubok közötti versenyeket szerveznek.

A program az életmód-formálást, a testmozgást, a sport megszerettetését szolgálja azáltal, hogy a sportot, a közös testmozgást eszközként használja a veszélyeztetett fiatalokkal való kapcsolatteremtésben.

A program részei a Holdsugár nyári táborok, ahol túrakenuzással, kerékpározással, kirándulással és asztaliteniszezéssel töltik az időt a hátrányos körülmények között élő fiatalok.

A programot a tárca 2008-ban 18 millió Ft támogatásban részesíti. A program szervezője és együttműködő partnere a Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete.

• Tárt Kapus Létesítmények Program a népesség egészségi állapotának javítása érdekében, a rendszeres fizikai aktivitás, azaz a prevenciós és rekreációs célú sportolás széleskörű lehetőségének biztosítását szolgálja (délutánonként, vagy hétvégénként) sportlétesítmények délutáni, illetve hétvégi nyitva tartása (a programokat vezető szakember biztosításával) révén. A program megvalósításában együttműködő partnerek a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok sportvezetése, sportigazgatóságok, sportiskolák, sport Kht-k. A programot pályázati formában működteti a tárca (pályázók köre: önkormányzatok, és szervezeteik, sportszövetségek, sportegyesületek, alapítványok, sportvállalkozások), 2008-ban 150 millió Ft keretösszeggel (mely tartalmazza a pályázatkezeléssel megbízott közreműködő szerv költségeit is).

A pályázat bírálati szempontjaiban a hátrányos helyzetű csoportoknak szervezett programok előnyt élveztek.

A pályázat beadási határideje 2008. május 31. volt. A miniszteri döntés a nyertesekről a közeljövőben születik meg.

• „Mosolyt az arcokra, melegséget szívekbe!" elnevezéssel a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége (MTTOSZ) által szervezett karácsonyi, jótékonysági gyermekrendezvényt támogat a tárca a nehézsorsú, hátrányos helyzetű általános iskolás gyermekeknek a VASAS SC Sportcsarnokában. A gyermekrendezvény korábban a Mozdulj, Magyarország! programunkon keresztül kapott támogatást (2007-ben a támogatás összege 2 millió forint volt). Az MTTOSZ 2008. évi pályázatának elbírálására a közeljövőben kerül sor.

2. A Kormányhatározat VI./2. pontjához:

Korosztályos programok indításával, így különösen a Nemzeti Utánpótlási Intézet Bajnok és csillag Programja keretében minimum ötven tehetséges gyermek és fiatal élsportban való részvételét kell elősegíteni.

Az Önkormányzati Minisztérium által támogatott Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet által működtetett tehetséggondozó Héraklész Bajnokprogram és Héraklész Csillagprogram program célja, hogy azon sportágakban, melyek az olimpiai eredményesség szempontjából különös jelentőséggel bírnak, kiemelten foglalkozzon a 14-23 év közötti fiatalok utánpótlás-nevelésével. A programba kizárólag a hazai és nemzetközi versenyeken (pl. Európa-, világbajnokságokon) nyújtott teljesítmény alapján lehet bekerülni az országos sportági szakszövetségek javaslatára, illetve jóváhagyásával.

A programban szereplő fiatalokról etnikai hovatartozás szerinti nyilvántartást nem vezetnek a program működtetői, ami viszont nem jelenti azt, hogy a program szervezői nem fordítanak különös figyelmet a roma származású tehetségek felkarolására, hiszen egyrészt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal sportolók fejlesztése nemzeti érdek, másrészt a sport természeténél fogva az egyik legalkalmasabb eszköz az esélyegyenlőség megvalósítására, mivel bármiféle hovatartozásra tekintet nélkül, kizárólag az egyén által nyújtott teljesítmény alapján ad lehetőséget a megítélésre.

3. A Kormányhatározat VI./3. pontjához:

Támogatni kell a romák életét hitelesen bemutató, illetőleg antidiszkriminációs műsorokat, kampányokat, továbbá a roma műsorkészítők, újságírók képzését és foglalkoztatását.

Az Önkormányzati Minisztérium által támogatott Roma Produkciós Iroda Alapítvány részére a tárca 1 millió Ft egyedi támogatást biztosított a társadalmi szervezetek és segítők támogatását lehetővé tevő fejezeti kezelésű előirányzatból az MTV-ben zajló Roma gyakornoki program - fiatal roma újságírók képzése elnevezésű projekt céljára. A szerződéskötés folyamatban van.

A kiválasztás kritériumai, módszertana ...?

Az Önkormányzati Minisztérium további programjai

A kormányzati szerkezet megváltozásával a területfejlesztési és építési szakterület, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezető miniszterhez került, így a kivált szakterületek felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtásáról a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak kell beszámolnia.

A beszámoló a feladatok végrehajtását a Kormányhatározat pontjai szerint tartalmazza.

4. A Kormányhatározat I./11. pontjához:

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lévő bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére 1.600 millió forint került elkülönítésre a 2008. évi költségvetési törvény IX. Helyi önkormányzati támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetben a tárca fejezeti maradványa terhére.

A támogatással kapcsolatos részletes szabályozás kidolgozása folyamatban van.

5. A Kormányhatározat II./5. pontjához:

a.) A szaktárca az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, valamint az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesülettel közösen megrendezte, immár negyedik alkalommal, a roma származású középiskolások rendészeti pályára irányító táborát 30 középiskolás részvételével.

A tábor célja:

- tehetséges cigány származású középiskolás fiatalokban vonzalmat ébreszteni a rendészeti (rendőri, tűzoltó) pályák iránt, ezáltal is hozzájárulni a cigány kisebbséghez tartozók rendészeti szerveken belüli képviseletének javításához;

- előnyt biztosítani számukra a speciális felvételi követelmények elméleti és gyakorlati megismertetésével,

- vidéken nem elérhető társadalmi, kulturális élmény biztosítása a résztvevők számára.

A szakmai programok között kiemelt jelentőséggel bírt a fizikai és pszichológiai felvételi követelmények megismertetése, a felmérések elvégzése, ezáltal a célszerű felkészülés feltételeinek megteremtése. A beilleszkedést jól szolgálták a találkozók és beszélgetések a rendészeti szerveknél dolgozó vagy rendészeti oktatásban részt vevő roma származású fiatalokkal.

A résztvevők számára térítésmentes (beleértve az utazás költségeit is) tábor mintegy 500 ezer forintnyi költségét az IRM Oktatási Főigazgatósága és az Önkormányzati Minisztérium közösen biztosította.

A tábor eredménye, azaz, hogy a résztvevők közül hány fiatalt vesznek fel rendészeti oktatási intézménybe (Rendőrtiszti Főiskolára, rendészeti szakközépiskolába, illetve hány fő jelentkezik tűzoltónak) a későbbiekben mérhető (a következő oktatási évre a jelentkezési határidő 2009. május 31.).

b.) Romák esélyegyenlősége a foglalkoztatásban a tűzoltóság területén elnevezéssel toborzókampányt szervezett a tárca annak érdekében, hogy minél több roma fiatal jelentkezzen a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokhoz.

A közel kétszáz jelentkezőből a képzettségi előfeltételnek megfelelt 126 jelölt fizikai alkalmassági vizsgálata, majd azt követően az egészségügyi/pszichikai alkalmassági vizsgálata folyamatban van. Az alkalmassági vizsgálatok befejezését követően 2008 szeptemberében négy hónapos kiképzés következik, két hónap elméleti képzés a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, két hónap gyakorlati képzés az önkormányzati tűzoltóságoknál. A képzés megkezdésével a jelöltek közalkalmazotti munkaviszonyba, majd a tanfolyam elvégzése után hivatásos tűzoltóvá kerülnek kinevezésre.

Az akció eredményéről és a programra fordított forrás nagyságáról az alkalmassági vizsgálatok lezárása után tud számot adni a tárca.

6. A Kormányhatározat III./2. pontjához:

Az önkényes lakásfoglalókkal szemben alkalmazott eljárások áttekintése tárgyában az első helyen felelős tárca nem kezdeményezett módosítást. A lakástörvény [a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény; Lt.] 90/A. § rendelkezése - a főszabályként hatályos, a bírósági végrehajtásról szóló 2004. évi LIII. törvény [Vht.] 183. § mellett - csak a kivételes lehetőségként, jegyzői hatáskörben is elrendelhető lakáskiürítés eljárási szabályairól szól. Ezek az eljárási szabályok nem tartalmazzák a gyermekvédelem érdekeit - mivel e kérdés szabályozása nem az Lt. tárgya - hanem azt a jegyzőnek hivatalból, az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott gyámhatósági feladatainak teljesítése során kell figyelemmel kísérnie. Ha a jegyző határozatának megtámadása miatt bírósági eljárás indul, a bíróság ennek során elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, amire a gyermekvédelem is, értelemszerűen okot adhat (Lt. 90/A. § (6) bekezdés).

Ha az eljárás a főszabály szerinti Vht. alapján indul, ott a bíróság feladata a gyermekvédelemre a 183. § (8) bekezdés alapján figyelemmel lenni, és a kiskorú személyeket az illetékes gyámhatóságnak átadni.

A feladatmegvalósításhoz felhívjuk a figyelmet a Szociális Jogok Európai Bizottságának döntésére:

Alternatív lakhatási lehetőség biztosítása nélkül történő erőszakos kilakoltatás sérti az emberi jogokkal kapcsolatos törvényi előírásokat: A Szociális Jogok Európai Bizottsága - az ERRC kontra Görögország (2005), ERRC kontra Olaszország (2005) és az ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panaszok ügyében hozott döntéseiben - elmarasztalja a romák megfelelő védelem hiányában, megfelelő egyéb lakhatási lehetőség biztosítása nélkül történő, erőszakos kilakoltatásának gyakorlatát. A Bizottság megerősítette, hogy nem igazolhatók az egyes egyének vagy egyének csoportja ellen foganatosított szankciók abban az esetben, ha az állam nem biztosította a törvény által garantált jogokhoz való hozzáférést.

Az állam felelős a diszkriminációért, mikor nem veszi figyelembe, hogy a roma családok esetében a lakhatáshoz kapcsolódó jogok bizonytalanabb volta miatt nagyobb a kilakoltatás veszélye.

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A 1105/2007. (XII.27.) Kormányhatározat szerinti feladatok végrehajtása

1. A Kormányhatározat I./12. pontjához:

Meg kell teremteni a roma és hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét előmozdító ösztöndíj-és tehetséggondozó programok összhangját.

A köz- és felsőoktatásban tanuló roma diákok számára 1996 óta létezik speciális tanulmányi ösztöndíj-rendszer, amely a tehetséges, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező roma diákokat támogatja. A támogatási keret célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében ösztönözze, és sokoldalúan támogassa a roma fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását.

2008. I. félévében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a MaCiKa Kuratóriuma közösen pályázatot készített elő cigány tanulók részére a 2008-as évre.

Pályázhatnak:

-         az általános iskolák 7., 8. osztályos, a hat évfolyamos gimnáziumok 1., 2. osztályos, valamint a nyolc évfolyamos gimnáziumok 3. és 4. osztályos magyar állampolgárságú cigány tanulói,

-         gimnáziumi, és érettségit adó szakközépiskolai tanulmányokat folytató, nappali tagozaton tanuló magyar állampolgárságú cigány diákok 3,0-tól 5,0 tanulmányi átlagig.

-         szakmunkásképző iskola, szakiskolai, illetve technikusképzésben nappali tagozaton résztvevő magyar állampolgárságú cigány tanulók 3,0-tól 5,0 tanulmányi átlagig.

-         azon magyar állampolgárságú cigány hallgatók, akik valamely főiskolán, vagy egyetemen az első diploma megszerzéséért nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, és a képzés végén főiskolai vagy egyetemi diplomát szereznek.

-         külföldi tudományos, művészeti, felsőfokú intézményekben tanulmányokat folyató magyar állampolgárságú cigány fiatalok.

A rendelkezésre álló keretösszeg 600 M Ft. A pályázat 2008. augusztusában kiírásra kerül.

Az SZMM előterjesztés előkészítését tervezi a roma és a hátrányos helyzetű tanulók ösztöndíj és tehetséggondozó programjainak összehangolására. 2007-ben az SZMM Roma Integrációs Főosztálya megbízást adott a TÁRKI részére az OKM által bonyolított Útravaló ösztöndíjprogram és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) által bonyolított ösztöndíj program hatékonyságának vizsgálatára. A kutatás átfogó célja annak vizsgálata volt, hogy miként éri el a két támogatási rendszer a leghátrányosabb helyzetű diákok közt a romákat. A kutatás kimutatása alapján az Útravaló programban a hátrányos helyzetű diákok, köztük romák mintegy 30%-ban részesültek. Az etnikai alapon működtetett MACIKA ösztöndíj programban támogatott diákok az Útravaló programban is támogatáshoz juthattak. A tapasztalatok alapján olyan ösztöndíjrendszer kialakítására lenne szükség, mely a párhuzamosságok kiküszöbölését valamint a hatékonyabb tanulásra ösztönzést egy időben biztosítaná. Az erről szóló előterjesztés elkészítése politikai döntést igényel. 

Akármilyen politikai döntés születik, a romák társadalmi integrációja a közoktatási rendszeren keresztül csak akkor valósítható meg, ha a hozzájutásról és az eredményességről hiteles információk lesznek és lehetőség van a nyomon követésre.

A cél elérése érdekében célcsoporttá -azaz a fejlesztéspolitika és oktatáspolitika jogalanyává- kell tenni a romákat, hogy elérhetőek legyenek, pozitív intézkedésekkel, előnyben részesítéssel és hozzáférést segítő mechanizmusokkal kell elősegíteni a hozzáférést, és a roma ösztöndíjasok romaként, önkéntes nyilatkozat alapján jussanak hozzá az ösztöndíj támogatáshoz.Kitünő minta és módszertan a fővárosi cigány ház husz éve kidolgozott és gyakorolt ösztöndijazási gyakorlata.

A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni a Szociális Jogok Európai Bizottságának alábbi döntésére:

A diszkrimináció orvoslására tett pozitív intézkedések: Az ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panasz ügyében hozott döntésével a Szociális Jogok Európai Bizottsága azt hangsúlyozta, hogy az állam tevőleges felelőssége intézkedni a romákkal kapcsolatos konkrét helyzet kezelése érdekében.

A Bizottság megerősítette, hogy "pozitív intézkedésre van szükség az olyan etnikai kisebbségeknek a társadalomba történő integrációja érdekében, mint a romák", és nyomatékosította, hogy közvetett diszkriminációt eredményezhet, ha nem történnek megfelelő lépések annak biztosítására, hogy az elvben mindenki számára rendelkezésre álló jogokat valóban mindenki gyakorolhassa. Azzal, hogy a fenti esetben az állam nem tett konkrét intézkedéseket a romák speciális helyzetének előmozdítása érdekében, megszegte az Európai Szociális Chartában az államok számára előírt kötelezettségeket.

2. A Kormányhatározat II./1. pontjához:

A foglalkoztatáspolitikai irányelvekben meg kell jeleníteni a romák foglalkoztatási helyzetének javítására irányuló feladatokat, intézkedéseket. Az irányelvek tartalmazzák a feladatok végrehajtására irányuló ütemezést, valamint a végrehajtásért felelős szervek megnevezését.

A munkaügyi központok éves munkaterveinek célmeghatározásai igazodnak a minisztérium „Foglalkoztatáspolitikai célok és irányelvek" ajánlásaihoz. Kapcsolódóan a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéhez szorosan igazodó kétéves intézkedési tervben foglalt feladatok is beépítésre kerültek.

A munkaügyi központok - összhangban a minisztérium intézkedési tervében foglaltakkal - az aktív eszközrendszer elemeivel, a munkaerő-piaci képzések lebonyolításával kívánják elősegíteni a hátrányos helyzetű rétegek munkavállalási esélyeinek javítását.

 A feladat a romák foglalkoztatási helyzetének javítására vonatkozik, a Munkaügyi Központok nem kezelik romaként a roma munkanélkülieket. Ügyfeleinket, akik kérik, hogy a munkaügyi igazgatási rendszerek roma munkanélküliként regisztrálják őket, a rendszer alkalmatlanságára, illetve az ilyen típusú adatgyűjtés abszolút tiltására hivatkozva elutasítják. Javasoljuk, alakuljon vegyes munkacsoport a feladat megvalósítására.

A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni a Szociális Jogok Európai Bizottságának alábbi döntésére:

A diszkrimináció orvoslására tett pozitív intézkedések: Az ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panasz ügyében hozott döntésével a Szociális Jogok Európai Bizottsága azt hangsúlyozta, hogy az állam tevőleges felelőssége intézkedni a romákkal kapcsolatos konkrét helyzet kezelése érdekében.

A Bizottság megerősítette, hogy "pozitív intézkedésre van szükség az olyan etnikai kisebbségeknek a társadalomba történő integrációja érdekében, mint a romák", és nyomatékosította, hogy közvetett diszkriminációt eredményezhet, ha nem történnek megfelelő lépések annak biztosítására, hogy az elvben mindenki számára rendelkezésre álló jogokat valóban mindenki gyakorolhassa. Azzal, hogy a fenti esetben az állam nem tett konkrét intézkedéseket a romák speciális helyzetének előmozdítása érdekében, megszegte az Európai Szociális Chartában az államok számára előírt kötelezettségeket.

3. A Kormányhatározat II./2. pontjához:

 Roma és hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerőpiacra történő belépésének, piacképes szakképzettség megszerzésének, valamint a nyílt munkaerőpiacon való tartós részvételének támogatására..., decentralizált programokat, MPA által támogatott munkaerő-piaci programokat, alternatív munkaerő-piaci programokat kell indítani, továbbá a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők foglalkoztathatóságának javítására programokat kell indítani.

3.1. A Regionális Munkaügyi Központok komplex programjai

A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a 2008. évben a TÁMOP 1.1.2 program keretében célul tűzte ki, hogy  a roma népesség minél nagyobb arányban kerüljön bevonásra. A régióban a tervek szerint 2.864 fő bevonására kerül sor, a program megvalósítására 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A program 2008. április 1-én megkezdődött, 2008. június. 30-ig 667 álláskereső került a programba, amelynek 5%-a, azaz 32 fő roma származású. Az említett időpontig a képzésbe vontak létszáma 393 fő, ebből roma származású 26 fő, amely az összes bevont létszám közel 7%-a.

Roma jogosultság megállapítása, nyomon követése milyen módszerrel történik ???

A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Térségfejlesztési munkaerő-piaci projekt

A program célja a régió elsősorban hátrányos helyzetű térségeiben élő regisztrált álláskeresők, köztük roma származásúak képzése és hosszabb időtartamú foglalkoztatása.

A program keretében a munkaügyi központ által nyújtott bérköltség-támogatással 364 fő regisztrált álláskereső foglalkoztatása valósul meg. A program résztvevői közül 323 fő képzésben vesz részt, 24 fő vállalkozóvá válás támogatásában, valamint 4 fő utazási költségtérítésben részesül. Valamennyi résztvevő számára munkaerő-piaci szolgáltatást is nyújtanak.

A „Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása" regionális programban a tervek szerint 12 hónap alatt 9.476 fő álláskereső 3, legfeljebb 5 alkalommal történő külső szolgáltató által biztosított tanácsadási folyamatba történő bevonása valósul meg. A program megvalósításának időtartama: 2008. január 1. - 2008. december 31.

Az „Esélyteremtés" munkaerő-piaci program célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű - közöttük roma származású - regisztrált álláskeresők számára lehetőség nyíljon a munkavállalásra, a képzésben és az egyéni foglalkoztathatósági helyzetüket felmérő, azok korlátainak feloldását szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvételre. A 2008. évben 11.861.162 Ft pénzügyi keret felhasználása és 149 fő álláskereső bevonása várható. A program megvalósításának időtartama: 2007. március 1. - 2008. április 30.

Roma jogosultság megállapítása, nyomon követése milyen módszerrel történik ???

Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ „Munkaerő-piaci menedzser" programjában  fontos szerepet kap a munkanélküliség enyhítésében érintett és érdekelt partnerek, intézmények és szervezetek tevékenységének összehangolása, partnerségi viszonyaik kialakításának elősegítése. Cél a roma munkanélküliek elsődleges, másodlagos munkaerő-piacra történő integrálása. 119 fő roma álláskereső számára nyújt lehetőséget egy intenzív, 270 órás betanító képzésben való részvételre. Ezt követően várhatóan 60 fő a régió hátrányos helyzetű kistérségeiben, valamint cigány kisebbségi önkormányzatainál munkaerő-piaci menedzseri feladatkörben fogja segíteni a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatokat. Közvetlen elvárt eredmény, hogy a képzésbe bevont és sikeres vizsgát tett célcsoportból 54 főnek 16 hónapos támogatott foglalkoztatása valósuljon meg. A program költsége 148.336.440 Ft, időtartama 2007. október 10-től 2009. július 31-ig tart. A Segítő Pedagógus" programjuk célja az álláskereső - elsősorban pályakezdő - pedagógusok foglalkoztatásának elősegítése és a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, főképpen roma tanulók esélyegyenlőségének növelése, felzárkóztatásuk elősegítése, az iskolából való lemorzsolódásuk arányának csökkentése. Érintett létszám: 120 fő, megyénként 40 fő. A program költsége: 221 millió Ft. Jelenleg az előkészítési fázisban van.

Roma jogosultság megállapítása, nyomon követése milyen módszerrel történik ???

Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ „Foglalkoztatásba vonással a bűnmegelőzés érdekében" elnevezésű munkaerő-piaci programja

A program célja, hogy olyan, partnerségen alapuló, hatékony prevenciós hálózat kezdje meg működését 2006-ban, amely hozzájárul a megélhetési bűnözés csökkentéséhez, a célcsoport képzéséhez, munkába helyezéséhez. A program keretében a képzést követően 11 fő roma származású álláskereső, mint mentor kezdhette meg támogatott foglalkoztatását. A program pénzügyi felhasználása 2008. január 1. és június 30 között összesen: 6.038.124 Ft.

A mentorok havonta 20-35 hátrányos helyzetű embernek nyújtanak segítséget. A mentorok segítségével munkát talált 115 fő, alkalmi munkát pedig kiskönyvvel további 20 fő tudott vállalni.

A „Gyermek esély" szécsényi kísérleti modell munkaerő-piaci program célja a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program „Gyermek esély" szécsényi modell - kísérleti munkaerő piaci programja keretében regisztrált 20 fő álláskereső 12 hónapos foglalkoztatásának megvalósítása kettős céllal:

• az É-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Szécsényi Kirendeltségén nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése a program keretében támogatott tevékenységekben, Gyermekházakban és egyéb - szolgáltatást biztosító - munkahelyeken, illetve
• azon álláskeresők munkavállalási esélyeinek növelése, munkához juttatása, akik a gyermek-elhelyezési problémák és szegénység miatt eddig nem tudtak munkát vállalni.

A program költsége 2008-ban 16.483.445 Ft.

A „Romák a régióért - kistérségek felzárkóztatásáért" programját az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ az Országos Cigány Önkormányzat kezdeményezésére tervezi elindítani. A program célja, hogy kiképzett roma és nem roma szakemberek, megfelelő infrastrukturális háttérrel segítsenek minél több hátrányos helyzetben lévő személyt munkához, különböző programok, szolgáltatások biztosításával. Jelenleg a programot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal véleményezi, ám amennyiben az országos szintű indításának nem lesznek meg a feltételei, régiós programként kezelhető tovább.

Roma jogosultság megállapítása, nyomon követése milyen módszerrel történik ???

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) 2007. évben indította el 3 éves időtartamban a „PATRÓNUS" - Pályaválasztást segítő és mentor tanár programját, melynek célja az oktatás/szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok erősítése, elősegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különböző szintjeiről kilépő fiatalok számára a munkaerő-piacra való belépést és a változó munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodást.

A programban 96 pedagógus vesz részt, 74 oktatási intézményben, többek között a Gandhi Gimnáziumban és a Kis Tigris Gimnáziumban is, melyeknek kiemelten célja a tanköteles korú roma tanulók képzése, pályaválasztásuk, továbbtanulásuk elősegítése. A program 2007. szeptember 1-től 2010 június 30-ig tart, költségvetése: 519.200.ezer Ft.

Az OFA által 2007-ben meghirdetett Telepeken élők lakhatási, munkaerő-piaci és szociális integrációs programja (TelPro/07) megvalósításában a DDRMK támogatja a Váralja Község Önkormányzatát. Falazó kőműves és vakoló kőműves, valamint gyógynövénygyűjtő és termesztő képzésen résztvevő összesen 20 fő részére 6.496.000 Ft képzési támogatást valamint 10.350.000 Ft keresetpótló juttatást nyújt. Ezen felül a projekt időtartama alatt dolgozó 1 fő roma koordinátor bérét és járulékait 90%-os mértékben támogatja.

A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évben a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére 2008-ban komplex munkaerő-piaci programot indít a regionális munkaügyi központ a roma lakosság munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésére. A program tapasztalatai alapján (igény esetén) a régió másik két megyéjében is elindítják a programot az év második felében.

Roma jogosultság megállapítása, nyomon követése, milyen tartalmi elemei vannak  ???

A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ „A tanulási-, munkakultúra és életpálya-építés alakítása hátrányos helyzetű, különösen roma tanulók körében tanoda működtetésével" elnevezésű programot indított. A programban új képzettség megszerzésével térségi tanodában munkaviszony létesítése állástalan pedagógusok, szakmunkások részére, mentori és tanulást segítő tutori munkakörben. A 3 helyszínen működő tanoda és a felkészültség lehetővé teszi kb. 100 hátrányos helyzetű, különösen roma általános és szakképző iskolai tanuló lemorzsolódásának megelőzését, alapképességekben a felzárkóztatásukat, pályaválasztási döntésük elősegítését, társadalmi beilleszkedésük javítását. A pályaorientációs rendszer keretében a Győri, Téti és Pannonhalmi kistérségekben életpálya-építési programok kerülnek bevezetésre.

A program költségvetése 84 millió Ft, és megvalósítása egészen 2008.06.02-től 2010.01.31-ig tart.

A „Változó Világért Alapítvány: Horizont program - alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás" című program

A program célja az álláskeresők integrálása az elsődleges munkaerő-piacra alternatív szolgáltatások biztosításával. A szolgáltatás célja, hogy munkaerő-piaci információk nyújtásával, széleskörű tájékoztatással hozzáférhetővé tegyen forrásokat, szolgáltatásokat az álláskeresők részére. Emellett az is cél, hogy az érdeklődők visszajelzést kaphassanak munkaerő-piaci esélyeikről, reálisan ítéljék meg elhelyezkedési esélyeiket, felismerjék hiányosságaikat, a változtatás szükségességét, emelkedjen motivációs szintjük.

A programba jelenleg bevont létszám 100 fő, de a célcsoport bevonása folyamatosan történik.

A program költségvetése 47.991.800 Ft.

A program időtartama: 2008. 02. 16 - 2009. 08. 15.

A „Roma Térségi Foglalkoztatási Asszisztens Hálózat „ROTFA II." A program célja a térség foglalkoztatási helyzetképének a lehető legteljesebb körű feltárása, melynek felhasználásával - képzési és foglalkoztatási programelemek beindítása révén - a térségben érintett hátrányos helyzetű, főként roma származású emberek foglalkoztathatóságának a javítása. A roma térségi foglalkoztatási asszisztens hálózat lényege, hogy „roma térségi foglalkoztatási asszisztenseket" alkalmaznak kistérségi szinten. Feladatuk a helyi, térségi foglalkoztatási problémák feltárása, azokra való megoldó kulcsok megtalálása, összegzése. Mindezek alapján olyan képzési, foglalkoztatási programokat, programelemeket indítanak be, amelyek segítségével további 120 fő hátrányos helyzetű - elsősorban roma ember - foglalkoztatását tudják biztosítani. A megyében 15 fő asszisztens látja el a munkaerő-piaci feladatokat.

Összes támogatott létszáma 19 fő. A programot Zala megye területén 14 települési központtal és a környező településeket magukba foglaló térséggel valósítják meg.

A program 2007. június 11. - 2008. november 30-ig tart.

Oktatási, Felnőttképzési és Tanácsadó Esélyegyenlőségi Központ „O F T E K" Az Oktatási, Felnőttképzési és Tanácsadó Esélyegyenlőségi Központ „OFTEK" létrehozásával a hátrányos helyzetű emberek súlyos munkaerő-piaci helyzetén kívánnak javítani. A Központ összetett, egymásra épülő, valamint párhuzamos modulrendszerben oktatási és képzési feladatok ellátására alakul meg. A feladatok hatékony ellátásának érdekében a megvalósítást elősegítő intézményekkel, intézményrendszerekkel felveszik, kialakítják a megfelelő kapcsolatot.

Cél az aluliskolázottsági szint kezelésén, megszüntetésén túl a rendszerben résztvevők mentális, szakmai felkészítése a nyílt, elsődleges munkaerőpiac által támasztott követelményeknek való megfelelésre, továbbá egészségügyi helyzetük részleges figyelemmel kísérése, rendszeres szűrővizsgálatok biztosítása. A bevontak száma jelenleg több, mint 240 fő, ez a szám folyamatosan nő. A program során nem volt konkrét előírt eredménymutató a program folyamatosságára tekintettel. A romák kb. 60 %-os arányban vesznek részt a programban.

A program 2007. 07. 01.-től folyamatos, 2008. I. félévében további alközpontok jöttek létre, Győrben illetve Zalaegerszegen.

Roma jogosultság megállapítása, nyomon követése, tartalmi elemek, ???

Valamennyi program hasznos és célszerű, roma integrációs hatása azonban csak akkor lesz, ha az indikátorok között a romák érintettségét egyértelműen számszerűen produkálja.

3.2. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Programjai 2008 I. félévében

Valamennyi program hasznos és célszerű, roma integrációs hatása azonban csak akkor lesz, ha az indikátorok között a romák érintettségét egyértelműen számszerűen produkálja.

4. A Kormányhatározat II./3. pontjához:

Szakmai és szakmai jellegű képzésekkel egybekötött közmunkaprogramokat kell indítani a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek elsődleges munkaerő-piacra történő reintegrációjára.

A Közmunkatanács által kiírt közmunka programokban a legtöbb foglalkoztatott a munkaerő-piaci szempontból nehezebb helyzetű térségekben dolgozik, az ország északi, észak-keleti részében és a dél-dunántúli térségben. E területeken, illetve az Alföldön a Tisza középső vidékén jelentős a roma munkanélküliek részaránya. Létszámuk becsléssel állapítható meg, de az egyes pályázatokban, ahol a településeken konkrétabbak az ismeretek, nem ritka a 60- 70 % os roma arány sem. Átlagosan a közmunkában foglalkoztatottaknak legalább 35-40 % a kerül ki a romák közül. Az idén mintegy 4,5 milliárd forint értékű önkormányzati program zajlott június 10-ig, 7648 közmunkás dolgozott, köztük 1150 képzést kapott, 938 településről toboroztak.

Roma jogosultság megállapítása, nyomonkövetése ???

Valamennyi program hasznos és célszerű, roma integrációs hatása azonban csak akkor lesz, ha az indikátorok között a romák érintettségét egyértelműen számszerűen produkálja.

Az önkormányzati közmunkaprogramok mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hat országos szakmai közmunkaprogramot indított tavasszal. A programban mintegy hatezer ember vesz részt, a foglalkoztatottak legalább egynegyede a szociális segélyezettek közül kerül ki. E programok teljes költsége mintegy 5 milliárd forint, amelynek nagy része költségvetési forrás, kisebbik részét pedig a programban részt vevő, koordináló szervezetek biztosítják. 

A programban résztvevők - többek között - például a folyók ártereinek rendbetételén, erdőművelésen dolgoznak, parlagfű-mentesítést végeznek, valamint a közutak környékét tisztítják.

Ezeknek a szakmai programoknak nem az önkormányzatok, hanem az erdőgazdaságok, a vízügyi és közútkezelő szervezetek a felelősei, akik maguk is hozzájárulnak a programok költségeihez (esetenként 40-50%-os önrészt vállalva), jelentősen növelve ezzel a foglalkoztatható emberek létszámát. Mindemellett számos juttatást, így például ebédjegyet, illetmény tűzifát, iskolakezdési támogatást is kaphatnak a programokban résztvevők. E programokban több mint 900 ember kap képzést. A skála az erdészeti szakmunkás bizonyítványtól a betanító jellegű gépkezelői tanfolyamig terjed.

Valamennyi program hasznos és célszerű, roma integrációs hatása azonban csak akkor lesz, ha az indikátorok között a romák érintettségét egyértelműen számszerűen produkálja.

Azokban a programokban, ahol a romák aránya a 20 %-ot meghaladja, kötelező a partneri együttműködés a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Ez a munkások és a képzésre alkalmasak kiválasztását, a konfliktuskezelést, a munka irányításában való részvételt és a munkaképes állapot alkalmankénti ellenőrzésében vállalt közreműködést is jelentheti.

Ki, hogyan állapítja meg a 20%-os mértéket?

Szemben az elmúlt évek gyakorlatával, amikor a OCÖ képviselői esetlegesen, alkalmanként vettek csak részt a Közmunka Tanács ülésein, 2008-ban valódi tartalmi együttműködést sikerült kialakítani. A kisebbségi önkormányzat képviselője közmunkaprogramok helyszínein gyűjtött tapasztalatok, és a hozzá érkező jelzések birtokában segíti a roma érdekek érvényre juttatását. 

A továbbiakban kérjük a RIT civil oldalának bevonását is.

5. A Kormányhatározat II./8. pontjához:

Pályázatok útján támogatni kell a hátrányos helyzetű kistérségekben létrejövő, illetve működő, növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások munkalehetőség-teremtő komplex beruházásait.

Az SZMM 2008. első negyedévében központi munkahelyteremtő pályázati programot írt ki.

(kódjel: MPA-2008) Az ország egész területéről beérkezett, munkahely teremtésére és bővítésére irányuló pályázatok mentén 2271 új munkahely jött létre. A felhasznált forrás 2,426 mrd Ft.

A feladat a HHH kistérségekre vonatkozik, a RIÉP-ben akkor koherens, ha előnyben részesítést biztosít a pályázat romák alkalmazása esetén és nyomonkövethetővé teszi a hozzájutást.

A GOP vonatkozó programjait lásd a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium beszámolójánál.

6. A Kormányhatározat II./9. pontjához:

A foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési programok tervezése és megvalósítása során- a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító intézmények bevonásával, illetve alternatív szolgáltatások nyújtásával- elő kell segíteni a kisgyermekes anyák e programokban való részvételét.

A regionális munkaügyi központok gondozásában bonyolódó TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért" program keretében lehetőség nyílik olyan alternatív szolgáltatások vásárlására, mely elősegíti a kisgyermekes anyák programokban való részvételét. Ilyen program pl. az észak-magyarországi régióban a „Foglalkoztatásba vonással a bűnmegelőzés érdekében" elnevezésű munkaerő-piaci program, valamint a „Gyermek esély" szécsényi kísérleti modell munkaerő-piaci program is.

7. Lakhatással, területfejlesztéssel összefüggő feladatok - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja

A program alapvető célkitűzése, hogy a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi integrációjának feltételeit megteremtse. Ennek megvalósítására a lakhatási alprogram keretében aszociális bérlakások építésére, infrastrukturális fejlesztésekre és lakóépületek állagjavító felújítási munkáira került sor. A szociális alprogram keretében foglakoztatási, képzési programok indítását; a szociális ellátások igénybevételéhez szükséges feltételek javítását; a gyermekek integrált oktatásához szükséges feltételek kialakítását támogatta a tárca. Az elmúlt négy évben 30 település nyert összesen 2,875 milliárd forintos támogatást.

A 2007. évben harmadik alkalommal került meghirdetésre a pályázat, melynek során 11 település (Domaháza, Füzér, Füzérradvány, Kakucs, Kiskunmajsa, Somogyapáti, Szomolya, Tiszabura, Tornanádaska, Váralja és Zsámbok) nyert támogatást. A program végrehajtása ezeken a településeken jelenleg is folyamatban van.

A 2008. évi pályázat júniusban került kiírásra. A pályázat kétfordulós. Az első forduló benyújtásának határideje 2008. augusztus 8. Az 1. fordulós pályázatokról várhatóan 2008. augusztus végén megszületik a döntés, melyik pályázók nyújthatják be 2. fordulós pályázatukat. A második forduló benyújtási határideje: október 30.

A program megvalósításának 2008. évi forrása: 880 millió Ft (SZMM+OFA).

A  helyi szinteken megcsontosodott előítélet rendszer egyidejű kezeletlensége (humánszolgáltatások, roma érzékenyítő tréningek, közösségfejlesztő tréningek /Mo-i Roma Parlament számos tréningtapasztalata erősített meg ezt a megállapítást) ellehetetleníti az egyébként  fontos cél megvalósítását és szükségszerűen a romák további diszkriminációjához vezet, ezért azokat a megvalósítás során nem lehet megspórolni.

8. Az egyenlő bánásmód elve érvényesülésével, az antidiszkriminációval kapcsolatos feladatok

A Kormányhatározat V./4. pontjához:

A romákat érő hátrányos megkülönböztetés elleni hatékonyabb fellépés, a szélesebb körű tájékoztatás elősegítésére az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az Esélyek Háza hálózathoz kihelyezett ügyfélszolgálatokat működtet.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinálásában bonyolódó „Civil szervezetek és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtása" elnevezésű program célja a diszkriminációellenes küzdelem támogatása és az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása az Egyenlő Bánásmód Hatóság (Hatóság) és a civil társadalom intézményfejlesztése révén. A program első része egy ún. Twinning Light (ikerintézményi együttműködés) komponens, melynek célja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény végrehajtásának elősegítése, az Európai Unió irányelveinek gyakorlatba való átültetése, a megfelelő intézmények és kormányzati stratégiák, valamint együttműködési hálózatok kialakításával. A komponens keretében többek között képzéseket szerveztek a Hatóság és a társszervezetei részére, illetve elkészült egy anti-diszkriminációs kézikönyv.

2007 végén indult a Grant támogatási komponens, amely civil szervezetek számára nyújtott lehetőséget az emberi jogok és az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása, a társadalmi-gazdasági fejlesztés, az oktatás és a képzés területét érintő projektjeik megvalósításához. (A felhívásra 103 pályázat érkezett, 17 nyertes szervezetnek összesen nettó 1.090.397,61 € - mintegy 283,5 millió Ft. - támogatást ítéltek meg.)

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hátrányos megkülönböztetés ellen végzett tevékenységéről szóló tájékoztatás év végén esedékes.

Az ügyfélszolgálatok kihelyezéséről nincs információ a válaszban.

9. A Kormányhatározat záró rendelkezéseivel kapcsolatos feladatok

9.1. A Kormányhatározat VII./1. pontjához:

A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy és a kultúra területén megfogalmazott feladatok megvalósítása során érvényesítsék a horizontális és esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika  szempontjait, és ehhez készítsenek esélyegyenlőségi útmutatót.

A közoktatás valamint a városfejlesztés (Regionális Operatív Programok vonatkozó intézkedései) területeihez az anti-szegregációs útmutatók elkészültek, a végrehajtás során a szempontokat érvényesítik. A ROP város-rehabilitációs pályázatait az ún. anti-szegregációs szakértők mentorálták és hagyták jóvá. AZ SZMM koordinálásával 2008. január 1. és július 31. között 27 szakértő végezte a munkájáét. A foglalkoztatás, egészségügy és a kultúra területein az esélyegyenlőség-elvű szempontrendszer összeállítása elkezdődött, munkacsoportban folyik az előkészületi munka. Várhatóan az egységes útmutató - amely a következő évek fejlesztéseihez kapcsolódik - 2008. végéig elkészül.

Megvalósul.

9.2. A Kormányhatározat VII./2. pontjához:

A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy a kétéves intézkedési tervben foglalt feladatok aktuális állásáról félévente számoljanak be a Roma Integrációs Tanácsnak. A beszámolókban ki kell térni arra is, hogy az intézkedési tervben foglalt feladatok előkészítésébe, végrehajtásába, illetőleg a Stratégiai Tervben megfogalmazott mutatók mentén elvégzett monitorozásban milyen módon vonták be a roma civil szervezeteket és az Országos Cigány Önkormányzatot.

Együttműködési megállapodások

A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik különböző roma szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat kötöttek ország szerte, a megállapodások régiónként, kirendeltségenként eltérő képet mutatnak.  Az egyes régiók területi adottságai, települési struktúrája miatt roma önkormányzati szövetségekkel, míg mások cigány kisebbségi önkormányzatokkal kötnek megállapodást. A roma civil szférával önálló, illetve egy-egy programra érvényes megállapodások a jellemzők.

Például a Dél-dunántúli régióban, 2008 júliusában végzett felmérés adatai szerint összesen 208 darab együttműködési megállapodást kötött a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és a területileg hozzá tartozó cigány kisebbségi önkormányzatok. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kezdeményezése nyomán leginkább a HEFOP 1.1. kapcsán 208 cigány kisebbségi önkormányzattal, illetve civil szervezettel kötöttek együttműködési megállapodást.

Az Országos Cigány Önkormányzat által 2008. április 8-án szervezett roma foglalkoztatási konferencián a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a regionális munkaügyi központok képviseletet és előadókat biztosítottak. A konferencián az országos és a megyei cigány kisebbségi önkormányzatok képviselőivel közösen tekintették át a romák foglalkoztatási helyzetének eredményeit, problémáit és aktuális feladatait.

A minisztériumok feladataik végrehajtásába döntően bevonják a roma partnerszervezeteket.

Pl. az Önkormányzati Minisztérium által támogatott sportprogramok monitorozásában a NFÜ Kistérségi Koordinátor Hálózat koordinátorai működnek közre.

A továbbiakban kérjük a RIT civil oldalának bevonását is.

9.3. A KormányhatározatVII./4. pontjához:

A Roma Integrációs Tanács keretein belül- elsősorban a Tanács civil delegáltjainak közreműködésével- létre kell hozni az ún. Roma Irányító és Monitoring Bizottságot. A Bizottság ügyrendjéről, munkatervéről, finanszírozásáról javaslatot kell készíteni.

Az SZMM Roma Integrációs Főosztály a felállítandó bizottság feladat-és hatáskörének, illetve ügyrendjének tárgyában előzetesen egyeztetett a RIT kormányzati oldalával, illetve több körben a RIT civil tagjaival, valamint az Országos Cigány Önkormányzat képviselőivel. Az egyeztetések eredményeként a Roma Integrációs Főosztály elkészítette a minisztériumok javaslatainak, illetve a civilek által elkészített koncepciókban megfogalmazottak figyelembevételével a RIMB ügyrend-tervezetét. A RIMB ügyrendje a RIT 2008. május 16-i ülésén elfogadásra került. Az alakuló ülésre 2008. június 12-én került sor.

A RIMB kapcsán az alábbi szakmai problémákat vetjük fel:

- a rendelkezés szerint a RIT civil oldalának kell túlsúlyban lenni a RIMB-ben,

- a RIMB-ben az OCÖ melletti 8 civil szervezet közül 4-nek vannak képviselői (közöttük alelnökök, illetve elnökhelyettes is) az OCÖ-ben, akiknek személyes egzisztenciáját az OCÖ tagság biztosítja. Közülük az MCF cigány szervezet, és az MCF Roma Összefogás Párt elnöke, Kolompár Orbán egyben az OCÖ elnöke is.

Mindez azt jelenti, hogy

- nem érvényesülhet a civil túlsúly, mert az OCÖ elnökével 5 fő a testületben azoknak a száma, akiknek személyes érdeke az OCÖ érdekével esik egybe,

- a RIMB eddigi működésére ez az 5-4-es OCÖ oldalára billenő arány rányomja a bélyegét, a civil érdekek a döntésekben nem tudtak és nem tudnak érvényesülni, mert az OCÖ-töl függetlenül 4 fős szavazati jog képviselheti azokat. (Roma Polgárjogi Alapítvány, Mo-i Roma Parlament, Romaversitas, Civil Ernyő).

(Példa: a jogszabályban előírt civil túlsúllyal szemben a RIMB első elnöke az OCÖ-ben érdekeltek szavazatával Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke lett.)

Nemzetközi események

A Roma Integráció Évtized Program elnökségét 2007. július 1-től 2008. június 30-ig, egy éven át Magyarország látta el. Az Évtized Program soros elnökeként új országokat hívtunk meg a programba, kommunikációs kampányt kezdeményeztünk, ajánlást fogalmaztunk meg az Évtized Programban résztvevő országok számára az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika alkalmazásával kapcsolatban. Emellett lépéseket tettünk egy Európai Roma Stratégia kidolgozása érdekében: felhívást tettünk közzé, levélben jeleztük elkötelezettségünket az Európai Bizottság felé, továbbá a Külügyminisztérium egyeztetéseket folytatott Finnország és Spanyolország magyarországi képviseleteivel. Két szakértői tanácskozást szerveztünk. Az elnökség ideje alatt három alkalommal került sor a Nemzetközi Irányító Bizottság ülésére (2007. október 1-2, 2008. február 25-26 és 2008. június 24-25.) emellett két szakértői tanácskozást szerveztünk; a lakhatási megbeszélésre 2007. december 3-6-án, míg az anti-diszkriminációs tanácskozásra 2008. április 17-18-án került sor. Az elnökséget 2008. június 24-én adta át Szűcs Erika miniszter asszony a szerb kormány képviselőjének. 

A nemzetközi szakmai tevékenység eredményei nem érzékelhetőek a hazai cigányságot érintő kormányzati, fejlesztéspolitikai stratégiában. Félő az is, hogy a hazai gyakorlat lesz a minta a román és bolgár fejlesztéspolitikában. Amennyiben így lesz, és a fejlesztéspolitikai színvakság európai modellé válik a romákra vonatkozóan, most már európai szinten törvényszerűen milliós létszámmal szegregálódik tovább a roma népcsoport és ehhez Magyarország adja a mintát.

Meglátásainkkal és javaslatainkkal egyidejűleg szándékozzuk előmozdítani a cigányság társadalmi integrációjának és az erre irányuló szakpolitikák sikerességét a társadalmi kohézió, az összetartó társadalom érdekében. Emlékeztetőül rendelkezésre bocsátjuk erre irányuló korábbi Roma Parlament javaslatokat. (Közkincs Program kritikája, Mo-i Roma Parlament javaslata a RIÉP 2008-2009. intézkedési tervéhez.

További információk Roma Akadémia sorozat Amaro Drom 2005.-2007.)

Budapest, 2008-09-22.

Zsigó Jenő     dr. Pánczél Márta

Elnök            RIMB szakértő

Magyarországi Roma Parlament

Hozzászólások (0)