|
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az elmúlt évek romákra vonatkozó foglalkoztatási, oktatási, területi és települési adatai együttesen arra utalnak, hogy kialakult egy olyan szegénységben élő, előítéletekkel körülvett réteg, mely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti.
Az elmúlt évek romákra vonatkozó foglalkoztatási, oktatási, területi és települési adatai együttesen arra utalnak, hogy kialakult egy olyan szegénységben élő, előítéletekkel körülvett réteg, mely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti.
A Magyarországi Roma Parlament az OFA „Roma szolgáltató hálózat" támogatásával romáknak nyújt munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Szakembereink közreműködnek álláskeresésben, a munkahelyek megőrzését személyes közreműködéssel, segítő mechanizmusokkal mozdítják elő.
Ügyfeleink az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával a kisebbségi törvényben biztosított jogukkal élve nyilatkoznak roma származásukról egy általunk kifejlesztett nyomtatványon, amely a programdokumentáció része. Az ügyfelek a származásról szóló nyilatkozatuk alapján válnak jogosulttá a roma munkaerő-piaci szolgáltatásokra és ezzel igazoljuk a támogató felé is, hogy támogatott szolgáltatásainkkal az OFA által meghatározott célcsoport foglalkoztatását segítjük elő.
A több mint fél éve tartó programban tájékoztatott ügyfelek 100%-a nyilatkozott származásáról. A nyilatkozók tapasztalataink szerint pozitív üzenetként értékelik, hogy roma származásukhoz kapcsolódóan jogosultságuk keletkezik, hogy olyan helyzetbe kerülnek, amelyben romának lenni nem hátrány és értéktelen, nem segítendő és szánandó, hanem szolgáltatások igénybevételére jogosít. Az ügyfél alárendelt, kiszolgáltatott és segítendő státuszából az ügyintézésben egyenjogú pozícióba kerül, aki származása és munkaerő-piaci helyzete alapján szolgáltatásokat vehet igénybe. Ez a módszer tovább növeli az ügyfelek bizalmát is a Roma Parlament és munkatársaink felé egyaránt.
Munkaerő-piaci programunkhoz is kapcsolódik roma érzékenyítő és készségfejlesztő tréningsorozatunk, mint olyan segítő mechanizmus, amely az előítéletekkel és diszkriminációval sújtott romák és társadalmi partnereik szerepének tudatosításával és társadalmi párbeszéddel a marginalizálódó csoport integrációját, a többségi társadalom kiszorító mechanizmusainak feltárásával annak felismerését és a befogadást segíti.
Az elmúlt időszakban számtalan tanulmány, szakmai anyag és publikáció jelent meg arról, hogy a roma közösség összetett hátrányainak kezelésére, kirekesztettségük megszüntetésére, esélyegyenlőségük, a fejlesztési programokban való részvételük biztosítására irányuló szakpolitikák törvényszerűen hatékonytalanok, mert megfelelő adatbázisok nélkül nem tervezhetőek és nem ellenőrizhetőek (ÁSZ, TÁRKI, Eötvös Int.), különös tekintettel arra is, hogy hátrányos helyzetűekként vannak megcélozva.
A Roma Parlament munkaerő-piaci programja mintaprogram, amelyben az ügyfelek cigány származásuk alapján és munkaerő-piaci helyzetük szerint jutnak szolgáltatásokhoz. A mintaprogram a roma célcsoport hozzájutását garantálja a roma célcsoportnak szóló pozitív intézkedésekhez, lehetővé teszi a jogosultság nyomon követését és a roma program roma szempontú hatékonyságmérését. Dokumentációs rendszere tartalmazza az etnikai származásról szóló nyilatkozatot a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.
A törvény 3. § (2) bekezdése lehetővé teszi az ilyen nyilatkozat önkéntességen alapuló gyűjtését. („Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul... .)
Az etnikai származás vállalásának és kinyilvánításának jogát a romák számára a kisebbségi törvény biztosítja, azonban 1993 óta az állami statisztikai rendszer egyetlen szegmenségben sem biztosítja a jog gyakorlásának lehetőségét. („Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga" A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2)).
Az állami és önkormányzati szakpolitikai vakság, amely nem „látja" a cigányságot, mint statisztikai diszkrimináció, az állami diszkrimináció kirekesztést eredményező egyik formája, amelyet a hazai jogrendszer, az uniós alapjogok és nemzetközi egyezmények egyaránt tiltanak.
A Szociális Jogok Európai Bizottságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai szerint, ha egy adott csoporttal szemben diszkrimináció, illetve ennek a lehetősége fennáll, állami kötelezettség (az önkormányzatok tekintetében is) az adatvédelem biztosításával az etnikai adatokról is adatgyűjtést végezni a szociális felzárkóztatást megvalósító racionális politika kialakításához, illetve azoknak a közvetett diszkriminációs mechanizmusoknak a kiküszöböléséhez, amelyek akkor is bekövetkezhetnek, ha a szakpolitikákat nem diszkriminációs szándék motiválja.
(Az ERRC kontra Görögország és az ERRC kontra Olaszország kollektív panaszok ügyében hozott döntések)
Ugyancsak a Szociális Jogok Európai Bizottsága hangsúlyozta, hogy "pozitív intézkedésre van szükség a romák társadalomba történő integrációja érdekében, és nyomatékosította, hogy közvetett diszkriminációt eredményezhet, ha nem történnek megfelelő lépések annak biztosítására, hogy az elvben mindenki számára rendelkezésre álló jogokat valóban mindenki gyakorolhassa. Az államot terheli a felelősség a hivatalos politikák megvalósításáért, és azért, nehogy a szóban forgó politika megvalósítása a romák további diszkriminációját, a társadalom peremére szorulását eredményezzék.
(Az ERRC kontra Görögország, ERRC kontra Bulgária (2006) kollektív panasz)
A munkaügyi központok hálózata az ország egyik legnagyobb ellátórendszere és nyilvántartó rendszere, amely statisztikai adatokat gyűjt. Jelenleg ez a rendszer sem biztosítja az etnikai identitás vállalásához és kinyilvánításához fűződő jog gyakorlását.
Amennyiben a munkaügyi ellátó rendszer jogszerűvé válik azzal, hogy biztosítja a származás kinyilvánítására irányuló jog gyakorlását, valamint az így keletkezett különleges adatok jogszerű kezelését,
- megteremtődik a roma jogosultságkövetés,
- láthatóvá válnak a romák,
- szociológia érvényes adatok generálódnak a becsült adatok helyére a foglalkoztatás területén elszenvedett hátrányokról,
- tervezhetővé és irányíthatóvá válnak a források,
- lehetővé válik a hatékonyság mérése és nyilvánvalóvá válnak a szabályozási és programkorrigációs igények
- felismerhetővé válik az adatok elemzésével a nyílt és rejtett diszkrimináció, valamint a nem szándékolt diszkriminációs mechanizmusok is, azaz az adatbázis önmagában egy jelzőrendszer.
A munkaügyi szolgáltató rendszerben nyerhető tényadatok a roma társadalom integrációjában önmagában tervezhetővé és ellenőrizhetővé teszik azoknak a forrásoknak a felhasználását, amelyekkel mind a Roma Integráció Évtizede Programban, mind az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok és vállalások szerint a közpolitika és igazgatás a romák társadalmi integrációját garantálja, hiszen a romákat valóban elérő, sikeres munkaerő-piaci fejlesztések alapvetően hatnak ki a népcsoport jövedelmi, oktatási, egészségügyi és lakhatási helyzetére is.
Együttműködést keresünk olyan munkaügyi központokkal, amelyek eljárási rendszerükben lehetővé teszik a származáshoz fűződő törvényes jogok biztosítását, megteremtve ezzel a jogosultságkövetés kritériumait, és a hatékonyságmérés lehetőségét a romák munkaerő-piaci helyzetében.
A további sikeres együttműködésben közreműködését kérem.
Tisztelettel:
Zsigó Jenő elnök
Magyarországi Roma Parlament
Copyright 2007. All Rights Reserved.  |
