1.§

A szervezet neve, alapításának éve, működési területe, székhelye, címe, pecsétje, telefonszáma, csekkszáma

A szervezet neve:        MAGYARORSZÁGI ROMA PARLAMENT

Cigányul:                       Ungriko Themesko ROMANO Parlamento

Beásul:                          Parlamentu a ROMILOR Din Ungaria

Alapításának éve:         1991.

Működési területe:         Magyar Köztársaság

Székhelye:                    Budapest  1084 Budapest Tavaszmező út 6.

Pecsétje magyarul:       Magyarországi ROMA Parlament

Cigányul:                       Ungriko Themesko ROMANO Parlamento

Telefon és fax-száma:  06 1 210 47 98

E-mail címe:                    Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

Számlaszáma:               11708001 20510862

A Magyarországi Roma Parlament az Egyesületi Törvény (1989. évi II.tv.) alapján létrehozott társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és  állampolgárok kezdeményezése alapján létrehozott önkéntes tömörülés. Jogi személy, (Fővárosi Bíróság 3385 sorsz.), a Köztársaság területén működő Roma Parlament helyi szervezetek, a Roma Parlament tagjai közé felvett önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok és magánszemélyek képviselője.

A Roma Parlament helyi szervezetei, a szervezeti önállóságukat megtartó önálló jogi személyiségű társadalmi szervezet és kisebbségi önkormányzat tagszervezetek, valamint a Roma Parlament tagjává váló magánszemélyek együttműködve kialakítják véleményüket, megfogalmazzák közös érdekeiket a társadalmi és politikai élet minden szintjén, és azt a nyilvánosság előtt kifejezésre juttatják.

A Magyarországi Roma Parlament érdekképviseleti tevékenysége magában foglalja a magyarországi cigányság helyzetének tömeges méretű megváltoztatását és kulturális identitásának megőrzését szolgáló intézmények létrehozását és működtetését, művészeti, oktatási és képzési, közéleti,  jogvédő, konfliktusmegelőző és kezelő közösségi, ifjúsági szakmai programok működtetését, szolgáltatások nyújtását és minden olyan szakmai tevékenységet, amellyel inspirálja, informálja, koordinálja a cigány társadalom önszerveződését és  kommunikációját, a cigányság társadalmi integrációját.

3.§

Az együttműködés alapja

A Magyar Köztársaság alkotmánya.

Az egyesületi törvény (1989.éviII.tv.)

Az alkotó szervezetek egyenrangú partnerként való elismerése

Az alkotó szervezetek működőképessége

Közös álláspontok kialakításának szándéka.

Az elfogadott közös határozatok végrehajtása.

4.§

A Roma Parlament feladatai

• Ellátja alkotó szervezeteinek és tagjainak képviseletét
• Alkotó szervezetein és tagjain keresztül a roma kisebbség érdekében érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekérvényesítő kisebbségvédelmi tevékenységet végez.
• Alkotószervezetei és tagjai felé koordináló, egyeztető és informatív funkciót lát el.
• Állást foglal a Magyar Országgyűlés, a Kormányzat, a települési és kisebbségi önkormányzatok, társadalmi szervezetek roma kisebbséget érintő döntéseiről és nyilvánosságra hozza azt.
• Tevékenységével részt vesz a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésében.
• Nemzetközi kapcsolatokat épít ki.
• Szakmai bizottságokat állít fel.
• Folyamatosan keresi és ápolja a kapcsolatokat az állami szervekkel, a politikai és  társadalmi szervezetekkel, más nemzeti és etnikai szervezetekkel érdekérvényesítő és kisebbségvédelmi törekvéseinek megvalósításáért.
• Kisebbségvédelmi érdekérvényesítő tevékenységében művészeti, konfliktusmegelőző, jogvédelmi, oktatási, képzési  és közéleti szakmai programokat működtet szolgáltatásokat nyújt és intézményeket hoz létre.
• Motiválja, koordinálja és informálja a cigány társadalom önszerveződését, elősegíti és közvetíti kommunikációját.
• A társadalmi integrációban képzésekkel és kutatási programokkal is részt vesz.

5.§

A Roma Parlament tagsága

A Roma Parlament rendes tagjai a Roma Parlament helyi tagszervezetei, az egyesületi törvény alapján bejegyzett helyi, regionális és országos cigány társadalmi szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok és a magánszemélyek.

Külföldi cigány (roma, szinti, manus) szervezetek, hazai kisebbségvédelmi szervezetek, valamint más országbeli és nemzetközi kisebbségvédelmi emberi jogi szervezetek a Roma Parlament tiszteletbeli tagjai lehetnek.

A Roma Parlament tagjai sorába felvett rendes tagok tanácskozási és szavazati joggal, a tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vesznek részt a Roma Parlament munkájában.

6.§.

A tagsági jogviszony keletkezése

Rendes tagoknál:

A tagsági viszony a Roma Parlament helyi szervezetének megalakításával, illetve jelentkezések alapján a belépési nyilatkozat aláírása és átadása után keletkezik az alábbi dokumentumok egyidejű csatolásával

- csatlakozási szándéknyilatkozat a magánszemély, illetve a csatlakozó szervezet, kisebbségi önkormányzat vezetői által aláírva

- a bejegyzést igazoló dokumentum másolatának átadása jogi személyiségű társadalmi szervezetek esetében

- a hatályos alapszabály másolatának átadása

- a szervezet döntéshozó testületének, a kisebbségi önkormányzat testületének a Roma Parlamenthez csatlakozó döntését tartalmazó jegyzőkönyv másolatának átadása

- a Roma Parlament tagjainak nyilvántartásához rendszeresített kérdőív kitöltése és átadása

Az a szervezet, amelyik más tömörítő csúcsszervezetnek, vagy gyűjtő anyaszervezetnek tagja, a Roma Parlament tagjai közé nem nyerhet felvételt.

A tagfelvétel feltételeit az Elnökség jogosult ellenőrizni

Tiszteletbeli tagoknál:

Az Elnökség tagjának előterjesztése alapján az elnökség tudomásulvételével jön létre a tiszteletbeli tagsági viszony.

7.§

A tagsági viszony változásai

A tagsági viszony megszűnésének módjai:

1. Kilépés

A Roma Parlament tagjai kilépési szándékukat írásban jelenthetik be az elnökségnek. Szervezetek és kisebbségi önkormányzatok a kilépésről szóló határozatot tartalmazó, a vezetők által aláírt  jegyzőkönyvük másolatát csatolják.. Az írásos bejelentéssel és a dokumentumok csatolásával a tagsági viszony megszűnik.

2. A tagszervezet megszűnése

A szervezet megszűnik, ha feloszlik, vagy feloszlatják.

3. A tag halála

Természetes személy tagsági viszonya a tag elhalálozásával megszűnik.

4. Kizárás

Kizárási indítványt az okok előterjesztésével bármelyik tag benyújthat az elnökséghez. A kizárásról az Elnökség minősített többségű határozatával dönt.

A döntés ellen a Kongresszushoz lehet fellebbezni.

8.§.

A Roma Parlament tagjainak jogai

A magánszemély tagok személyesen, a tagszervezetek delegátusaik útján tanácskozási és döntéshozói joggal rendelkeznek a Roma Parlament Kongresszusán.

A tagok igényt tarthatnak a Roma Parlament tevékenységével kapcsolatos valamennyi információra, a Parlament intézményeinek és irodáinak szolgáltatásaira.

Javaslatokat, észrevételeket tehetnek, amelyre a Parlament testületének és tisztségviselőinek érdemi választ kell adni.

A Roma Parlament alapelveivel összhangban a tagszervezetek és kisebbségi önkormányzatok saját tagságuk képviseletében teljes önállósággal járnak el.

9.§.

A Roma Parlament tagjainak kötelessége

A tagok a Roma Parlament delegált képviselői útján képviselik érdekeiket, általuk vesznek részt a Roma Parlament célkitűzéseinek érvényesítésében, akcióiban, rendezvényein.

Követik és tiszteletben tartják a testületek döntéseit, együttműködési megállapodásait.

10.§

A Roma Parlament szervezeti felépítése

A Kongresszus

A Kongresszus a Roma Parlament legfőbb döntéshozó szerve.

A Roma parlament Kongresszusa az alkotó tagszervezetek és önálló jogi személyiségű, valamint kisebbségi önkormányzati tagok egy-egy választott küldött-képviselőjével, valamint a magánszemély tagokkal és az Elnökség tagjaival teljes. A Kongresszuson az önálló tagszervezetek és a helyi tagszervezetek 11-11, a kisebbségi önkormányzatok 5, a magánszemélyek 1 szavazattal rendelkeznek.

11.§.

A Kongresszus kizárólagos hatásköre

Az alapszabály elfogadása és módosítása.

A szervezet feloszlatásának kimondása.

Más szervezettel való egyesülés.

A Roma Parlament működéséről szóló elnöki beszámoló elfogadása.

Az ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása.

Tisztségviselők megválasztása és visszahívása.

Fellebbezések elbírálása.

Megszűnés esetén a vagyonról való döntés.

Tagdíjak meghatározása.

12.§

A Kongresszus összehívásának rendje

A Kongresszus évenként ülésezik.

Az elnök rendkívüli Kongresszust hív össze a tagok 2/3-ának írásos kérelmére.

A Kongresszus határozatképes, ha a tagok küldöttképviselőinek 50%-a, + 1 képviselő jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt Kongresszus 1 óra elteltével 30 napon belüli időpontra kell összehívni. A megismételt Kongresszus a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

13.§

A Kongresszus ülésének és szavazásának rendje

A Kongresszus levezető elnöki teendőit a Roma Parlament elnöke látja el. Ezt a feladatát az elnökség tagjaira átruházhatja.

A Kongresszus határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Ettől az eljárástól a Kongresszus saját határozatával eltérhet.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazás útján, relatív szótöbbséggel történik.  A jelölőlistára kerüléshez a jelenlévő küldöttek szavazatainak 2/3-os aránya szükséges.

A Kongresszusról jegyzőkönyvet kell vezetni, amely rögzíti az elhangzott határozati javaslatokat, az elfogadott határozatokat és a szavazás arányát.

14.§.

Az Elnökség

Az Elnökség a Roma Parlament operatív végrehajtó szerve, amelyet Kongresszus tagjainak sorából választanak. Megbízatásuk visszahívás esetét kivéve a következő Kongresszusig tart.

Az Elnökség tagjai:                  elnök

                                               2 fő alelnök

Az Elnökség szükség esetén, de legalább havi rendszerességgel tartja üléseit.

A Kongresszus által felruházott hatáskörében önállóan jár el. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Elnökség tanácskozásait az elnök vezeti. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely a határozati javaslatokat, a határozatokat és a szavazati arányokat rögzíti.

15.§.

Az elnök

A Roma Parlament elnökét a Kongresszus tagjai sorából nyílt jelöléssel, titkos szavazással választja.

Az elnök a Roma Parlament és tagjai elsőszámú képviselője. Aláírási joga van, munkáltatói jogkört gyakorolhat. Összefogja és irányítja a testületek és az intézmények munkáját.

Munkájáról és a Roma Parlament vagyonáról a Kongresszusnak köteles beszámolni-

16.§.

Az alelnökök

A Kongresszus tagjainak sorából nyílt jelöléssel, titkos szavazással a Kongresszus választja a következő Kongresszusig terjedő megbízással a Roma Parlament 2 alelnökét..

Az alelnökök állandó összekötők a Roma Parlament alkotó tagjai és a testületek között.

Tevékenységükről az elnöknek és a Kongresszusnak számolnak be.

17.§.

Ellenőrző Bizottság

A Kongresszus által a Kongresszus tagjaiból választott, a Roma Parlament gazdasági ügyeit ellenőrző testület. Három tagból áll, tagjai nem lehetnek a Roma Parlament tisztségviselői, illetve a PTK szerinti hozzátartozói.

Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzéseit legalább félévenként tartja, az ellenőrzés eredményéről írásban beszámol a Kongresszus előtt. Munkája elvégzéséhez szakértők bevonását kérheti.

A Bizottság működési tevékenységét az elnök biztosítja.

18.§.

A Roma Parlament névhasználatáról

A Magyarországi Roma Parlament 1990. december 4-én kilenc roma szervezet akaratából alakult Budapesten, Magyarországi Roma Parlament elnevezéssel.

Az alapító és a későbbiek során csatlakozó roma szervezetek a Magyarországi Roma Parlament névhasználathoz fűződő minden jogot fenntartanak.

19.§.

A Roma Parlament vagyona

A Roma Parlament vagyona

            Állami költségvetési támogatásból

            Hazai és külföldi jogi és magánszemélyek adományaiból

            Pályázati támogatásokból

            Rendezvényei és kiadványai bevételéből

            Tagdíjakból képződik.

A magyarországi Roma Parlament elsődleges társadalmi célja megvalósításához gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

EZT AZ ALAPSZABÁLYT 1991. JANUÁR 19-ÉN BUDAPESTEN A KELETI PÁLYAUDVAR KULTÚRTERMÉNEK HIVATALOS HELYISÉGÉBEN MEGTARTOTT I. KONGRESSZUS HAGYTA JÓVÁ ÉS MÓDOSÍTOTTA 1992.FEBRUÁR 15-ÉN BUDAPESTEN MEGTARTOTT II. KONGRESSZUS, 1993. FEBRUÁR 26-27-ÉN AZ ERAVIS HOTELBEN MEGTARTOTT III. KONGRESSZUS, VALAMIT 1995. FEBRUÁR 25-ÉN A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT IV. ÉS 1996.SZEPTEMBER 28-ÁN BUDAPEST A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT V. ÉS 1999. DECEMBER 12-ÉN A ROMA PARLAMENT SZÉKHÁZÁBAN MEGTARTOTT VI. KONGRESSZUS.

HITELESÍTIK.

Zsigó Jenő

a Roma Parlament Elnöke

Benga Oláh Tibor

A Roma Parlament alelnöke

Krasznai József 

a Roma Parlament alelnöke

Dr.Pánczél Márta

A VI. Kongresszus jegyzőkönyvvezetője